XVI. Benedeket kitörő öröm fogadta németországi útján, amelynek során ellátogatott szülőfalujába is. A muzulmán világban ugyanakkor heves érzelmekkel reagáltak egyik beszédjére. Az ok: a pápa egy olyan idézetet olvasott fel, amely az iszlám hívők egy része szerint sérti a hitüket.
A regensburgi egyetemen, XIV. Benedek II. Paleológ Mánuel bizánci császár és egy korabeli perzsa, a kereszténységről és az iszlámról szóló beszélgetését idézte fel egy könyvből. Többször is jelezte, hogy idézetet olvas fel, ám a most következő szövegrészletet ennek ellenére sok muzulmán sértőnek találta:
"A császár így szólt. Mutasd meg, mi újat hozott Mohamed, és meglátod, hogy csak gonoszt és embertelent, mint például azt a parancsolatot, hogy karddal terjesszék a hitét".
A pápa nem beszélt arról, hogy mi a véleménye az idézetről, de hangoztatta, nem a "negatív bírálat" a célja, hanem a racionális gondolkodás szélesebb körben való alkalmazása. "Csak ekkor jöhet létre a kultúrák közötti valódi párbeszéd" - tette hozzá.
Ennek ellenére szavai felháborodást váltottak ki. Míg a pakisztáni parlament a vallások közötti megértés érdekében bocsánatkérést követelt, addig Kasmír indiai részén a hatóságok elrendelték két militáns muzulmán vezető házi őrizetét, mert attól tartottak, hogy zavargásokat robbantanak ki.
Egyiptomban a radikális Muszlim Testvériség nevű csoport vezetője azt mondta: a pápa szavai az iszlám meg nem értéséről tanúskodnak, és az egyházfő a nyugaton hangoztatott tévhiteket ismételte meg.
Törökország egyik magas rangú vallási vezetője szintén bocsánatkérést követelt és azt mondta: a katolikus keresztes lovagok atrocitásokat követtek el a középkorban az ortodox keresztények, a zsidók és a muzulmánok ellen.
Megjegyzése azért is kínos, mert a Törökország uniós felvételét ellenző pápa arra készül, hogy novemberben ellátogasson az országba. A Vatikánban ugyanakkor azt mondják: a tervek szerint folytatódik a törökországi út előkészítése.
Internetes fórumokon több hozzászóló is azt írta, hogy a pápa által felolvasott idézet "szerencsétlen választás volt".
A markánsabb vélemények megfogalmazói szerint ugyanakkor, a nyugati országokba emigrált radikális imámoknak joguk van arra, hogy gyűlöletkeltő beszédeket mondjanak, tőlük mégsem lehet bocsánatkérést követelni. Mások viszont úgy látják, Nyugaton gyalázzák és félremagyarázzák az iszlámot.