A 86 éves korában, 2003-ban elhunyt Albert Folens soha nem tagadta, hogy a németeket segítette a háború idején, de igyekezett kisebbíteni szerepét.
Most nyilvánosságra került, hogy a férfi a háborúban az önkéntes vallon egység kötelékében harcolt a keleti fronton. Ez a csapattest a Waffen-SS-hez tartozott, 6. SS-Freiwilligen-Sturmbrigade Langemarck (Langemarck SS önkéntes rohambrigád) néven, amely később 27. SS-Freiwillige Grenadier-Division Langemarck elnevezéssel hadosztályi besorolást kapott.
A férfi sebesülése után nem tért vissza a frontra, hanem a német titkosrendőrségnek, a Gestapónak dolgozott Brüsszelben. Albert Folens ezt sem tagadta, de azt állította, hogy csak tolmácsként szolgált, és semmilyen kínzásban vagy kegyetlenkedésben sem vett részt.
Erről nincs bizonyíték, az viszont tény, hogy a férfi a háború után szerepelt az amerikai hadsereg háborús bűnösöket és kémeket tartalmazó listáján, és miután a britek elfogták Németországban, tíz évre ítélték.
Albert Folens azonban 30 hónap múlva megszökött, majd hamis útlevéllel Írországba menekült. Dublinban előbb tanárként dolgozott, majd megalapította az ország első tankönyvkiadóját, amelynek könyveiből ír gyerekek generációi tanultak.