Majdnem 3000 halott amerikai katona és több mint 22 000 sérült - ez a mérlege az Egyesült Államok 2003-ban Irak ellen indított akciójának. Akkor Washington arra számított, hogy Szaddám Husszein elnök hatalmának megdöntése után gyorsan rendezik a helyzetet. Amerika-barát, nyugati típusú demokráciát vizionáltak a jelenleg a polgárháború szélén álló országban.
Az iraki elnök hatalmát gyorsan megdöntötték, de a városokban a jól felszerelt, korszerű hadsereg nem tudta felvenni a harcot a partizánakciókat, gerilla módszereket alkalmazó iraki ellenállókkal.
A síta-szunnita szembenállás is erősödött Irakban - a problémával az amerikaiak és szövetségeseik nem tudtak mit kezdeni. Mindennapossá váltak a rengeteg áldozatot követelő merényletek.
Magas számla
Hiába tartottak választásokat, a helyzet nem javult, az ellenállók nem fogadják el az iraki kormányt. Van tehát egy kabinet, amelynek gyakorlatilag semmi hatalma sincs. A nehézségek ellenére a kormányfő azt mondta: 2007 derekára az iraki erők átveszik a koalíciós erőktől a tartományok ellenőrzését. Kérdéses, hogy ez mennyire lesz megvalósítható.
Az amerikai elnök jelenleg még több katonát akar Irakba küldeni, hogy úrrá legyenek az egyre kaotikusabb helyzeten. Ha pedig újabb erők mennek, akkor kitolódhat a hatalom helyi erőknek való átadása. George Bush egyúttal új Irak-politikát is ígért. Eredetileg még karácsony előtt közzé tette volna ezt, ám most úgy döntött: elhalasztja januárra.
Washingtoni számítások szerint 2007-ben 110 milliárd dollárba (mintegy 21.120 milliárd forint) kerül majd az amerikai adófizetőknek az iraki akció.