A civil szervezetek Európa szerte azzal vádolják a Brüsszelt, hogy elmulasztja megvédeni az unió polgárainak egészségét azzal, hogy tűri a biotechnológiai ipar előretörését a génmódosított növények termesztésében.
A témáról rendezett nemzetközi konferencia Bécsben azt hivatott eldönteni, hogy kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell szabályozni a génmódosított növények termesztését a hagyományos gabonaföldek, illetve a biotermesztéssel előállított gabona mellett.
Egészségügyi és gazdasági fenntartások
Ezek az úgynevezett egymás mellett termesztési szabályok a civil szervezetek szerint eleve elfogadhatatlanok, mert lehetővé tennék a génmódosított növénytermesztés elterjedését Európában - hangsúlyozta a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője az InfoRádió kérdésére.
Fridrich Róbert szerint szervezetüknek a génmódosítással kapcsolatban elsősorban egészségügyi, környezeti és gazdasági fenntartásai vannak.
"Az egészségügyi kockázatok közül leginkább az allergiakeltő hatást emelném ki, de akár még rákkeltő hatásról is beszélhetünk" - mondta Fridrich Róbert.
Hozzátette, hogy komoly gazdasági érdeke is fűződik Magyarországnak a génmódosított növények távol tartásához, hiszen az európai fogyasztók túlnyomó részének ellenérzése miatt a magyar mezőgazdasági exportot veszélyeztetné a génmódosított fajták termesztése.
Megosztja Európát a kérdés
Bár a génmódosításnak az emberi szervezetre gyakorolt esetleges káros következményeiről egyelőre nincsenek széles körben elismert tudományos bizonyítékok, a génmódosított élelmiszerek ügye erősen megosztja Európát, még azután is, hogy az Európai Unió 2004-ben engedélyezte az egyik édeskukorica genetikailag módosított változatának forgalmazását konzervekben.
Magyarországon tilos a genetikailag módisított kukorica termesztése, mert a magyar kormány erre a fajtára egyelőre termesztési tilalmat rendelt el
Jelenleg csupán Spanyolországban termesztenek kereskedelmi mennyiségben génmódosított gabonát.