Szergej Ivanov a Der Spiegel című német hetilap hétfőn utcára kerülő számában úgy fogalmaz: a balti államok, amelyek valaha a Szovjetunió tagköztársaságai voltak, "szuverének, és joguk van arról dönteni, hogy melyik katonai-politikai tömbhöz tartoznak".
Ugyanakkor "természetesen az oroszok egy része rossz szemmel nézi, hogy egy NATO-csúcs most Szentpétervár kapujában zajlik le" - jegyezte meg a tárcavezető.
"Én nyugodtabban látom a dolgot, mert ha a NATO harckocsik és harci repülőgépek bevetésével rendezne egy nagyszabású hadgyakorlatot, az valóban gondot jelentene az orosz hadsereg számára" - tette hozzá a politikus.
Fölösleges a katonai infrastruktúra?
Ivanov rámutatott, hogy a balti országok kis államok, amelyek egy katonai szempontból nyugodt térségben vannak, és értetlenségét fejezte amiatt, hogy az észak-atlanti szövetségnek miért van szüksége katonai infrastruktúrára ebben az övezetben.
A NATO-t a hidegháború idején a szovjet fenyegetés kivédése céljából hozták létre, és most - kedden és szerdán - a volt Szovjetunió területén először tart csúcsértekezletet, a balti országok megelégedésére, mert mindhárom ország tart a nagy orosz szomszédtól.
A NATO tagállamainak a vezetői eddig egyszer, 2002-ben Prágában rendeztek csúcsértekezletet az egykori szovjet befolyási övezet területén. Riga csupán mintegy 200 kilométerre van az orosz határtól.