Nagy Dávid: nekünk nem választást, hanem ügyeket kell nyernünk

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor
2026. március 31. 17:42
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt organikusan építkezik, és az aktivizmus, az önkormányzati munka és a polgármesteri megbízatás után a következő lépcsőfők a parlamenti részvétel lenne – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Dávid pártigazgató. Az országgyűlési választási listavezető beszélt a Tisza Párttól érkező nyomásról, a szerinte sem túl népszerű gazdasági terveikről és arról is, hogy miként működik szerinte a szavazatmegosztás.

Mi az MKKP szerint az ország előtt álló legfontosabb politikai kérdés erre a választásra? Hogy látják?

A legeslegfontosabb?

A legeslegfontosabb. Több legfontosabb nem lehet, csak egy.

Ha egy kérdést meg kell jelölni, akkor az szerintem a kormányváltás, illetve az, hogy ezt a kormányváltást hogy képzeljük el és miként.

Hogy képzelik el a kormányváltást és miként képzelik?

Szerintünk a NER-nek van több olyan lába, amin most áll a rendszer. Egyrészt a lopás, amit sikerült profizálni, intézményesíteni, még a 2010-es évekhez képest is, pedig az sem volt egy tiszta helyzet. Van egy másik lába, ez a gyűlölet, illetve ez a bűnbakkeresés. Ez abból következik, hogy egy párt alapvetően megméri a közvéleményt, kiválasztja az 50 pluszos ügyeket. Ott ígér valami nagyot. A Fidesznél is megvolt ez, megvan most a Tiszánál is, nyilván a populista pártok így működnek, és amikor megígér valamit, ezt ugye jobb lenne megcsinálni. Csak ugye ezeket a dolgokat nem tudják véghezvinni, most már a negyedik éve a minimumot sem. Repülőrajt, magasabb GDP-növekedés – már ez sem megy. És itt nyilván bűnbakot kell keresni: a kezdetek kezdetén voltak a menekültek, utána jöttek a melegek, utána jöttek az ukránok, és most már néha olyan mélységekbe megyünk le, hogy már a Tisza Párt miatt nem történtek meg dolgok 2022-ben, ami ugye lehetetlen, hiszen akkor a Tisza Párt a mostani formájában nem létezett. Tehát a lopást, a gyűlöletet, illetve a jogfosztást jelölném meg a három olyan alapkőként, amivel kezdenie kell valamit egy új kormánynak.

A biztonsági kockázattal kellene valamit kezdenie egy új kormánynak?

Melyik, titkosszolgálati biztonság?

Például, hogy háború van a szomszédunkban.

Természetesen ez egy komoly külpolitikai ügy, ahol nem ártana mindkét háborúban részt vett féltől tartani egy távolságot, meg azért beszélni is velük. Ez így esetünkben abszolút felborult. Olyan oroszbarát kormányunk van, most már azért nem kevés ideje, és most már azért ez bizonyítást is nyert, nemcsak Facebook-fotókból. Tudjuk, hogy Szijjártó Péter kedvenc futóhelye a Kreml mellett van, és tudjuk azt is, hogy Szergej Lavrovval, az orosz külügyminiszterrel Szijjártó Péter egy harmadik ország választási kampányát szervezi, mintha, nem tudom, mint mikor én önkéntesként Újpesten szerveztem mondjuk egy klubot a XIII. kerületben, teljesen szürreális. Eközben az ukránokat, egy megtámadott országot, amelynek rengeteg fegyvere lesz, haditapasztalata van, és már eddig sem volt jó a kapcsolat, folyamatosan provokáljuk. Ez egy teljesen megborult külpolitika, amiben se kiegyensúlyozottság nincsen, se ráció. Úgyhogy ha biztonságkérdés, akkor ez az egyik, és igen, a magyar külügyminiszternek nagyon kellene vigyáznia arra, hogy ne tudják lehallgatni. Tehát mondjuk a tízmilliós kaják helyett, amik ott a repülőgépen elfogyasztásra kerülnek, lehet, hogy kéne még három SIM-kártya, meg négy rootolt telefon. Úgyhogy vannak biztonsági problémák. Természetesen ez egy háborúban álló szomszéddal nagyon nehéz helyzet, de hogy ezt ennél kiegyensúlyozottabban is meg lehetne oldani, és valamivel emberbarátabb és humánusabb módon, az is biztos.

