A britek még 2003-ban 250 darab ilyen készüléket adtak el Iránnak a drogcsempészet elleni harcra.
A brit külügyminisztérium szerint ugyanakkor az előzetes vizsgálat szerint a most talált felszerelés nem volt része az Iránba küldött szállítmánynak. A végleges választ az adja meg, amikor összevetik a Teheránba küldött éjjellátó eszközök sorozatszámát a Dél-Libanonban talált készülékekével.
A brit Kereskedelmi és Ipari Minisztérium egyik illetékese azt mondta, katonai felszerelést csak exportengedély birtokában lehet külföldre eladni, és a mostani vizsgálat során ki fog derülni, hogy kijátszotta-e valaki a korlátozást.
A drogellenes háborúra szánták
2003-ban, a brit hatóságok azért adtak különleges exportengedélyt az éjjellátó készülékekre, hogy azokat az iráni rendőrség az Afganisztánból kiinduló heroin- és ópiumcsempészet megfékezésére használja fel.
Az akkori brit külügyi államtitkár a westminsteri parlament alsóházában még közölte is, nem állt fenn a lehetősége annak, hogy a katonai eszközök az iráni hadsereghez kerüljenek.
A Hezbollah éjszaka is jól láthatta az izraelieket
London számára roppant kínos lenne, ha brit katonai felszerelések kerülhettek a Hezbollah-hoz, mert a szervezet katonai szárnyát terrorista csoportnak minősítették.
Tony Blair emellett világossá tette, hogy Izraelt támogatja a síita csoporttal szembeni harcában, egyrészt azért, mert más kormányfőkkel szemben nem követelt azonnali tűzszünetet Dél-Libanonban, másrészt, mert engedélyezte, hogy brit reptereken keresztül szállítsanak Izraelnek bunkerek ellen bevethető bombákat.
A dél-libanoni harcok idején az izraeli parancsnokok arra panaszkodtak, hogy a Hezbollah-harcosok képesek voltak megfigyelni a csapatmozgásokat és fékezni a támadásokat.