A pakisztáni származású Umer Maqbool az interneten kínálta fel eladásra egyes testrészeit, a világhálón keresztül lépett kapcsolatba vele a legnagyobb példányszámú brit napilap riportere, aki üzletembernek adta ki magát.
A részleteket egy kelet-londoni szállodában beszélték meg. A férfi hajlandó volt eladni az egyik veséjét, májának egy részét, valamint az egyik szaruhártyáját - noha ez utóbbi a látás jelentős romlásához, esetleg teljes vaksághoz vezet.
Az egyik beszélgetésről titkos felvétel készült, és alá is írták a szerződést. Ennek értelmében a veséjét 50 ezer fontért, a máját 20 ezer fontért, a szaruhártyáját ugyancsak 20 ezer fontért adta el. Az összeget az orvosi kezelés költsége emelte kerek 100 ezer fontra (mintegy 37,5 millió forint). Umer Maqbool elmondta: ismer a pakisztáni Lahore-ban egy orvost, aki elvégzi a műtétet.
A felvett beszélgetésben a fiatalember kijelentette: a pénzből szeretne vásárolni magának és a családjának egy házat Pakisztánban, és valamilyen vállalkozást is el akar indítani.
A riporter - aki a fedőtörténet szerint a bátyjának vette meg a vesét - később természetesen visszamondta az üzletet.
Csepp a tengerben
Ez a részletesen feltérképezett eset nem egyedi, az interneten rengetegen kínálják eladásra a szervüket, mert reménytelen anyagi helyzetbe kerültek az adósságaik, vagy éppen a gyerekeik taníttatásának költségei miatt.
Az eladók többsége a harmadik világ országaiból jelentkezik, de a nyugati, fejlett államokban is egyre többen nyúlnak a pénzszerzésnek ehhez a kétségbeesett és egyébként törvénytelen eszközéhez.
A brit egészségbiztosító adatai szerint az Egyesült Királyságban 8 ezren várnak szervátültetésre, de évente csak 3 ezer transzplantációt végeznek el.
A Brit Transzplantációs Egyesület egyik tagja a riport kapcsán elmondta: az egyik vese eltávolítása után egy a háromezerhez annak az esélye, hogy valaki meghal az operációval összefüggésben, a máj egy darabjának eltávolítása esetén az arány egy a kétszázhoz.