Mi az álláspontjuk Ukrajna, az ukrajnai háború ügyében?

Ott segítenénk nekik, ahol tudunk. Nyilván a fegyveres beavatkozás az egy másik tészta, hiszen az NATO-hatáskör, de egyébként az, hogy engedjünk át fegyvereket az országon, az, hogy a magyar kormány eddig is például benzint lökött vissza Ukrajnába, egyebek, ezzel szerintem semmi gond nincs. A menekültellátásba mi voltunk az elsők, 2022-ben, akik beleálltunk, mikor a magyar kormány még azt se tudta, mi merre. A nyugati help sátorra sokan emlékezhetnek, ez pont kampányidőszakban volt, és félrerakva a politikai érdekeket, 50-100 millió forintból folyamatosan láttuk el őket étellel, itallal, lakhatással, egyebekkel. Én Ukrajnával egy teljesen más álláspontot vennék fel, nem fenyegeti az országot az a veszély, hogy én fogom vezetni '26 májusától, viszont az biztos, hogyha a parlamentbe bekerülünk és lesz hangunk, akkor ebbe az irányba tudjuk remélem lökni a folyamatokat. Az azért nem jó, hogy alapvetően a választási kampány témája az, hogy ki segítene kevesebbet az ukrán népnek. Mindamellett, hogy értem a Tiszának a politikai indokait, a Fidesznek a teljesen antihumánus indokait sokkal kevésbé értem. Nem normális helyzet az, hogy egy szomszédos, velünk egyébként nem rossz kapcsolatot ápoló országgal folyamatosan konfrontálódunk, és azon megy a verseny, hogy kik segítenek kevesebbet, mert ez így nem oké.

Ha bekerülnek a parlamentbe és lesz hangjuk, akkor a magyar energiabiztonság érdekében milyen elképzelés mellett érvelnének? Hogy csináljuk?

Szerintem hosszú távban lehet energiafüggetlenségben gondolkozni, ez azért jól látszik. A Mol felrobbant Százhalombattai finomítója is jól mutatja, hogy egy közepesen nagy probléma is okozhat az országban ha még nem is ellátási problémákat, de komoly logisztikai problémákat. És tudjuk, hogy ezek a finomítók egyébként erre az Ural típusú kőolajra vannak ráállva. Vannak egyéb – Arab, Adria stb. – olajtípusok, amire van az országban egyébként vezeték, tehát meg kellene vizsgálni, kellene erre mérés, kutatás, hogy ezekkel a más típusú olajokkal egyébként hogy tud, milyen hatásfokon tud dolgozni az erőmű. Ezt nem látjuk ezen a ponton, de nyilvánvalóan Oroszország nem egy biztonságos ország. Az embereket börtönbe viszik, az újságírók meghalnak, katonákat küldenek más országokba, vagy háborút indítanak – és ez az állapot a 2010-es évek óta fennmaradt – a Krímmel kezdődve és egyéb országokat megtámadva. Szóval Oroszországra alapozni energiabiztonságot szerintem nem lehet hosszú távon.

A rezsicsökkentés jelenlegi rendszerét fenntartanák? Népszerűbb intézkedéssorozat.

