Az 57 ezer lelket számláló Grönlandnak soha nem volt túl nagy geopolitikai jelentősége, hiszen területének 90 százalékát jég takarja. Ám geológusok úgy vélik, hogy a jég alatt akár annyi olaj is lehet, mint az Északi-tenger medencéjében. Az olajkutatási koncessziók száma ennek megfelelően megháromszorozódott az elmúlt három évben.
Grönland Dániával együtt, annak részeként vált az Európai Unió tagjává 1973-ban. A sziget ekkor még nem rendelkezett saját kormánnyal és ehhez kapcsolódó önrendelkezési joggal.
1979. május 1-jén azonban Grönland széles körű önkormányzatot kapott, és a grönlandi kormány az északi-tengeri halászati kvótákról folytatott vita elmérgesedése miatt végül népszavazást írt ki az unióból való kilépésről. A referendumon az euroszkeptikusok győztek, így a sziget 1985. február 1-jén kilépett az Európai Unióból.
Mivel Grönland továbbra is Dánia - tehát egy EU tagállam - része, helyzete különleges. Lakói dán, tehát európai uniós állampolgárok, bár az európai parlamenti választásokon nem vehetnek részt. A külföldiek munkavállalása engedélyhez kötött, és az ország nem része a közösségi áfa-rezsimnek sem.