Brit titkosszolgálati szervek meg vannak győződve arról, hogy Alekszandr Litvinyenko megmérgezését a KGB utódszervezete, az FSZB is jóváhagyta - értesült a The Times.
A mértékadó brit napilapnak titkosszolgálati források azt mondták, hogy az FSZB hangolta össze a "rendkívül bonyolult összeesküvést", amiben alighanem a szervezet néhány volt munkatársa is részt vett.
"Tudjuk, hogyan működik külföldön az FSZB és Litvinyenko halálának körülményei alapján az orosz szervezet az elsődleges gyanúsított" - fogalmazott az egyik brit titkosszolgálati forrás.
A The Times megjegyzi, hogy a volt FSZB-kollégák bevonása megkönnyíthette Alekszandr Litvinyenko (aki maga is KGB-ügynök volt) megközelítését, valamint a Kreml érintettségének bizonyítását.
Ki juthatott hozzá a radioaktív anyaghoz?
A brit titkosszolgálat szerint az is alátámasztja elméletüket, hogy csak FSZB-ügynökök juthattak hozzá a radioaktív polonium-210-hez, amivel megmérgezték Alekszandr Litvinyenkót (aki egyébként alig pár héttel korábban kapta meg a brit állampolgárságot).
A Scotland Yard egyik magas rangú tisztje egyébként a lapban úgy vélekedett, hogy a 43 éves disszidens meggyilkolásának módjával üzenni akartak a barátainak és szövetségeseinek.
Andrej Lugovoj, a titokzatos üzletember
"Nagyon ronda dolog így meghalni és ezzel tisztában voltak. Az akciót csak nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakemberek irányíthatták" - fogalmazott a The Times forrása.
Volt FSZB-ügynök a képben
A brit vizsgálat egyik célpontja közben Andrej Lugovoj, egy volt FSZB-ügynök lett. A férfi nem sokkal Litvinyenko megmérgezése előtt háromszor is Londonban járt, ahol négyszer találkoztak.
Andrej Lugovoj története ráadásul kissé gyanúsnak nevezhető, hiszen miután elhagyta az orosz titkosszolgálatot, rövid ideig börtönben ült Moszkvában. Miután szabadon bocsátották, gyorsan felívelt üzleti karrierje, cége jelenleg több mint 100 millió fontot (36 milliárd forintot) ér.Sosem áll brit bíróság elé az elkövető?
Brit igazságügyi szakértők szerint könnyen előfordulhat, hogy ha sikerül is kideríteni Alekszandr Litvinyenko gyilkosát, az soha nem áll majd brit bíróság elé - értesült a The Guardian.
A brit napilap emlékeztet: nincs kétoldalú megállapodás Nagy-Britannia és Oroszország között a kiadatásról, a hatályos orosz törvény pedig nem teszi lehetővé, hogy egyedi elbírálás alapján a Kreml kiadjon orosz állampolgárokat európai országoknak.
Bár Oroszország aláírta az 1996-os, a kiadatásról szóló európai megállapodást, biztosította magának a jogot, hogy érvényesíthesse a saját alkotmányában szereplő cikkelyt, mely szerint "egyetlen orosz állampolgárt sem lehet az Orosz Föderáció határain kívülre kényszeríteni, vagy átadni másik államnak".
"A gyanúsítottat csak Oroszországban lehet bíróság elé állítani a szükséges külföldi szakértők bevonásával" - erősítette meg a The Guardianben az orosz ügyészség hivatalának szóvivője.
Parlamenti döntés kell a kiadatáshoz
Miután az orosz parlament ratifikálta a törvényt, ezért annak megváltoztatásához is parlamenti döntés lenne szükséges. "Nem látom be, hogy ezt másképpen is meg lehetne oldani, mint a parlament jóváhagyásával" - mondta Dimitrij Afanaszjev moszkvai ügyvéd.
Ráadásul egy esetleges kiadatás súlyos politikai kérdéseket is felvetne, hiszen korábban Nagy-Britannia következetesen visszautasított minden hasonló orosz kezdeményezést.
Moszkva ugyanis az elmúlt években 16 emigráns (köztük Borisz Berezovszkij volt oligarcha, Ahmed Zakajev csecsen szeparatista és a Jukosz olaipari óriás több volt vezetője) kiadatását is megtagadta.
Szergej Markov politikai elemző szerint ennek ellenére elképzelhető egy esetleges kiadatás, de az csak cserealapon jöhetne létre. "Az orosz hatóságok fel fogják vetni egy esetleges csere lehetőségét. Egyértelmű, hogy Oroszország cserébe egyes bűncselekményekkel vádolt személyek, például Borisz Berezovszkij kiadatását kérik majd cserébe" - fogalmazott.Romló orosz-brit politikai kapcsolatok
Az orosz külügyminiszter mindeközben óvott a Litvinyenko-ügy "átpolitizálásától". Szergej Lavrov Peter Hain brit miniszternek címezve a szavait azt mondta, hogy a két ország kapcsolatait rontja az, ahogyan a brit hatóságok Alekszandr Litvinyenko mérgezéses ügyét kezelik.
Szergej Lavrov keményen fogalmazott
Az orosz diplomácia vezetője egyben felszólította Nagy-Britanniát, hogy tartózkodjon a találgatásoktól addig, amíg a teljes igazságra fény nem derül.
"Elfogadhatatlan, hogy hivatalos személyek támogassák ezt a kampányt. Ez kárt okoz a kétoldalú kapcsolatoknak. Szükséges lenne elkerülni ennek a tragédiának az átpolitizálását. Véget kellene vetni a találgatásoknak" - fogalmazott Szergej Lavrov.
Az orosz külügyminiszter ezzel párhuzamosan tagadta, hogy Moszkva hivatalosan is tiltakozott volna amiatt, hogy London nyilvánosságra hozta Alekszandr Litvinyenko halálos ágyon írt levelét.