A bengázi kórházban megfertőzött 426 gyermek egyike éppen a múlt héten halt meg. Marva Annoudzsi kilenc éves volt és életére nemcsak a betegség nyomta rá a bélyegét, hanem az is, hogy bábként tologatták egy diplomáciai sakkjátszmában - jegyezte meg róla az Observer című brit magazin. Míg a beteg és a mára halott gyerekek hozzátartozói ünnepléssel fogadták az ítéletet, addig Bulgáriában és Európában megrökönyödéssel.
Tudósítók megjegyezték, hogy a bíróság leginkább a vádlottak vallomásaira alapozta ítéletét. Õk azonban azt állítják, hogy hét éven át húzódó fogva tartásuk alatt kínozták és szexuálisan zaklatták őket.
A líbiai hatóságok 1999 óta állítják, hogy az ország második nagyvárosában található Al-Fatah kórházban szándékosan ömlesztett át HIV-fertőzött vért a gyermekbe a 6 külföldi dolgozó.
Az öt bolgár ápolónő és a palesztin orvos 1988-ban kötött szerződést a kórházzal. Ugyanebben az évben jelentek meg az első hírek a HIV-fertőzött gyerekekről. A külföldieket rövidesen letartóztatták és az azóta eltelt hét évet fogságban töltötték. 2004-ben már halálra ítélték őket, de a líbiai legfelsőbb bíróság elrendelte, hogy tárgyalják újra az ügyet.
A mostani ítélet annak ellenére megerősítette bűnösségüket, hogy az Egészségügyi Világszervezet vizsgálata azt állapította meg, hogy a fertőzések az elégtelen higiénés körülmények miatt történhettek meg. Ezt erősítette meg Luc Montagnier, a HIV vírus egyik felfedezője is, aki szintén vizsgálódott a kórházban. Múlt héten a tekintélyes Nature magazin egyik cikke pedig azt állította, hogy a HIV-vírus már az öt nővér és az orvos érkezése előtt jelen volt a bengázi kórházban.
Az elítélteknek a líbiai törvények értelmében még egyszer joguk van fellebbezni, ha ezt elutasítják, akkor már csak erőteljes diplomáciai nyomásgyakorlással tudják megmenteni őket.
Erre Bulgáriának és a nemzetközi közösségnek ugyan lehetősége lett volna, mégpedig úgy, hogy kompenzációt fizet Tripolinak és hogy szabadlábra kerül a Lockerbie-repülőgép robbantás egyik líbiai elítéltje. Bulgária ugyanakkor ezt megtagadta, mert érvelése szerint ezzel elismerte volna a nővérek bűnösségét.Nemzetközi összefogás a védelmükre
A bolgár nővérek és a palesztin orvos megmentésére az Európai Unió és az Egyesült Államok közös pénzalapot hozott létre, jogi képviseletüket pedig a Jogászok Határok Nélkül nevű, francia székhelyű szervezet ügyvédei vállalták magukra. Szerintük a vallomásokat kínvallatással csikarták ki, és továbbra is azért kampányolnak, hogy a líbiai bíróság a tudományos tények ismeretében hozzon ítéletet.
Egyikük, Adeline Vesigne az InfoRádióban azt mondta: elégedetlenek, mert védenceik nyilvánvalóan ártatlanok, másrészt, mert a líbiai igazságszolgáltatás nem engedte, hogy a védelem megfelelően ellássa feladatát a per során.
Az ügyvédek megpróbálták arra terelni a figyelmet, hogy a vádlottakat kínozták, de a líbiai igazságszolgáltatást ez nem érdekelte. Az ügyész például azt mondta, hogy semmiféle kínzás nem történt. A francia ügyvédek egy nyilatkozatban kérték a líbiai hatóságokat, hogy ismerjék el a kínzás tényét, azonban - mint láthatjuk - a mostani ítéletben ez meg sem említették.
Hogy ezután mit lehet tenni, arról az ügyvéd azt mondta: megfellebbezik a mostani ítéletet, miután ezt megbeszélték az elítéltekkel. De még ekkor sem biztos, hogy meghallgatják a védők érveit. Egy másik lehetőség, ha a jogi út helyett diplomáciai útra terelik a kérdést.
Arra nem tudott válaszolni, hogy mindez mennyi időt vehet igénybe. Arra a kérdésre pedig, hogy előfordulhatott-e, hogy a kórházban nem voltak megfelelőek a higiénés körülmények, azt felelte: az állapotok hajmeresztőek voltak. Az orvosoknak és a nővéreknek nem volt közük a fertőzéshez, hiszen a HIV-vírus már az érkezésük előtt jelen volt a kórházban.