Ebben a formában nem. Népszerűtlenségi versenyben szerintem nyerjük az idei választást is, hiszen az adóemelés, az azonos neműek házassága, a vízvisszatartás, egyebek, ez mind-mind lemondással jár, és azért némi nyűggel a hosszú távú siker érdekében. Tehát a rezsicsökkentést ebben a formában nem tartaná meg a Kutyapárt, mi mást szeretnénk, máshogy szeretnénk a rezsin spórolni. Az energiapolitikánk részét képezik egyrészt azok a pályázatok, amelyek itthon vagy kinyílnak, vagy nem, most is épp van egy szigetelési pályázat. Ezek a GINOP, VEKOP pályázatok például Pest megyében, Budapesten nagyon hamar elfogynak, ez azért egy közismert tény. Vidéken sokkal tovább vannak nyitva, egyszerűen azért, mert kevesebb felhasználó veszi igénybe őket. Alapvetően szigetelési, naperőműves pályázatokban és hasonlókban gondolkoznánk, illetve a mérőműszerek nagyon sok helyen hiányoznak.

Csak hogy toljak még egyet a népszerűségi versenyen. Kifizettetnék mindenkivel az elfogyasztott energia árát?

Van egy korszerűtlen áramfogyasztásunk, és ami így meg van csontosodva, olyan rendszert egyik napról a másikra nem lehet lebontani. Például kinek milyen áron adjuk az energiát – például hogy megmaradjon-e az ipari áramban azt hiszem, még mindig háromszoros árkülönbség, ami van, ahol tizenötszörös –, ezt egyik napról a másikra szerintem eltörölni nem lehet, de azért négy év sok idő. A mérőműszerek továbbra is hiányoznak a legtöbb vidéki házból, legtöbb vidéki utcából, ahhoz, hogy lássuk, hogy összfogyasztásban hogy állunk. Mondok egy másik példát: ELMŰ hozzájárulás napelemhez. Még nagyon régen, még a piacon dolgoztam, volt egy elképzelésem, hogy legyen napelemünk, akkor még lett volna rá pénzünk, és elindítottam a folyamatot. Hat éve nem jön meg az ELMŰ-től a hozzájárulás, hogy bővíthessük, hiszen az a hely, ahol én lakok, az agglomerációban, telített. Egyszerűen a vezetékrendszer már nem bírja el. Ilyenkor gondolom azt, hogy meg kéne fordítani a gondolkodást, és lehet, hogyha picit kevesebbet spórolnánk most a rezsin, hosszú távon az épületenergetikai felújításokkal tudnánk nyerni. De hát ez már szinte közhely. Mi ebbe az irányba mennénk el, szemben más pártokkal.

Paks 2-t befejeznék?

Paks 2-nél van egy nagyon jó elképzelése a pártnak, amit jogászokkal is vizsgáltunk, ez Paks átnevezése más városra, hiszen akkor az összes lekötött szerződés az érvényét vesztené.

De ugye ezt nem gondolják komolyan?

Ebben a mostani rendszerben, ilyen gazdasági körülmények között Paksot lekapcsolni nem lehet ebben a formában, és Paks 1 sem üzemelhet a végtelenségig, tehát valamit Paks 2-vel kezdeni kell, mert jelenleg nem tudnánk magunkat ellátni árammal.

Befejezzük, vagy ne fejezzük be? Mit gondolnak?

Ebben nem volt a programunkban egyértelmű álláspont. Mi egy százoldalas progit hoztunk ki, ez egy vitaanyag volt, és ezt szűkítettük le utána kisebb ügyekre. Paksnál minél hamarabb meg kellene oldani a víz felmelegedésének problémáját. Most már többéves tendencia, hogy ott a Duna 30 fok felett is tud néha tetőzni, ami az állatvilág és az ökológia szempontjából borzasztó hír. De az a víz folyik, megy Dunaföldvár irányába... Ezzel mindenképp, minél hamarabb kell valamit kezdeni.

Hol képzelik el Magyarország helyét az Európai Unióban? Tagok vagyunk, de beljebb menjünk, vagy kijjebb jöjjünk belőle?

Beljebb menjünk, abszolút. Az, ahova most sodródtunk, szerintem senkinek sem jó.

Beljebb menés, az konkrétan mit jelent? A szuverenitásból még adjunk föl, legyen közös pénzünk?

