Európai Unió: a félig üres szerződéstől a szuperhatalomig

Infostart
2007. március 22. 14:31
Bár gazdasági közösségként alapították, akár államszövetség is lehetett volna belőle, ha elfogadják a huszonötök a közös alkotmányt. A hétvégén emlékeznek meg az unió állam és kormányfői a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójáról. Az 1957. március 25-én aláírt dokumentum rögzítette először, hogy az öreg kontinens országainak közös politikát kellene folytatniuk.

Legutóbb, idén január elsején Bulgária és Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Előtte 2004. május elsején lépett be Magyarország a közösségbe, kilenc másik közép-, és kelet-európai állammal együtt.

Az EU története 1951. április 18-ig nyúlik vissza. Franciaország, az NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország ekkor írta alá a Párizsi Szerződést az európai szén- és acélközösség megalapításáról.

1957. március 25-én a hatok aláírták a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség megalapításáról. Külön egyezményben megalapították az Európai Atomenergia Közösséget is.

Mindezeket 1965-ben egyesítették, majd 1967. július 1-jén, a szervezetet Európai Közösségeknek nevezték el.

Visszatérve az 50 évvel ezelőtti eseményekre, március 25-én a hivatalosan beköszöntött tavasz dacára igencsak télies időjárás fogadta az Örök Város lakóit és az oda sereglett politikusokat, újságírókat.

Ráadásul különböző technikai problémák, illetve a belgiumi előkészítő tanácskozásról folyamatosan érkező módosítások, változtatások miatt a szerződés egyszerűen nem készült el az aláírás napjára.

A Le Soir című belga lap szerint így fordulhatott elő, hogy a politikusok elé olyan dokumentum került szignálásra, amelyen csak az első és az utolsó - az aláírásoknak fenntartott - oldalon volt szöveg, a többi 180 lap állítólag üresen maradt...

Bár ezt mások cáfolják, annyi bizonyos, hogy a szerződés az aláíráskor számos üres oldalt tartalmazott, s a teljes szöveg csak néhány nappal később, egy utolsó tárgyalási forduló után állt össze.

A római ceremóniát a lehető legünnepélyesebb formában tartották - ám ennek ellenére érdekes módon a hat közül négy államot nem a legfőbb vezetők (miniszterelnökök vagy államfők) képviselték a Capitoliumon.

A hat ország már a szerződés előszavában leszögezte, hogy "az európai népek közötti, egyre szorosabb unió alapjait" akarják létrehozni. Mint a szövegben olvasható, ezen unió célja az európai népek élet- és munkafeltételeinek javítása egy közös piac létrehozásával, valamint a legszegényebb európai régiók fejlődésbeli lemaradásának csökkentése, a béke, a szabadság megőrzése.

A Hatok emellett felszólították az összes népet, amelyek "osztoznak az ő ideáljaikban", hogy csatlakozzanak erőfeszítéseikhez. Ezzel megteremtették a további bővítések lehetőségét.

1973. január 1-jén csatlakozott Nagy-Britannia, Dánia és Írország, később Görögország, Spanyolország, Portugália. 1992. február 7-étől a Maastrichti Szerződéssel a tagállamok létrehozták az Európai Uniót.

1995. január 1-én Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával az EU 15 tagú lett. A közeljövőben várhatóan nem bővül az Unió, de a tárgyalások már elkezdődtek Horvátországgal és Törökországgal.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Balázs Péter
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást