A hírszerzés eddig azt hangoztatta, hogy csak 2004 nyarán értesült az ügyről, miután a CIA ismételt kényszervallatások után elengedte Kaled Al-Maszrit, és akkor azonnal tájékoztatta a kancellári hivatalt is - jelentette az InfoRádió németországi tudósítója.
A hírszerzés működésének ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottság azonban kiderítette: a BND munkatársa Szkopjéban már 2004 januárjában tudott arról, hogy a CIA 2003. december 31-én elrabolta Kaled Al-Maszri libanoni származású német állampolgárt.
A férfit Macedóniában ejtette foglyul a CIA, majd egy titkos afganisztáni börtönbe szállította, mert azt hitte róla, hogy iszlám terrorista. Miután kiderült a tévedés, Albániában szabadon bocsátott Al-Maszrit.
A belügyminiszter védi a hírszerzést
A német belügyminiszter személyesen vette védelmébe a támadások középpontjába került hírszerző szolgálatot. Wolfgang Schäuble kijelentette: nem lehet elítélni az intézményt, amiért egyik szkopjei ügynökétől kapott értesülését nem továbbította azonnal a kancellári hivatalnak.
Az eset azonban újabb érvet szolgáltat az ellenzék számára a hírszerzés ostorozására, valamint arra, hogy követelje tevékenységének fokozottabb parlamenti ellenőrzését.
A "rutinmegfigyelés kultúrája" van kialakulóban?
Időközben megszólalt a Nemzetközi Újságíró-szövetség vezetője is, aki felkérte az Európai Bizottságot, valamint az Európai Parlamentet, hogy derítse ki: létezik-e összehangolt politika az Európai Unión belül a biztonsági szervek között az újságírók megfigyelésére.
A német hírszerzés felügyeletét ellátó parlamenti bizottság jelentése szerint ugyanis az eredetileg kizárólag külföldi felderítéssel megbízott BND német újságírókat szervezett be gyanúsnak tűnő kollégáik megfigyelésére.
A hírszerzés eddig azzal érvelt, hogy a lépéssel csak azt akarta megtudni, hogy hol szivárognak ki bizalmas értesülések a szervezetről.
A Nemzetközi Újságíró-szövetség vezetője szerint azonban úgy tűnik, hogy több uniós országban is a "rutinmegfigyelés kultúrája" van kialakulóban, ami igencsak veszélyezteti a sajtószabadságot.