Európártiak vagyunk abszolút, mi eurót használnánk. A schengeni övezet megvan, végre lebontottuk a határokat, végre szabad munkaerőáramlás van, és hogyha picit feljebb lehetne tolni az itthoni gazdaságot, meg ha picit több szabadságjoguk lenne, akkor még talán haza is jönnének azok, akik külföldre mennek dolgozni. Alapvetően beljebb, több Európa kell. Szerintem jó, ha egyensúlyozunk, szuverenitás és Európa-pártiság között, de ahol most tartunk, ehhez képest kijjebb menni, az szerintem egyet jelent a kilépéssel, úgyhogy ilyesmit semmiképp nem javasolnék. Szerintem a közös pénznem és a jó európai kapcsolatok fontosak, és azon belül is lehet vitatkozni. Látjuk azért, hogy más országok is tudnak szembemenni az EU fősodrával, mégsem kerülnek olyan helyzetbe, hogy, nem tudom, orosz érdekből vétózgat a miniszterelnök hobbiból.

Hogy hoznák vissza vagy haza Magyarországra az európai uniós transzfereket? Kurucos megoldással, keményen, vagy valami engedménnyel?

Szerintem a lengyel példát azért lehet látni.

Négyszer akkorák, mint mi.

Most a példát mondom: ott is volt ilyen eszköze az EU-nak, és ott is fél sikerig jutottak el, és nagyjából a jobbos köztársaságielnök-választásnál meg is állt ez a folyamat. Ilyen szempontból mi azért állunk jól, vagy nem tudom, egy mi általunk segített kormány azért állna jól, mert jelenleg a pártunkat is pont olyan átláthatóvá tettük, mint amit várnánk egy önkormányzattól vagy egy államtól. Az EU-nak a bíróságok függetlenségére, a médiatörvényre, a korrupcióra külön-külön javaslatai voltak, ezeket végre lehetne hajtani. De mit is csináltak? Szuverenitásvédelmi Hivatalt? Ennél azért vannak jobb módszerek arra, hogy ezeket a pénzeket haza lehessen hozni. Vannak ennek jogi, meg nyilván vannak ennek szimbolikus lépései is. Például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az szintén egy közös pont nekünk is a Tiszával, szerintem ennek nincs valódi akadálya. Ugyanígy, az összes átláthatósági paraméternek, amit a kormánynak szabnak, most jelenleg a pártunk megfelel. Ez a pártoknál nem ilyen szigorú, de Európában sem fog senki sem olyan pártot találni, ahol a pártigazgató szerződése, vagy Kovács Gergely hat évvel ezelőtti szerződése ott van az interneten feltöltve, bruttó 290 ezer, stb. Tehát átláthatóságban szerintem verhetetlenek vagyunk, úgyhogy nem okozna problémát.

Hol látja Magyarország helyét a nemzetközi közösségben, most? És hova kéne jutnia? Szerződésektől függ, hogy NATO-tagok vagyunk-e? Vagy mi mutatja meg, hogy most hol vagyunk?

Sokan szokták azt mondani, hogy Orbán Viktor milyen felülreprezentált a méretünkhöz, mondjuk Giorgia Meloni olasz miniszterelnökhöz képest a nemzetközi sajtóban, de ez, ugye, nem mindig pluszos. Én azért jobban örülnék egy olyan miniszterelnöknek, aki nem csinál olyan dolgokat, ami miatt hetente a nemzetközi sajtóban szerepel. Egy csendesebb miniszterelnöknek, aki kiállhat a nemzeti érdekért, ez nem erről szól, de a direkt provokáció és a hírgenerálás – hogy amikor itthon nem mennek jól a dolgok, akkor el kell foglalni Augsburgot... ez a honfoglaláskor is gyakorlatilag erről szólt, elfogyott az étel-ital, menni kellett tovább hódítani – szerintem ez nem egy jó logika egy olyan országnak, ami azért az életmódjában, az értékeiben,a statisztikáiban továbbra is elmarad az EU-átlagtól. Szerintem ha az EU-átlagot sikerül megközelíteni, akkor utána lehetnek világuralmi törekvések, de az nem a következő húsz évben lesz.

