Az utóbbi napokban ismét felderengett a Blair-korszak befejeződésének az eshetősége, mivel a sorozatos mulasztásai miatt leváltott belügyminiszter, a menesztése miatt igencsak megbántódott Charles Clarke, éles támadást indított Tony Blair ellen, azt hangsúlyozva, hogy a brit kormány vezetése jelenleg erőtlen és célt tévesztett.
Tény, hogy egyrészt az iraki háború, másrészt az egészségügy és a tanügy megoldatlan problémái miatt a brit választópolgár elégedetlen a kormánnyal, és sokat vár az ellenzéki konzervatívok új, lendületes vezetőjétől, David Camerontól.
Már volt ilyen...
A szocialisták úgy érzik, hogy Tony Blair kissé kiégett, és Gordon Brown, mint új seprő, jobban seperne nála a miniszterelnöki poszton. A pénzügyminiszter hitelét növeli, hogy Nagy-Britannia gazdaságát sikeresen vezeti.
Amikor Charles Clarke volt belügyminiszter egyik interjúban a másik után beszélt Tony Blair hibáiról, régi emlék villant elő az interjúk hallgatóiban. 1990-ben a megkeseredett konzervatív politikus: Geoffrey Howe kezdte el hasonló módon lejáratni saját miniszterelnökét, Margaret Thatchert. És sikerrel járt.
A Vaslady hosszú uralkodásába beleunt közvélemény nyomására Mrs. Thachernek távoznia kellett. Könnyek közt ugyan, de átadta a kormányfői tisztet John Major-nek.
Dícséret után büszke távozás
Tony Blairt azonban nem a gólya költötte. Azonnal éles ellentámadásba lendült. "Csalódott ember"-nek nevezte leváltott és reá acsargó volt belügyminiszterét. Azonban ő maga mondta - most már talán bánja is -, hogy még a következő választás előtt átadja a helyét Gordon Brownnak.
Immár körvonalazódni kezd, hogy mikor következik ez be. Valószínűleg májusban, miniszterelnöki kinevezése tizedik évfordulóján. Õsszel sor kerül a szokásos évi pártkonferenciára, ahol hívei égig dicsérik majd Tony Blair kormányfői érdemeit, s tavasszal e dicsőségben sütkérezve távozhat tíz éven át betöltött posztjáról.