A túsztárgyalásokban résztvevő bagdadi biztonsági tisztviselők birtokában lévő dokumentumok szerint az elmúlt 21 hónapban túszonként 2,5 és 10 millió dollár közötti összeget fizetett ki a három ország.
A kifizetések listáját nyugati diplomaták is látták, és meglehetősen dühösen reagáltak az érintett országok kormányainak viselkedésére, mivel úgy vélték: a váltságdíj kifizetésével újabb túszejtésekre ösztönzik a szervezett bűnbandákat.
Három év alatt több mint 250 külföldit raboltak el
Az iraki konfliktus kezdete óta több mint 250 külföldit raboltak el Irakban. Legkevesebb 44-et közülük megöltek, 135-öt szabadon engedtek, három túsznak sikerült megszöknie, hatot kimentettek, a többiek sorsa pedig a mai napig ismeretlen.
Állítólag több más ország, például Törökország, Románia, Svédország, és Jordánia is fizetett állampolgárai szabadon engedéséért, és számos amerikai cég is fizetett váltságdíjat túszul ejtett dolgozóiért.
Az iraki rendőrség szerint naponta körülbelül 30 embert rabolnak el Bagdadban. A helyiek általában gyorsan kiszabadulnak, miután családjuk kifizeti értük a váltságdíjat. A nyugati túszok esetében azonban előfordul az is, hogy nem kérnek értük váltságdíjat, hanem egyszerűen eladják őket militáns csoportoknak, akik inkább propaganda-célokra használják fel őket.
Kölcsönös bizalmatlanság nehezíti a helyzetet
A nyugati túszok esetében azonban a helyi biztonsági erők szakértőit gyakran kihagyják a tárgyalásokból, mivel nyugati diplomaták azt gyanítják: az iraki biztonsági erők egyes tagjai túlságosan közel állnak a milíciákhoz és a bűnözői csoportokhoz.
A kölcsönös bizalmatlanság pedig csak hátráltatja az emberrablások többségéért felelős alvilági bandák elleni küzdelmet - hangsúlyozta egy bagdadi illetékes.