Legyünk egy kicsit szerényebbek?

Szerintem ez nem szerénység. Lehet ezt neutrálisabban csinálni, úgy, hogy nem bántunk meg direkt embereket, és nem provokálunk, és közben kiállunk az igazunkért. Szerintem a Kutyapárttal már nagyon sokszor bizonyítottuk – akár a Ferencvárosban, akár a XII. kerületben, akár országos akciókkal, akár az Illiberál Pride-dal, amit tavaly tartottunk –, hogy bizony provokáció nélkül is meg lehet mutatni az embernek, hogy milyen értékei vannak, fel lehet hívni a figyelmet itthoni vagy akár nemzetközi problémákra, és nem kell a világ vezető államai közül, nem tudom, hárommal, ami éppen nem Kína vagy az USA, folyamatosan összerúgni a port.

Jó, de például egy pride megszervezésében való részvétel, amikor azt a fennálló törvény tiltja, az nem maga egy provokáció? A provokáció egy politikai eszköz.

A provokáció lehet egy politikai eszköz, de az valamiért van. Viszont a politikai palettán a hagyományos pártoknál mindenki valami ellen indul. A Fidesz, nem tudom, a Tisza ellen, meg Brüsszel ellen. A Tisza nyilván Orbán Viktor ellen. A DK felváltva indul, nem tudom, Orbán ellen, a Tisza ellen, aztán indulnak a határon túli magyarok ellen, ott még zavarosabb a helyzet. A Mi Hazánk teljesen egyértelmű, ott a kisebbségeknek a minél hamarabbi és minél nagyobb elnyomása lenne a lényeg. Mi vagyunk az a párt, aki valamiért dolgozik, és az Illiberális Pride nem arról szólt, hogy rohadjatok meg, hanem arról szólt, hogy ha így folytatjuk, akkor minden szürke lesz, és ez milyen csodálatos. Ez egy ironikus rendezvény volt egy másik üzenettel. Amikor ezt megszerveztük, akkor direkt túltoltuk azt az üzenetet, amit a kormány erőltet, és próbáltuk arra felhívni a figyelmet, hogyha a hatalom mindig lenyomja a neki nem tetsző kisebbséget és egyéniségeket, akkor a végén mind szürkék leszünk. És ez minden hatalomra igaz összességében.

Van már jogalkotási tervük arra az esetre, ha bekerülnek a parlamentbe és lesz törvénykezdeményezési joguk? Mi lesz az első, amire azt mondják, hogy ezt meg kell csinálni mint törvény?

Amire konkrétumunk van, és a nulladik lépésben meg kell csinálni, az a lopásgátlás. Kovács Gergely már 2022-ben szakjogászokkal összehozott nagyon jó programot a közbeszerzési rendszer újragondolására. Ugyan ezt sokan leszólják, véleményvezérek, kommentelők, mások, hogy aki szerint ez a legnagyobb probléma az országban, az nem érti az ország bajait. De igen. A közbeszerzéseken nőtt fel Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, hogy most nagyobb neveket ne mondjak, a 2000-es évek közepén, ugye ez egy meghívásos közbeszerzés, Közbeszerzési Törvény 115, nem hirdetem meg 300 millió forint alatt, hanem három haveromnak küldök meghívót, akik lebindzsizik egymás között, hogy ki mennyit kaszál és hogyan. Ez a mai napig benne van a törvényben. Ezzel a mai napig élnek most már azért leginkább fideszes önkormányzatok, ellenzéki önkormányzatoknál nekem az a tapasztalatom, hogy ahol mi megjelenünk, ott ezek lecsökkennek a nullára. Ez megtörtént Újpesten, Újbudán, megtörtént Zuglóban is. És ez a meghívásosok csak egy része. Emellett a keretközbeszerzések. Tehát hogy az Úristenben lehetne az a leggazdaságosabb megoldás, hogy az összes kórházat gyakorlatilag a B + N takarítja és üzemelteti? Miért? Helyben nem lenne rá vállalkozó? Dehogynem lenne, mennyi nagytakarító céget ismerünk helyben is, ahol lakunk éppen, én is akár Újpesten. A lopást a nulladik napon meg lehetne állítani. Az elszámoltatással szkeptikusabb vagyok, szerintem az egy nagyon hosszú, nagyon következetes folyamat vége kell legyen, ahol már az elején egy jogalkotói szándékot meg kell ismertetni az emberekkel, hogy itt meddig jutunk el és meddig nem. Mert különben az emberek megint azt fogják látni, hogy 35 év után sincs elszámolás, elszámoltatás. Szóval a lopásgátlás a nulladik lépés, mert ehhez kétharmad sem kell, a legtöbb törvényt így, ahogy van, át lehet írni, és meg lehet állítani a kisebb és a nagyobb lopásokat is. Mondok mást is, a DKÜ, a Digitális Kormányzati Ügynökség. Ha ön most rendelne 250 darab Acer laptopot, és utána rendelnénk a Digitális Kormányzati Ügynökséggel, nem lehetetlen, hogy ön olcsóbban szerezné meg. És akkor itt adva van a kérdés, hogy de hogy? Hát a DKÜ arra van, hogy olcsóbban szerezze be az iskolának, meg az egyháznak, meg a Közbeszerzési Hatóságnak.

