A közlekedési szakemberek által kidolgozott, 1981 áprilisában beterjesztett tervben a kétszer háromsávos híd költségét hárommilliárd fontra (mai árfolyamon mintegy 1.100 milliárd forint) becsülték.
A LinktoEurope mérnöki iroda úgy számolt, hogy a személyautóknak 5,6 fontot (mintegy 2 ezer forint), teherautóknak 8 fontot (mintegy 3 ezer forint) kellett volna fizetni az áthaladásért.
A nyilvánosságra került dokumentumokból nem derült ki, mennyire vette komolyan a kormány a tervet, az időpontból viszont kitűnik, hogy akkor tárgyalták, amikor a csatorna alatti alagút terveiről vitázott a Thatcher-kabinet.
A LinktoEurope mérnökei szerint az alagút megépítése nem lenne praktikus, ehelyett javasolták a Dovernél, esetleg Folkestonnál induló, majdnem 34 kilométer hosszú hidat.
A La Manche felett mintegy hét méterrel feszülő híd az iroda szerint évi 220 millió font (mintegy 80 milliárd forint) bevételt hozna.
Azt a mérnökök is elismerték, hogy a híd hatalmas pilonjai nehézzé tennék a hajózást, bár szerintük a forgalom akkor is zavartalan maradt volna, ha egy hajó nekimegy a szerkezetnek.
Mindez azonban nem derült ki a gyakorlatban, mert végül az alagút terve győzött.