Az unió bizottságának elnöke, Manuel Barroso is reményét fejezte ki, hogy Angela Merkel előbbre viszi az alkotmány kérdését.
A hollandok és a franciák tavaly népszavazáson utasították el az uniós alaptörvényt, amely azóta "holtvágányon vesztegel".
A kancellár a berlini képviselőházban mondott beszédében utalt arra, hogy az unió soros elnökeként különös figyelmet akar szentelni a környezetvédelemre, különösen az üvegházhatás visszaszorítására, az energiapolitikára, továbbá a bűnüldözésben való együttműködés erősítésére.
Fontos feladatként jelölte meg az Európai Unió bürokratikus intézkedéseinek leépítését, valamint az illegális bevándorlás egyre növekvő problémájának tartós rendezését.
Angela Merkel jelezte, hogy azt szeretné elérni, ha külpolitikában az unió közös hangot ütne meg, és a nemzetállamok érdekeit a közösség igényeihez igazítanák.
A kancellár szóba hozta az Európai Unió és Moszkva partneri viszonyát is .
Megfigyelők szerint ez a jelenlegi helyzetben meglehetősen kemény diónak tűnik, mert a Litvinyenko-ügy csak további adalékot szolgáltat az oroszországi demokrácia-deficitet érintő nyugati bírálatokhoz.
A keletnémet származású kancellár azonban tisztában van azzal, hogy az Európai Uniónak nagy szüksége van Oroszországra, mind az energiaellátás, mind a koszovói rendezés, mind az iráni atomválság megoldása terén.