Tiszta versenyt csinálnának mindenhol? Egy tiszta európai versenyt győzzön a kobbik meg az erősebbik?

Ez most a közpénzt illeti, mert egyébként a gazdaságpolitika az inkább balosabb, de ami a közpénzek elköltését illeti, igen, ott semmi más nem tudna segíteni, mint a tiszta piaci helyzet, a központi automatikus árelemzés és a törvényi környezet áttúrása.

Semmi előny a hazai vállalkozásoknak, akármekkorák is?

Nyilvánvalóan leginkább a hazai vállalkozások tudnak ezen indulni. Nyilvánvalóan egy dél-alföldi kórházban dél-alföldi vállalkozók lesznek érdekeltek, nem egyből a szerbiaiak. A protekcionizmus borítékolja azt, hogy országon belül vagyunk, van egy áfa, van egy közösen elfogadott Gazdasági Versenyhivatal. A szabad verseny nagyon-nagyon fontos lenne a közpénz elköltésnél, mert azt látjuk, akár a hegyvidéki példából, hogy a lopásgátlással 8-900 millió forintot az első évben meg lehet spórolni önkormányzati szinten. Ez egy 25 milliárdos költségvetésnél, ha felszorzom, ez 3,5-4 százalék.

Mit jelent az, hogy balosabb gazdaságpolitika, ha jól értem a kifejezést?

Igen, itt sem mindig leszek népszerű. Mi egyrészt szeretnénk az üresen álló lakásokat megadóztatni. Itt külföldi példákat néztünk. Van kanadai, de ott például a külföldi befektetők távoltartása is a cél, aztán néztünk svájci modellt, ahol be kell jelentkezni a lakásba, néztünk német modellt, ahol ugye egyen bérleti szerződések vannak, ez védené a bérlőt és a bérbeadót is. Az albérletkeresés egy bizalmi játék. Találtam egy albérletet, 250-ért van meghirdetve, és utána a főbérlő azt mondja nekem, hogy legyen száz, arról adok számlát, és akkor legyen még egy százas zsebe. Ez az, ami senkit nem véd, mert elmennek egy perre, és senki nincs megvédve. A lakó, ha akar, ott marad egy fél évre, a bérlő meg akkor rakja ki, amikor akarja, mert nem volt szerződés. És az üresen álló lakások megadóztatása erről szól. És nyilvánvalóan nem arról a polgárosodott középrétegről szól, akinek esetleg van egy, max két lakása, hanem az elitről, akinek jobban megéri egy-egy lakást akár szabadon tartani. Most, amikor tényleg kialakult nálunk egy érdekes lakhatási válság, mert nagyon magas a saját tulajdonú lakások aránya Magyarországon, az egyik legmagasabb Európában, közben a bérlő-bérbeadói piac egyszerűen reménytelen.

