"A gáz Oroszország politikai fegyvere egy új hidegháború keretében" - állapította meg a The Times. Ugyanakkor a tekintélyes brit lap vezércikkében figyelmeztetett: az orosz döntés hosszú távon ugyanolyan katasztrofális lehet a Kreml számára, mint amilyen az 1973-as olajbojkott volt az arab országok számára. A The Times szerint világos az ügy tanulsága Európa számára: energiaforrásainak soha nem szabad Oroszországtól függeniük.
"A Nyugatnak ellen kell állnia az orosz erőpróbának" - szögezte le a konzervatív Daily Telegraph, és úgy vélte, hogy a Kreml magatartása nem más, mint "gazdasági revans egy volt szovjet köztársaság ellen, amely ki merte nyilvánítani diplomáciai függetlenségét Oroszországgal szemben, és Nyugat-Európa felé tekintett".
A balközép irányzatú Independent szintén "az európai kontinensnek az orosz gáztól való ijesztő függőségét" hangsúlyozta. "Lehet, hogy Oroszország már nem katonai óriás, de az energiagazdálkodás területén szuperhatalom lett" - írta a lap.
A francia L,Humanité nyílt energiaháborúról írt, külön kiemelve, hogy mindezt egy olyan ország tette, amely most vette át a "világ urainak", a G8-nak (a világ hét legfejlettebb ipari országa plusz Oroszország) soros elnökségét.
A baloldali Libération szerint figyelmeztetni kellene az oroszokat, hogy "az ukázok ideje lejárt", és hogy egy olyan világban, ahol egyre inkább mindenki mindenkitől függ, mindenkinek - mindenekelőtt Moszkvának - önmérsékletről és felelősségtudatról kell tanúságot tennie.
A La Tribune című francia gazdasági lap Európát egyenesen "az orosz gázháború túszának" nevezi, és emlékeztet arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti "látszólag kereskedelmi konfliktus" sokkal több, mint egy banális nézeteltérés eladó és vevő között. "Ez az erőviszonyok politikájának folytatása más eszközökkel egy autoritárius hatalom és alattvalói, egy uralkodó ország és szomszédai között" - állapította meg a La Tribune.
A német balközép irányzatú Süddeutsche Zeitung rámutatott: "Jóval azelőtt, hogy az olaj és a gázkészletek kimerülnének, a hiány már megmutatkozik az árnövekedésekben, ezek pedig a politikai és gazdasági hatalom eszközei. Ma Ukrajna az áldozat, de senki nem mondhatja meg, hogy az ügy nem érinti-e Nyugat-Európát. Az orosz gáz részaránya már középtávon csökkenni fog az EU ellátásában, de ez nem változtat semmit a Kreml hatalmának erején.”