Az ENSZ különmegbízottja nemzetközi felügyelet alatt adna függetlenséget a mintegy 2 millió lakosú tartománynak.
A névlegesen szerb tartomány jövőjéről zárt ajtók mögött kezdtek egyeztetni a Biztonsági Tanácsa tagjai.
Az ENSZ koszovói különmegbízottjának javaslata szerint a tartomány, nemzetközi felügyelet mellett kapna függetlenséget.
Martti Ahtisaari nem hajlandó engedni a szerbek kérésének, hogy kezdjenek újabb egyeztetéseket.
Belgrád széleskörű autonómiát kíván adni az albánoknak, a függetlenségről hallani sem akar.
Vojislav Kostunica szerb kormányfő szerint Ahtisaari terve csak az albánok érdekeit veszi figyelembe.
Fatimir Sejdiu koszovói albán elnök ugyanakkor igazságosnak nevezte a tervet. Igaz, Ahtisaari javaslata csak korlátozott függetlenséget biztosít, az albánok viszont teljesen önálló államot szeretnének.
A megoldást az is nehezíti, hogy a BT állandó tagjai is megosztottak a kérdésben. Márpedig ahhoz, hogy döntés szülessen, az öt állandó tagnak egyet kell értenie. Oroszország pedig egyelőre ellenzi Koszovó függetlenségét, és elképzelhető, hogy Kína is ellenezne egy ilyen lépést.
A vétó nem Szerbia támogatásának szól, sokkal inkább annak, hogy az oroszok is és a kínaiak is attól tartanak: Koszovó függetlensége precedenst teremthet, hiszen a két országban is vannak szakadár törekvések, elég Csecsenföldre vagy Tajvanra gondolni, és egy ilyen határozat után akár felerősödhetnek az elszakadási törekvések.
A dél-szerbiai tartomány státusa körüli vita újabb puskaporos hordó lehet a Balkánon: ha az albánok nem kapják meg az áhított függetlenséget, az zavargásokhoz, erőszakhoz vezethet; ha pedig megkapják, akkor a szomszédos Macedóniában élő albánok kiválásával is számolni lehet, nem beszélve arról, hogy Bosznia-Hercegovina is fölbomolhat: az ott élő szerbek Szerbiához, a horvátok pedig Horvátországhoz való csatlakozási terveiket vehetik újból elő.
Elemzők szerint átmeneti megoldásként a tárgyalások elhúzása a legcélszerűbb. Kérdés, hogy az alig kétmilliós tartomány albán többségének meddig lesz türelme.