A Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke az InfoRádiónak elmondta: szervezetükkel együtt hetven magyarországi civil egyesülés írt levelet Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszternek, amelyben azt kérik, hogy a kormány akadályozza meg a Körmöcbányára tervezett cianidos technológiájú aranybánya létrejöttét.
Farkas István közölte: egy kanadai cég szeretne a város mellett létrehozni egy cianidos kioldású, külszíni fejtésű bányát. Ehhez egy zagytároló tavat is létre kell hozni, ha a tó gátja átszakad, akkor hatalmas mennyiségű cián, valamint nehézfémek kerülnek a folyóvizekbe - tette hozzá.
A Dunán át Budapestig juthat
A cián többé-kevésbé lebomlik ugyan, de a nehézfémek a Garamon keresztül eljutnának a Dunába, ezáltal veszélyeztetnék Budapest és az egész Duna-mente, összesen négymillió ember ívóvíz-ellátását - hangsúlyozta a környezetvédő szervezet vezetője.
A helyiek tiltakoznak
Körmöcbánya 11 tagú képviselő-testülete és a város lakossága egy emberként tiltakozik a terv ellen, és azt kérik a szlovák kormánytól, hogy teljesen tiltsa meg az országban a ciános technológiájú bányászatot - jelenti az InfoRádió pozsonyi tudósítója.
A Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke, Farkas István szerint ennek azért lenne jelentősége, mert úgy tudják, hogy a magyar határhoz közel fekvő, kelet-szlovákiai Magyartelkibányán egy másik kanadai cég is szeretne egy cianidos bányát létrehozni.
Az MTSZ vezetője hozzátette: a tiltás nem lenne előzmény nélküli, Csehország már betiltotta a cianidos bányászatot, az Európai Unióban pedig 2008-tól lépnek érvénybe az erre vonatkozó szigorú szabályok.
Addig is meg kell akadályozni a körmöcbányai és Erdélyben a verespataki bánya megnyitását - hangsúlyozta Farkas István.
Az idegenforgalomnak is ártana
A körmöcbányai városvezetők szerint az aranytermelés negatív hatással lenne a város idegenforgalmára is, azt pedig szinte biztosan megakadályozná, hogy Körmöcbánya felkerüljön az UNESCO kulturális világörökség-listájára - teszi hozzá az InfoRádió tudósítója.
Körmöcbányán a 14. századtól egészen a 19. század közepéig bányásztak aranyat, majd ezüstöt. A kanadai cég tíz év alatt 28 tonna aranyat és 222 ezüstöt termelne ki a város mellett.
A romániai Verespatakon a szintén kanadai Rosia Montana Gold Corporation megkezdte a szintén cianidos technológiával tervezett aranybánya kivitelezését, de egyelőre nem kapta meg az engedélyeket a bánya megnyitásához.