Tavasszal még a megkérdezett magyarok csaknem fele pozitívan nyilatkozott az Európai Unióról, szűk fél év alatt viszont 39 százalékosra esett a közösség megítélése. Az Eurobarométer szokásos őszi felmérése szerint ez a visszaesés jóval nagyobb mértékű az unió teljes lakosságának véleményváltozásánál: itt 2 százalékponttal csökkent a támogatottság.
Magyarország a 39 százalékkal csak Nagy-Britanniát, Ausztriát és Finnországot előzi meg, ebben a három országban ugyanis még ennél is alacsonyabb az Európai Unió támogatottsága. Az uniós átlag egyébként 53 százalék, Írországban, Luxemburgban és Hollandiában pedig 70 százalék fölötti azoknak a száma, akik szerint helyes volt annak idején a közösséghez csatlakozni.
A csatlakozásra váró országok Horvátország kivételével várják a belépési dátumot, déli szomszédunknál viszont mindössze 32 százalékos a csatlakozás támogatottsága. Magyarországon csak a lakosság 41 százaléka gondolja úgy, hogy haszonnal járt az EU csatlakozás, ezt az eredményt csak Nagy-Britannia múlja alul. A briteknek csak 39 százaléka gondolja ezt.
Nem jobb a helyzet a jövőképet illetően sem: holtversenyben a franciákkal a magyarok a leginkább borúlátóak, a lakosság 61 százaléka ugyanis úgy véli: a dolgok rossz irányba mennek. Ezzel szemben a magyarok megbíznak az uniós intézményekben. Amíg a közösség teljes lakosságát tekintve az Európai Bizottságban 48 százalékos, az Európai Parlamentben pedig 52 százalékos a bizalom, a magyarok 60, illetve 65 százalékban bíznak a két uniós intézményben.
Az uniós átlagnál többen támogatnának Magyarországon egy közös uniós védelmi- és külpolitikát, de a bővítés kérdésében is elöl járunk. A lakosság 65 százaléka szívesen látna további államokat a körben. A magyaroknál jobban csak a lengyelek és a szlovének bővítenék az uniót 76 és 74 százalékos támogatottsággal, Ausztriában és Németországban viszont csak minden harmadik ember nyitna az unión kívüli államok irányába.