Gondolkoznak olyan részleteken, hogy hogyan tennének különbséget a polgárosodottabb, meg az ebből élő, ezt nagyban űző emberek ügyei között?

Ha végiggondoljuk, akkor hogyha van két lakásom, egyik a feleségem nevén, a másik az enyémen, a harmadik a gyerekemén, és azt mondom, ez lehet egy magasabban polgárosodott család, mint az enyém, de még pont nem szívják meg ezt az adót.

Édesapám és édesanyám is, hála Istennek, még jó erőben van, még két lakásunk van. Mert miért ne lehetne nekik is?

Így van.

Akkor az már négy a családon belül.

Hát akkor legyen kiadva a negyedik. De nem akarunk nyakló nélkül adóztatni, mert biztosítanánk mellé azt, hogy a törvényi környezet biztosítja, hogy egyenszerződéssel lehet csak beköltözni és kiköltözni. Ez egyrészt valamennyit nyomna lefele az albérleti piacon is árban, másrészről, még egyszer, védve lenne a bérbeadó és a bérlő is, mert a legtöbb konfliktushelyzetet a rendezetlen és a félfekete, tehát szürkén kiadott lakások okozzák. Jó lenne tisztán látni azon a piacon.

Azt is fogják mondani, hogy etatista a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, mert blankettaszerződéseket akar át a népre kényszeríteni, ahelyett, hogy rábízná a felnőtt népre.

Mert van egy borzasztó helyzet, ahol egyrészt simán, hogyha a főbérlő úgy látja, két hónapon belül kilakoltat, vagy akár egy hónapon belül rendkívüli felmondással, mert megtalál egy karcolást a falon, pedig valójában csak talált egy vevőt. Másrészről meg ott van az, amire a Mi Hazánk szerintem szörnyű, embertelen módon, a Bűnvadászokkal szokott reagálni, hogy a bérlő egyszerűen nem költözik ki, és a birtokvédelem pedig egy pontig védi, hogyha nincs szerződés, akkor is. Ezt a helyzetet lehetne rendezni, lehetne méltósággal kezelni, meg lehetne előzni vele kilakoltatásokat, mert most éppen egy ilyen akciót hajtottunk végre, kampány kilakoltatás-megelőzést csináltunk, ezt sajnos kampánypénzből nem lehet csak úgy beutalni az MVM-nek, úgyhogy mi képviselők dobtunk össze másfél millió forintot, és ezt fizettük be három olyan személynek, akik kilakoltatás előtt voltak. A kilakoltatás az egyik legrosszabb és legembertelenebb dolog ma Magyarországon, mert hogyha egy picit megnézzük szakmai szempontból, a szociális háló arra van, hogy megfogja azt, aki szerencsétlen, akit tragédia ért, aki esetleg rosszabb képességű és nem segít neki senki, tehát erre lenne a háló, fogja föl, és ezt a hálót próbáljuk meg életszínvonalon feljebb tolni. Ha azt mondjuk, hogy ezen a hálón bizony vannak lukak, ahol tovább lehet zuhanni, azzal nem leszünk beljebb. Érveltek így egyébként DK-s képviselők is Újpesten, amikor kilakoltatásokat előztünk meg a Város mindenkié szervezettel összhangban, hogy na de hát hányan várnak lakásra? Csak az a baj, ha egy bemegy, egy kimegy, nem vagyok előrébb.

A lakhatási válság kezelésén túl máshol beavatkoznának, ha módjuk volna rá a szerződéses viszonyainkban?

Szeretnénk a progresszív adózást visszahozni, itt az arányok egyelőre a saját vitaanyagunkban voltak benne, ez még a kommunikációs anyagban nincs ott, de hogy ezt a népnek is rendelkezésére bocsátsam: négy áfasávot határoztunk meg, ez a 0, az 5, a 12 és a 24 százalékos áfa, nyilván a 24, az a legkárosabb dolgokra...

Élvezeti cikkek, alkohol ilyesmik...

