A múlt pénteken nyilvánosságra került 14 millió fontos (5 milliárd 292 millió forint) összeg körülbelül a háromszorosa az előzetesen véltnek és jelentős szerepet játszott a választásokon később győztes Munkáspárt 18 millió fontba (6 milliárd 800 millió forintba) kerülő kampányában.
Az emiatt kirobbant brit belpolitikai botrányt csak erősítette, hogy egyes források szerint a kölcsönadók közül többet nemesi címre jelöltek. Egyikük, az élelmiszeriparból meggazdagodott Sir Gulam Noon azt állítja: azért nem lehetett tagja a Lordok Házának, mert az általa nyújtott 250 ezer fontos (94 és fél millió forintos) támogatást nem hozták nyilvánosságra.
"Egy vezető pártpolitikus azt mondta nekem: semmi értelme nincs a kölcsönt nyilvánosságra hozni, mivel az visszafizetendő. Ugyanez a személy azt mondta nekem, hogy mivel kamatra adtam kölcsönt, az egy kereskedelmi ügylet, ezért más szabályok vonatkoznak rá, mint az adományozásra" - nyilatkozta az üzletember.
A titkos kölcsönök intézményével nem csak a Munkáspárt él. A konzervatívok is érintettek, ők 2004-ben 9 millió fontot (3 milliárd 400 millió forintot) kaptak piaci kamatra, míg 4 millió 300 ezer fontot (1 milliárd 625 millió forintot) kamatmentesen.
Abban az összes párt egyetért, hogy a jövőben nyilvánosságra kellene hozni a kölcsönök részleteit. A döntés akár már a héten megszülethet, hiszen kedden kerül a parlament felsőháza elé a pártfinanszírozásról szóló tervezet.
Az érvényes brit szabályok kimondják: minden 5 ezer font (1 millió 900 millió forint) feletti adományt köteles az adott párt nyilvánosságra hozni, ugyanakkor a kölcsönt adók személye titokban maradhat.