A szabad választások, a polgári szabadságjogok, a működő kormány, a polgárok politikai részvétele és a politikai kultúra tekintetében Svédország a világ legdemokratikusabb állama. Ezt követi Izland, Hollandia és Norvégia.
Az Economic Intelligence Unit felmérése szerint a Föld 165 független állama között kétszer annyi tekintélyelvű rendszer van, mint demokrácia. Kiteljesedett demokrácia 28, hiányos demokrácia 52, hibrid állam 30, diktatúra pedig 55 országban van - írja az Economist.
Magyarország Botswanával és Ciprussal holtversenyben a 36. helyen, a hiányos demokráciák között szerepel a ranglistán. A Magyarországhoz hasonló közép-kelet-európai új demokráciák közül Csehország a legdemokratikusabb: a rangsorban 18.-ként megelőzi Franciaországot, Belgiumot és Japánt.
Igaz, az utóbbi kettőt még uralkodó vezeti, még ha formális hatalommal is. A demokratizálódási hullám a hetvenes években indult meg, csúcsára pedig a Szovjetunió felbomlása, és közép-európai, valamint a közép-ázsiai államok 1989-es szabaddá válásával ért. A berlini fal leomlása óta viszont jelentősen lelassult a folyamat, sőt a közel-keleti országokkal, Kínával és Oroszországgal lényegében meg is állt.
A szerzők felhívják a figyelmet, hogy az energiahordozókban és ásványkincsekben gazdag államok az olajárak erősödése következtében autokratákká váltak. Oroszországot például az erős állami monopóliumok, és az elmúlt években kiszélesített elnöki jogkör miatt sokan a tekintélyelvű kategóriába sorolják.
A volt szovjet tagköztársaságokban sem voltak teljesek a 90-es évek eleji színes forradalmak. A demokrácia fellegvárának számító Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak a rangsor közepén helyezkedik el.
Az amerikaiak főként a terrorizmus elleni harccal magyarázott szabadságjog-kurtításnak, valamint az iraki szerepvállalásnak köszönhetik az értékelést. A The Economist szerint 2007-ben kilenc államban gyengülhet a demokrácia, a hong-kongiak viszont pozitív változások elé nézhetnek.
A szerkesztők megjegyzik: a globalizáció, az egyre szélesebb körű közoktatás és a középosztály folyamatos erősödése mind a demokráciák előretöréséhez vezet, a megtorpanás tehát csak átmeneti.