Halva született az ENSZ új emberi jogi tanácsa?

Infostart
2006. május 10. 15:52
Egy nappal létrehozása után máris bírálta az ENSZ új emberi jogi szervét az Egyesült Államok. Az emberi jogi tanácsban ugyanis öt olyan állam is helyet kapott, amelyeket jogvédők az emberi jogok megsértésével vádolnak. A korábbi szervet, az Emberi Jogok Bizottságát azért szüntették meg, mert a benne helyet foglaló jogtipró államok egymással összefogva megakadályozták, hogy őket elítélő határozatok szülessenek.

"Micsoda öröm" - kommentálta gúnyosan John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet a hírt, hogy Kuba is bekerült az ENSZ új emberi jogi tanácsába. Washington már a kezdetektől ellenezte az új szerv létrehozását, mert szerinte ebben az ENSZ-testületben is túl könnyen helyet kaphatnak jogsértő államok.

Az új testület tagjai között Kuba mellett összesen négy olyan állam van, amelyeket jogvédők az emberi jogok megsértésével vádolnak: Kína, Oroszország, Pakisztán és Szaúd-Arábia.

Jó irányba tett lépés

Emberi jogi szervezetek szerint ugyanakkor a korábbinál szigorúbb tagsági feltételeket támasztó tanács létrehozása jó irányba tett lépés.

Csak olyan ország kerülhetett be a tanácsba, amely vállalta, hogy górcső alá helyezik emberi jogi helyzetét és gyakorlatát, illetve amely konkrét kötelezettségeket vállalt a helyzet javítására - mondta az InfoRádiónak Fodor Márk.

Az Amnesty International magyarországi igazgatója szerint nyilvánvalóan számukra is aggályos, hogy olyan országok is bekerülhetnek, amelyeknek nem jó az emberi jogi helyzete, de itt is megmutatkozik majd, hogy mennyire jól működik a szervezet.

Egyértelmű jogi garanciák nincsenek

ENSZ-tudósítók szerint a korábbi emberi jogi szervnek nem sok tekintélye volt és sokan viccnek tartották. Olyan, súlyos emberi jogsértésekkel vádolt államok is tagjai voltak, mint Szudán, Zimbabwe, Nepál, vagy Etiópia.

Egyértelmű jogi garanciák nincsenek arra, hogy az új tanácsot nem fogják majd megbénítani a jogtiprónak tartott államok, ugyanakkor az új testületnek az ENSZ struktúrájában való elhelyezése egyfajta fokozottabb garanciát jelenthet - hangsúlyozta Latman Tamás nemzetközi jogász.

"Az emberi jogi tanács közvetlenül az ENSZ közgyűlése alá tartozik, ami mindenképpen egy erősebb pozíciót jelent számára az ENSZ struktúráján belül. Ezen kívül az emberi jogi tanácsba a tagokat immáron a közgyűlés választja be az országok egyszerű többségének szavazatával, ami mindenképpen egy erősebb legitimációt jelent a tanács tagjai számára, ugyanakkor egyfajta erősebb szűrőt is" - mutatott rá Latman Tamás.

Magyarország nem került be

Magyarországot nem szavazták be a tanácsba, ugyanakkor jelentkezésével további vállalásokat tett az emberi jogi helyzet itthoni javítására.

Az Emberi Jogi Tanács létrehozása illeszkedik az ENSZ átfogó reformtervébe. A tanács székhelye Genfben lesz, és először június közepén ül össze.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást