Marosvásárhelyen Kossuth Lajos neve sérti a román nemzeti önérzetet. Többek között erre hivatkozott az a törvényszéki bíró, aki helyt adott a szélsőségesen nacionalista Avram Iancu Hazafias Egyesület keresetének, és megsemmisítette a marosvásárhelyi önkormányzat egyik tavalyi határozatát, melyben a Calarasilor utcát Kossuth Lajos utcára keresztelte át.
A törvényszéki döntés indoklását az elmúlt napokban juttatták el a marosvásárhelyi városházára. Az ítélet egyébként még nem jogerős, és az önkormányzat várhatóan fellebbez ellene.
A törvényszéki bíró az önkormányzati határozat elvetését Kossuth Lajos cselekedeteinek ellentmondásos voltával indokolta. Voltaképpen elfogadta a pert indító Avram Iancu Hazafias Egyesület kifogásait, melyek szerint a magyar forradalom kulcsfigurája lényegében az emberiesség ellen követett el merényletet.
Kérik a per áthelyezését
A román nacionalista egyesület vádjai szerint Kossuth negyvenezer erdélyi románt megöléséért és háromszáz település feldúlásáért felelős. Az önkormányzatot ügyvédként képviselő Kerekes Károly parlamenti képviselő úgy vélte, az a bíró, aki így indokolja döntését, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy a per kezdeményezőinek a befolyása alatt tevékenykedik.
Kerekes Károly kijelentette, kéri a per áthelyezését egy másik városba, ahol elfogulatlan ítéletre számíthat. A 150 ezer lakosú Marosvásárhelyen a 2002-es népszámlálási adatok szerint a magyarok a lakosság 46 százalékát teszik ki, a városi önkormányzatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői vannak többségben.
A történész szerint hazugság
Hazugságnak nevezte a román bírónő vádját az InfoRádió által megkérdezett történész. Kovács Emőke szerint nem 40 ezer, hanem 6000 románt öltek meg a magyarok 1848-ban, ehhez viszont semmi köze nem volt Kossuth Lajosnak.
A történész hozzátette: éppen a volt pénzügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy a románok megkapják a kisebbségi jogokat.