A szekularizált államot félti az Európai Unió az iszlámtól. Noha a Törökország csatlakozása elleni érvek az elmaradottságról szólnak, a háttérben mégis csak a vallás áll.
A bizottság illetékese szerint a legnagyobb baj, hogy Törökországot és az iszlámot egy kalap alá veszik.
Emlékeztetett arra, hogy az Ázsia és Európa határán fekvő országban az iszlám egyik reform változatát követik. Mint mondta, az 1920-as évektől, amikor Kemál Atatürk önálló államot hozott létre, Törökország megpróbált szekularizált állammá válni.
Azért csak próbált, mert az állam mecsetek építését is finanszírozza, és a külképviseleteknek is van vallásai attaséja - tette hozzá.
A bizottság illetékese azt mondta: hosszú folyamat végén lehet Törökország európai uniós tag. Pontos időpontot azonban nem jelölt meg.
Úgy vélte: Európában azért tartanak az iszlámtól, mert veszélyben látják a szekularizált államot.
Problémás kérdésnek tartják emellett a bevándorlást, Törökországban ugyanis az utóbbi években megnőtt az illegális migránsok száma, akik elsősorban a Fekete-tenger térségéből és a közel-keletről érkeznek.
Felmérések szerint csak Isztambulban és környékén egymillió bevándorló feketemunkás él.
A török csatlakozás mellett szól azonban, hogy fiatal a társadalma és gyorsan növekszik a gazdasága.
Az illetékes ugyanakkor kiemelte: az ország nyugati tartományai jóval fejlettebbek, mint a keleti régiók.
Problémásnak nevezte ugyanakkor, hogy a török mezőgazdaság teljesen más szerkezetű, mint a nyugat-európai, ez pedig problémákat okozhat.