Óriási verseny van kialakulóban a balkáni piacokért, valamint a Balkán termékeinek Nyugat-Európába hozataláért - hangsúlyozta Glatz Ferenc.
Az akadémikus szerint Magyarország földrajzi fekvése miatt jó pozícióból indul ebben a versenyben, ám ahhoz, hogy sikerüljön kihasználni a lehetőséget, a külpolitikai gondolkodásmód megváltozására és nagyobb gazdasági aktivitásra van szükség.
A balkáni államok jövőbeli uniós csatlakozása mindenképpen arra kényszerítené az Európai Uniót, hogy szembenézzen az iszlám kérdéssel - mutatott rá Glatz Ferenc.
Bár az iszlám és Európa kapcsolata elsősorban Törökország esetleges uniós tagságával került a figyelem középpontjába, egyáltalán nem a török tagsággal jelenne meg az iszlám Európában, hiszen már ott van a franciaországi, a németországi és a nagy-britanniai nagy muzulmán népesség formájában - mondta az akadémikus.
"Az értelmiségiek és a politikusok ezt struccpolitikából nem veszik tudomásul, pedig valahogy meg kell egyezni az iszlám államokkal, és ezt nem lehet csak atomerőmű- és rakétapolitika eszközeivel tenni. Európának is előbb-utóbb szembe kell néznie az iszlám kérdéssel. Ezt pedig segíteni fogja a balkáni országok uniós felvétele" - hangsúlyozta Glatz Ferenc.