Amikor az amerikai külügyminisztérium munkatársainak össze kellett szedniük az iráni atomfegyver-program fő alakjainak névsorát, elsőként a CIA-hez fordultak segítségül. Ám amikor az Egyesült Államok központi hírszerző ügynöksége elhajtotta őket, egyszerűen felmentek az internetre.
A keresés eredménye egy ENSZ-határozat tervezet, amely 12 iráni személyiség utazási tilalom alá helyezésére és vagyonuk befagyasztására tesz javaslatot. A határozatot a tervek szerint még az év vége előtt el is fogadják.
Nem maradhatott el azonban a klasszikus washingtoni hátba döfés. A javaslat beterjesztése után ugyanis a CIA kiszivárogtatta, hogy a listán szereplő 12 egyén közül egyik sem részese a titkos iráni atomfegyver-programnak.
A CIA tisztviselői a Washington Postnak azt mondták: azért nem adták át a megfelelő adatokat a külügyminisztériumnak, mert titkos információikat nem tudták volna nyilvános jelentésekkel alátámasztani. Ahogy az egyik illetékes fogalmazott: nehéz helyzetbe kerülhet a CIA, ha a nyilvánosság előtt kell bizonyítania titkos információit.
A CIA-ben ráadásul minden bizonnyal még mindig élénken él az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos malőr. A hírszerzési jelentésekben szereplő tömegpusztító fegyvereket ugyanis a mai napig nem sikerült megtalálniuk a nemzetközi csapatoknak Irakban.
Az ENSZ-határozatot támogató Nagy-Britannia és Franciaország hírszerző ügynökségei ugyanakkor az amerikai külügyminisztériuméhoz nagyon hasonló listát állítottak össze az atomfegyverkezési programban szerepet vállaló iráni állampolgárokról.
Mindkét ország kitart amellett, hogy ügynökeik nem a Google segítségével informálódtak.