A bányától 313 tonna aranyat, és több mint 1.600 tonna ezüstöt vár a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román cég.
Verespatak környékén már a rómaiak is bányászták a nemesfémet, és még 2 évezred után is azt tartják, hogy a világ 8. legnagyobb kitermeletlen aranykészlete húzódik meg a felszín alatt - írja a greenfo.hu.
A tervek szerint a 638 millió dollárnyi befektetés 4 év alatt térülne meg. Az RMGC 4 milliárd dollár bevételt, és több százmillió dollárnyi nyereséget jósol magának, és nem utolsósorban a román állam is jól járna, 1 milliárd dollár vándorolna a kasszába, ha zöld utat ad a bánya kivitelezésére.
A tervek szerint az építkezés 2-3, a termelés mintegy 17 évig tartana és még 2 évet szánnak a rekultivációra, azaz a helyreállításra.
Összességében tehát legalább 20 évig áll fenn a veszélye annak, hogy bármilyen környezeti katasztrófa bekövetkezhet.
A tervezett bánya területét a kanadai-román cég felvásárolja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ott lévő falvakat lerombolja. Ez a folyamat már elkezdődött.
Magyarországon rossz csengése van az aranybánya kitermelésnek, mivel 2000-ben környezeti katasztrófát okozott a nagybányai aranybányánál lévő zagytározókat védő gátak szakadása.
Szakértők szerint a nagybányai Aurul jócskán hibás volt abban, hogy a környezeti szennyezés bekövetkezett. A Tiszáról készült akkori felvételekre, a halak tömeges pusztulására mindenki élénken emlékszik.
A verespataki aranybánya is hasonló cianid eljárással termelné ki az aranyat, és a nagybányaihoz mérten mintegy 40 szeres területen.
Érthető tehát a zöld szervezetek aggódása, amit tetéz az is, hogy az RMGC alig rendelkezik bányászati tapasztalattal. A kanadai-román cég idén májusban nyújtotta be környezeti hatástanulmányát.
Ezt véleményezhette a magyar fél is. A lehetőséget az espoo-i egyezmény biztosította, mivel a beruházásnak a román határon túli hatásai is lehetnek.
A hazai közmeghallgatáson civilek és zöldek egyöntetűen elutasították a bánya megépítését. John Aston, a Rosia Montana környezetvédelmi alelnöke a meghallgatásokon azt mondta: a bánya a piacon elérhető legjobb technológia alapján létesülne, jóval szigorúbb bányászati előírásoknak megfelelően, jóval távolabb Magyarországtól, mint a nagybányai.
A környezetvédelmi tárca és a zöldszervezetek szakértői viszont egyaránt azt kifogásolják, hogy nem ad objektív képet a tanulmány a várható környezeti hatásokról, és nem elég körültekintően kezeli a lehetséges baleseteket. Például hiányzik a monitoring rendszer kialakítása, amely vészhelyzet, vagy a határérték túllépése esetén azonnal jelezne.
A Védegylet szóvivője nemrég úgy fogalmazott az InfoRádiónak: mindezt csak tetézi, hogy nincs semmi garancia arra, hogy be is tartják a jelenleg érvényes környezetvédelmi előírásokat, mint ahogy azt a nagybányainál is tették.
Jávor Benedek egyben azt is tanácsolta a magyar államot ez ügyben képviselő zöldtárcának, hogy a várható decemberi döntésig diplomáciai eszközökkel próbáljon meg nyomást gyakorolni a döntéshozókra.