eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

"Jönnek az AIDS-es, bűnöző, élősködő kelet-európaiak"

Nem mindenki szereti a kelet-európaiakat Nagy-Britanniában, ahol ismét éles vita alakult ki a bevándorlásról. A kormány jóval szerényebb prognózisával szemben ugyanis az uniós bővítés óta több, mint 600 ezer, főleg kelet-közép-európai EU-polgár - ottani nyelvhasználattal élve: "gazdasági bevándorló" - költözött a szigetországba.

A bevándorlás ellenzői szerint a lengyelek, litvánok, magyarok és mások elveszik a britek munkahelyeit, mert hajlandók olcsóbban dolgozni, és rosszabb minőségű közösségi szállásokon lakni, mint a helyiek. Emellett "felvizezik" a brit kultúrát és fenyegetik a szigetország sajátos identitását.

Lenyomják a béreket, vagy a helyiek nem akarnak dolgozni?

A bevándorláspártiak viszont a gazdasági előnyöket emelik ki: az olcsóbb munkaerő olcsóbb szolgáltatásokat és termékeket jelent, a kelet-európaiak pedig dolgozni és nem élősködni jönnek, ezért jobban motiváltak, mint az alulkvalifikált helyi lakosok.

Sir Digby Jones, a Brit Iparosok Szövetségének volt vezetője néhány napja egy dokumentumfilmben ecsetelte a lengyel munkások előnyeit. Bemutatta például, hogy egy skóciai halszortírozó üzemben otthon tanárnak és vízvezetékszerelőnek tanult lengyel férfiak dolgoznak, miközben az üzemvezető elmondta, hogy a felvételi első napján jelentkezett tucatnyi britből néhány napon belül már csak páran jártak be dolgozni.

Sir Digby és más munkaadók érvelése szerint a lengyelek és mások nemcsak dolgoznak, de adót is fizetnek, ezért kétszeresen is hasznot hajtanak a brit társadalomnak. Emellett, - mivel nem kérhetnek szociális juttatásokat - nem jelentenek terhet.

A helyieknek rá kéne ébredniük, hogy munkaerőverseny van és ha jobban fizető állásokat akarnak, akkor oda kell figyelniük a tanulásra.

Jönnek az AIDS-esek és a bűnözők

Az idegenellenes kártyát időről-időre kijátszó brit bulvársajtó azonban nem vevő az ilyen érvekre és a "túlnépesedett" országot "elöntő" bevándorlókról ír.

A legnagyobb példányszámú Sun-ban napok óta címlapsztori a bevándorlás. Ez azért félrevezető megfogalmazás, mert például a lengyelek nagy része pénzt akar keresni, hogy hazatérve jobb életszínvonalat tudjon magának biztosítani.

A legutóbbi szalagcím szerint például a kormány azt mondta, hogy 27 ezer lengyel érkezik az EU bővítés után, ehhez képest "kénytelen bevallani", hogy 427 ezer. A lap másokkal együtt azt sugallta, hogy a kormánynak kvótákat kéne bevezetnie és a románok és bolgárok előtt már be kéne csuknia az ajtót. Ez azért is fontos, mert a két ország felvételével bűnözők és AIDS-betegek is elönthetik az országot - állítják a bevándorlást ellenzők, ahogy már a 2004-es bővítés előtt is állították.

"A Munkáspárt egymillió embert engedett be"

A bulvársajtónál intellektuálisabb érveket felvonultató, bevándorlásellenes kutatóintézet, a Migrationwatch viszont úgy csomagolta be a kellemetlen hírt, hogy a munkáspárti kormány 1997-es hatalomra kerülése óta 1 millió külföldi költözött a 60 milliós Nagy-Britanniába és ez a szám még nem tartalmazza az EU-ból érkezett 600 ezret. Az intézet statisztikái részletezik, hogy sok Afrikából és Ázsiából érkezett beutazónak engedélyezték a letelepedést családegyesítés címén.

Ezek az érvek egyrészt azt sugallják, hogy az érkezők nagy része inaktív és képzetlen, emelett etnikai feszültéget kelthetnek azzal, hogy összemossák őket azokkal az új EU-polgárokkal, akik kifejezetten dolgozni mennek a szigetországba.

Miattuk is dübörög a gazdaság

Egy brit munkaadói szervezet, a Business for New Europe új tanulmánya szerint ugyanakkor az uniós munkások megjelenése segítette a brit pénzügyminiszert abban, hogy elérje kitűzött gazdasági céljait. A "kelet-európaiak" a brit munkaerőpiac 2 százalékát teszik ki és 2.5 milliárd fontot, azaz 400 milliárd forintot termelnek meg brit munkaadóiknak és keresetük helyben elköltött részéből britek is profitálnak.

A bevándorlás mellett kiálló Independent című napilap egy könyvviteli cég vezetőjét idézve azt írta, hogy 2005-2006-ban a külföldi dolgozók alkalmazása produlálta a brit gazdasági növekedés 0.5-1 százalékát.

Az építőipar vezetői jelezték, hogy az uniós dolgozók nélkül nem tudták volna megvalósítani a kormány építési terveit, így például a tervezett jelentős kórház- és iskolaépítéseket, mert nem lett volna elég munkaerő a projektekre.

A statisztikák szerint ráadásul a brit áltagbérek tovább emelkedtek és annak ellenére, hogy az idén többen folyamodtak munkanélküli segélyért, mint korábban, a lakosság munkaképes részének nagyon része dolgozik, mint az elmúlt években.

Britek százezrei viszont emigrálnak

A vitát még jobban árnyalja, hogy évente többszázezer brit hagyja el a szigetországot, és költözik naposabb európai országokba. A bevándorlás ellenzői ezeket az adatokat rendre kihagyják statisztikáikból, azt a képzetet keltve, hogy az ország kezd túlnépesedni.

Egyre többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy olcsón vehetnek ingatlant kelet-európai országokban, például Bulgáriában, amelynek polgárai egyelőre nem vállalhatnak szabadon munkát Nagy-Britanniában.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Oszkó Péter: a tech szektor forrásbősége idén nem fog visszatérni

Oszkó Péter: a tech szektor forrásbősége idén nem fog visszatérni

A felemás tőkepiaci- és a kihívásos makrogazdasági körülmények ellenére nyereséges évet zárt tavaly az OXO Technologies. Fenn tudták tartani a korai befektetésekkel kapcsolatos tevékenységüket, és ezzel párhuzamosan szépen termeltek az érett szakaszban lévő stratégiai portfóliócégeik is. Idén már több forrás áramolhat a technológiai szektorba, mint tavaly, ugyanakkor a korábbi bőség egyhamar nem fog visszatérni a területre. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Oszkó Péter, a OXO Technologies vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×