Politikai nyomásgyakorlás gazdasági eszközökkel?

Infostart
2006. január 1. 17:34
Az orosz elnök volt gazdasági tanácsadója szerint a Kreml annyira visszaszorította Oroszországban a demokráciát, hogy Moszkvát ma már nem vennék fel a legfejlettebb országokat tömörítő G8 szervezetbe. Andrej Illarionov nyilatkozata a The Sunday Times brit lapban jelent meg éppen azon a napon, amikor Oroszország átvette a szervezet soros elnökségét Nagy-Britanniától.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója – aki levezényelte Moszkva csatlakozását a G8 szervezethez – a múlt héten mondott le posztjáról, mivel tarthatatlannak ítélte meg az oroszországi demokrácia helyzetét. Andrej Illarionov szerint Oroszországot egyre jobban behálózza az autoritarianizmus, aminek következtében országa az elmúlt két évben megszűnt szabadnak és demokráciának lenni.

„Nagyon valószínűtlen, hogy Oroszországot felvették volna a G8-ak közé, ha a döntés pillanatában olyan lett volna a helyzet, mint amilyen az elmúlt két évben itt kialakult” – fogalmazott Vlagyimir Putyin volt tanácsadója.

Oroszország 2002-ben csatlakozott a G8-akhoz, ugyanakkor az utóbbi években megromlott a Kreml és a nyugati államok viszonya, mivel az orosz vezetés az ellenzéki független források elapasztásával és az orosz gazdaság legfontosabb vállalatainak állami befolyás alá vonásával próbálta meg stabilizálni hatalmát – írja a The Sunday Times brit lap.

Andrej Illarionov számára a folyamat egyik kulcspillanata az volt, amikor a Kreml ellenőrzése alá vonta a Jukosz olajipari vállalatot és letartóztatta annak akkori tulajdonosát, Mihail Hodorkovszkijt (lásd keretes írásunkat).

A volt elnöki tanácsadó december végi távozása további muníciót adott a Kreml kritikusainak, akik egyre hangosabban követelik Oroszország kizárását a G8-ak közül. Mások azt javasolják, hogy a szervezet tagállamai bojkottálják a júliusban, Szentpétervárott esedékes csúcstalálkozót, melyen Vlagyimir Putyin elnököl majd.

Az orosz államfő ellenzéke szerint Vlagyimir Putyin hat évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta kiszorította az ellenzéket a médiából, a parlamentből és a tagköztársaságokból. Kritikusai szerint Putyin az elmúlt két évben agresszívan próbált állami befolyást szerezni az orosz olaj- és gáztartalékok felett, ennek eredményeként az ország olajiparának 30%-a mára állami kézbe került.

Andrej Illarionov egy vasárnapi interjúban kijelentette: Moszkva most már politikai nyomásgyakorlásra is felhasználja ezt a hatalmat, amennyiben például az ukrán gázcsapok elzárásával gyengíteni akarja a nyugatbarát, euroatlanti integrációra törekvő Viktor Juscsenko ukrán elnök pozícióit a március végi parlamenti választás közeledtével.

Szavait alátámasztja a Gazprom orosz olajvállalat szóvivőjének megnyilatkozása is, aki maga sem tagadta a lépés politikai hátterét: "Az ukrán hatóságok nem tudják majd megmagyarázni népüknek rövidlátó politikájuk okát" - mondta Szergej Kuprjanov.

{{keretes_cim}}

Dmitrij Medvedev: a Vlagyimir Putyin elnök egyik lehetséges utódjának tartott miniszterelnök-helyettes a Gazprom igazgatótanácsának elnöke is egyben.
Vladislav Szurkov és Igor Szecsin: az elnöki kabinet tagjai, egyben két különböző állami olajvállalat vezetői
Viktor Ivanov: Kreml-közeli tanácsadó, az állami tulajdonú légitársaság, az Aeroflot vezetője