A hurok árnyékában

Infostart
2007. január 4. 19:15
Egyelőre kérdéses, hogy mikor végzik ki Szaddám Huszein két egykori munkatársát, akiket novemberben a volt iraki elnökkel együtt ítéltek halálra. Időközben egy szaúdi lap azt írta, hogy annak a főpapnak a fia hajtotta végre Szaddám Huszein halálos ítéletét, akit hét évvel ezelőtt a volt diktátor öletett meg.

Nagy titkolózás övezi az egykori iraki titkosszolgálati vezetőnek, az exelnök féltestvérének és a forradalmi bíróság volt vezetőjének kivégzését.

Amellett, hogy nem tudni, mikor végzik ki a két volt állami vezetőt, az ENSZ véleménye sem egyértelmű az ítélet végrehajtásról.

A néhány napja hivatalba lépett új főtitkár szerint minden állam belügye, hogy mikor, kit végez ki, a szervezet eddig egységesnek tűnt álláspontja szerint viszont Iraknak nem szabad felakasztania az elítélteket.

Bagdadi források szerint mindenesetre a két volt állami vezetőt már csütörtökön kivégzik. Egy - az iraki miniszterelnökhöz közel álló - síita parlamenti képviselő ezzel szemben úgy tudja, hogy vasárnap akasztják fel az egykori iraki rezsim két funkcionáriusát.

Barzán at-Tikrítit és Avad al-Bandart a volt iraki diktátorral együtt ítélték halálra november 5-én emberiesség elleni bűntettek vádjával az 1982-es dudzsaili mészárlás miatt, amelynek során az iraki rezsim 148 síitát gyilkolt meg.

Szaddám Huszeint december 30-án akasztották fel, ügyvédje szerint tűrhetetlen körülmények között, amiért a jogász az ENSZ-hez fordult segítségért.

Mindettől függetlenül a törvények szerint a másik két elítéltet is ki kell végezni január végéig.

Időközben továbbgyűrűzött a botrány, amely az után robbant ki, hogy a kivégzés másnapján a világhálóra került egy videofelvétel, amely Szaddám Huszein utolsó perceit mutatja be, és amin tisztán kivehető, hogy a jelenlévők, és különösképp a hóhér szidalmazza a volt diktátort.

Az egyik végrehajtó ugyanis egy szaúdi lap szerint nem volt más, mint Muktada asz-Szadr iraki radikális síita hitszónok, akinek édesapját, a neves síita főpapot 1999-ben a Szaddám rezsim ölette meg Nedzsefben, legalábbis a síiták szerint.

A felvétel készítőjét, a kivégzés egyik felügyelőjét őrizetbe vették - állítja az iraki miniszterelnök tanácsadója.

Egy másik iraki kormányzati forrás szerint a kivégzőhelyiségbe kívülállók is bejutottak, a felvételt pedig azért készítették, hogy fokozzák a síiták és szunniták közötti egyébként is polgárháborút idéző ellentétet.Magyarázkodik az ENSZ

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította az iraki hatóságokat, hogy ne végezzék ki Szaddám Huszein két egykori munkatársát, akiket novemberben a volt iraki diktátorral együtt ítéltek halálra.

Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő szerint a szervezet jogi főbiztosa csupán az ENSZ dél-koreai főtitkárának korábbi hibáját kívánta kijavítani.

Az ENSZ új főtitkára, a dél-koreai Ban Ki Mun január 1-jén foglalta el hivatalát. A politikus első nyilatkozatában a halálbüntetés mellett szólt, és ez Nógrádi György szerint nem volt szerencsés.

A biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta azt is, hogy jelenleg vizsgálódnak Irakban Szaddám Huszein kivégzése kapcsán.

A volt elnök bűnösségéhez nem fér kétség, a kivégzés módját az iszlám világ, Európa és a világ jelentős része azonban elutasítja.

Az iraki miniszterelnök bejelentette, hogy fontolgatja lemondását a per miatt.

A kivégzés miatt mélypontra került a síita-szunnita együttműködés, és kérdéseket vethet fel a másik két vezető halálbüntetésének azonnali végrehajtása is.Washington elhatárolódik

Bár Washington elhatárolódott Szaddám Huszein "csúf halálától", a volt iraki diktátor "felháborító kivégzési módja" miatt mindenki Amerikát fogja kárhoztatni - írta a The New York Times.

A liberális lap szerint azzal, hogy az amerikai hadsereg átadta a volt elnököt a "síita lincstömegnek", hozzájárult Huszein kivégzésének gyalázatos körülményeihez.

A The New York Times szerint ahelyett, hogy Huszein halála lezárt volna egy sötét korszakot, csak olajat öntött a felekezetközi erőszakra.

Pedig a Bush-kormány elvben, mint máig hangoztatja, demokráciát és igazságosságot akart vinni Irakba - jegyezte meg a lap.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást