A deficiteljárást 2003 januárjában indították, miután Németország költségvetési hiánya 3,8 százalékponttal meghaladta a nemzeti összterméket.
Az európai valutaegységbe tömörült országok az euró árfolyamának stabilitása érdekében kötelező jelleggel vállalták, hogy költségvetési hiányuk nem lépi át a nemzeti össztermék 3 százalékát.
Ezért szankciók fenyegették Berlint, de az akkor még 15 tagállam pénzügyminiszterei 2003 novemberében úgy döntöttek, hogy a büntető intézkedések életbeléptetését 2005 végéig elhalasztják, mert így akartak lehetőséget teremteni a német, valamint a francia kormány számára az államháztartás rendbehozatalára.
Az Európai Unió brüsszeli bizottsága nem értett egyet a halogatással és az Európai Bírósághoz fordult, amely 2004 nyarán egyezségre szólította fel a pénzügyminiszterek testületét az EU bizottságával.
A kompromisszum értelmében a berlini és párizsi kormány számára 2005 lett a végső határidő, de egyikük sem tudott eleget tenni a felszólításnak, és év elején a pénzügyminiszterek is megegyeztek a korábban kilátásba helyezett szankciók szigorításában, ha 2007-re nem sikerül a költségvetési hiányt 3 százalék alá szorítani.
A gazdasági élet fokozatos fellendülése azonban már idén lehetővé tette Per Steinbrück pénzügyminiszter számára az államháztartás rendbehozatalát.
Így méltán várta el, hogy az Európai Unió hatályon kívül helyezi a korábbi fenyegetést.
Németország és Franciaország mellett azonban deficiteljárás indult az EU legalább további 10 tagja ellen is.
A pénzügyminiszterek a legsúlyosabban eladósodott Magyarország esetében 2009-ig adtak haladékot, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya rendbe hozza az államháztartást.