Az ősi St James's palota dísztermében vezető brit közéleti személyiségek, ismert művészek is megjelentek Angliában élő magyarok egy népes csoportja mellett, hogy együtt emlékezzenek az ötven évvel ezelőtt lezajlott történelmi eseményre, a szovjet birodalmat megrendítő, 1956-os forradalomra. Ott volt például Margaret Thatcher bárónő, a volt miniszterelnök.
Az estet Bogyay Katalin, a kultuszminisztérium külkapcsolatokat irányító államtitkára nyitotta meg, üdvözölte a vendéglátó királyi herceg-párt és elmondta, hogy az alkalom kapcsán bemutatásra kerül az a könyv, amit a londoni Magyar Kulturális Központ most adott ki, s amelyben ötvenhatos veteránok mondják el, miként élték meg a fél évszázada történteket.
A műsor elején Sebestyén Márta a magyarok szabadságvágyát kifejező 'Felszállott a páva, vármegye házára' kezdetű népdalt énekelte el, majd az angliai ötvenhatosok korelnöke, az éppen aznap kilencvenkettedik születésnapját ünneplő, Kossuth-díjas Határ Győző író beszélt arról, hogy életünk mindenkor nagy történelmi háttér előtt zajlik, s a mostani nemzedékek életszínpadának meghatározó háttér-díszlete immár az 1956-os forradalom.
Lord Solti of Balatonfőkajár
A szigetországi magyarokat a néhai Sir Solti György brit operaházi főzeneigazgató özvegye, Lady Solti köszöntötte. Elmondta, hogy személyes tapasztalata szerint a hazától távolra vetődött magyarok mindig megmaradnak magyarnak, még ha viszontagságos életük volt is szülőföldjükön.
Solti György annak idején arról tréfálkozott, hogy amennyiben a lovagi címnél egy fokkal magasabbat, bárói rangot kapott volna érdemeiért, nagyszülei falujára emlékezve a Lord Solti of Balatonfőkajár nevet és nemesi előnevet választotta volna.
Jeremy Irons Márait szavalt
A világhírű színművész, Jeremy Irons, aki idén, Londonban Márai Sándor 'A gyertyák csonkig égnek' című drámája angol nyelvű változatának főszerepében lépett fel, elmondta Márai 1956-ra emlékező karácsonyi költeményét.
A forradalom után, 1956 őszén Magyarországról nyugatra menekült, majd karmesterként hazatért zongoraművész, Vásáry Tamás játszotta el Chopin Forradalmi etüdjét, Bartóktól az Este a székelyeknél-t és a Rákóczi induló dallamait felidéző Liszt rapszódiát.
VIII. Henrik és Károly walesi herceg is csodálkozott
Az Állami Népi Együttes táncosai fejezték be a műsort, VIII. Henrik hatalmas olajképe csodálkozva figyelte a falról a tüzes csárdást.
Záró beszédében a Walesi herceg is említette, hogy szívesen megtanulná ezeket a csizmaszár csapkodó táncfigurákat, de már kicsit öreg ehhez.
Elismeréssel emlékezett meg az 1956 után Nagy-Britanniába érkezett mintegy húszezer magyar menekültről, mivel jól beilleszkedtek az angol életbe, mi több: új színt hoztak tehetségükkel és európai életszeretetükkel.