Zoran Stancic hozzátette: élettudományokra, informatikai kutatásokra és környezetvédelemre adja a legtöbb elnyerhető pályázati pénzt az Európai Unió a következő 7 évben.
A csúcstechnológiai deficit óriási- az Európai Unió országai évente 44 milliárd euróval többet költenek bonyolult technológiát igénylő cikkek megvásárlására, mint amennyit maguk tudnak exportálni. Az Európai Unió ezen az arányon mindenképp változtatni akar - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Zorán Stancic, az Európai Bizottság kutatási főigazgató-helyettese.
Ennek első lépése, hogy az Unió 2007-től az eddigiek több, mint három és félszeresét, 16 milliárd helyett 54 milliárd eurót költ kutatásfejlesztésre 7 év alatt, és először az unió történetében az úgynevezett alapkutatásokra külön keretet biztosít az összegen belül. Igaz, mostantól az unió azt szeretné, ha a két fogalom - alapkutatások illetve alkalmazott kutatások - nem különülne el élesen, ezért új fogalmat vezetnek be, az úgynevezett felderítő kutatásokat.
Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy az alapkutatások támogatása lehet a kulcsa az európai versenyképesség javításának, az unióban azonban még mindig sokan nem veszik komolyan, hogy mekkora kihívást jelent Kína és India fejlődése - mondta az InfoRádió kérdésére az unió kutatási főigazgató-helyettese.
Zoran Stancic megjegyezte, hogy az unió az élettudományokat, az informatikát és a környezetvédelmet sorolta az első három helyre, tehát ezen területek kutatás-fejlesztéseire nyerhető Magyarország számára is a legtöbb pályázati pénz.