"Beismerésével, hogy a választás megnyerése érdekében hazudott, Gyurcsány Ferenc mégiscsak valamennyi európai demokrácia arcába vágta az igazságot. Nem csoda, hogy sokkol mindenkit. Elsődlegesen a Duna-partot természetes, ahol több száz sérülttel járó zavargásokra került sor. De a szomszédos országokat is, ahol a politikusok nem túl bizalomkeltők. Franciaország még nem tart itt, de hét hónappal az elnökválasztás előtt valamennyi jelöltnek emlékeznie kell, hogy a legveszélyesebb fenyegetést mostantól Budapest-szindrómának hívják" - írta a La Dauphine libérée című regionális lap.
A Le Figaro című szerkesztőségi cikke szerint elsősorban a szocialista miniszterelnök trágársága sokkoló, amelyből kitűnik, hogy a "szovjet iskolában nevelkedett egykori apparatcsikok nem tudják elrejteni a választók iránti megvetésüket és abbahagyni a politikai cinizmust".
A kiszivárogtatott beszéd mindenestre nyilvánvalóvá tette Magyarország gazdasági helyzetének súlyosságát, és megkönnyítette a megszorító intézkedések bevezetését - tette hozzá Pierre Rousselin.
Szerinte ennek olyan politikai válság az ára, amely jelenleg nem egyedülálló Európában. Lengyelországban ideológiai csata folyik a gazdaság rendbetétele helyett, Csehország le van bénulva, Szlovákiában és Litvániában vegyes összetételű kormányok működnek.
A La Croix című lap olyan bal- és jobboldali francia miniszterelnökök - Raymond Barre, Édouard Balladur és Michel Rocard - kormányzati időszakára emlékezteti olvasóit, akik igazmondásuk miatt morális sikert arattak, de politikailag megbuktak.
A választóknak is tisztességesnek kell lenniük a megválasztott vezetőikkel, és nem cserbenhagyni őket az első szociális megrezzenés miatt, nem a lehetetlent követelni, és elfogadni, hogy a közjó iránti aggódás - a legelesettebbekre való figyelés vagy a jövő generációinak érdeke - személyes lemondásokat vonhat maga után - írta a katolikus újság.
A Les Dernieres Nouvelles d,Alsace című regionális lap szerint a látványos magyar események kettős tanulsággal szolgálnak a demokraták igazmondásának határairól: lehet-e még Churchillként viselkedni, vért, könnyeket és verítéket ígérni a választóknak.
Nevezhetjük hazugságnak, csúsztatásnak vagy önámításnak, a magyar kormányfő stratégiája a közvélemény meggyőzése volt, amelynek reakciójától tartott a politika - írta a lap.
A magyar kormányfő stílusa annyira eredeti, hogy próbáljuk meg elképzelni annak franciaországi alkalmazását - veti fel a Le Républicain lorrain című lap publicistája.
Véleménye szerint a francia miniszterelnöki hivatalban soha senki nem merné azt mondani, hogy "Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk" vagy hogy "Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk".
Ezt követően a publicista olyan választási ígéretek sokaságát sorolja fel az előző győztes elnökválasztási kampányból, amelyek közül egy sem valósult meg Franciaországban.