Így van, így van. A különadókat megszüntetnénk. Annak nem sok értelme van, hogy látjuk, hogy tátong egy luk a gazdaságon, és akkor minden évben behozunk 4-5 különadót, ami miatt az adórendszer is borul, a könyvelőknek se egyszerű, meg átláthatatlan is, hogy miből mennyi pénz jön be. És akkor még, hogy a poént a végén mondjam, ugye ezeknek a különadóknak a nagy része a végén a fogyasztón csattan az áfával együtt. Tehát a fogyasztási adókat visszavennénk, viszont az szja-nál legalább három sávot vezetnénk be, ez lenne a 0 százalékos, maradna a 15 százalékos 24 millió forint bruttó éves jövedelemig, és 24 millió forint fölött pedig 30 százalékos lenne az szja. Gondolkoztunk még egyen, ez a 70-80 millió forint feletti 40, illetve 50 százalékos szja, de ez inkább még csak egy vitaanyag. Jó lenne erről majd egyszer a parlamentben is vagy bizottságokban vitatkozni, ahol ebből történhetne is valami. Nem jó állapot az, hogy folyamatosan adócsökkentések és különadók között egyensúlyozunk, közben az ország 7 százaléka már nem fizet adót, miközben jobban járna, esetleg transzfert kapna rászorultsági alapon. Ez a másik, amit be akarok hozni: rászorultsági alap kell, enélkül öntjük bele a pénzt olyan családokba, akik nem feltétlenül szorulnak rá, viszont olyan családok, meg akik rászorulnának, vagy kiszorulnak a kedvezményekből, vagy nem segít nekik arányaiban annyit.

Öntenék egy kis olajat még most akkor a tűzre. Háromgyerekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége, családi adókedvezmények rendszere?

Igen, ezeket én máshogy fognám meg a családi adókedvezmények rendszerében szerintem vannak megtartható elemek, és vannak olyan elemek, amelyeket át kellene gondolni. Egy-két gyerek után 10, illetve 40 ezer forint még mindig az adókedvezmény. Szerintem akár ezt emelni is lehet, és át lehetne forgatni transzferbe, tehát rászorultsági alapra, és ezzel együtt növelni. Ugye ahogy rászorultsági alaphoz kötjük, valamennyire azért kopik, viszont meg lehetne emelni magát a mértéket, mert azért egy gyerek után ez a tízezer forint havi adóvisszatérítés az nem a világ. És igen, itt szóba jön egyből, hogy akkor családpolitikát csináljunk, vagy szaporodáspolitikát, mert a kettő nem ugyanaz az elmúlt 16 évet végignézve. Úgyhogy minden mindennel összefügg.

Hány mandátummal lennének elégedettek a következő országgyűlésben? Mi a reális, mi az optimista?

Az optimista forgatókönyv 6-7. De sok jelöltünk pont a kormányváltás érdekében nem kéri az egyéni szavazatokat – így teszek én is, szívesen ajánlom Jakab Zsuzsannát, a Tisza újpesti jelöltjét, mert jó jelölt, és nekem amúgy sincs esélyem nyerni –, viszont az egyéni körzetek nagyon fontosak lesznek a kormányváltás szempontjából. Cserébe azért kérem, hogy mindenki listán ránk szavazzon, aki Újpesten elégedett a munkánkkal. Visszatérve a lényegre: a kevés töredékszavazat miatt simán lehet, hogy csak 3-4 képviselő lesz, aki 5 százalék esetén bejut, de ez is azt jelenti, hogy tudunk önálló frakciót alapítani, úgyhogy én már ennek nagyon örülnék, és akkor kimaxoltuk a szavazatokat is, mert egyéniben is jó helyre mentek és listán is.

Bíznak abban, hogy a szavazók tudják követni a szavazatmegosztás technikáját? Ezzel korábbi választásokon mások is próbálkoztak, elég döcögősen ment.

Szerintem bízni kell benne, és nagyon fontos, hogy azért erre a választási félautokráciára nem lehet versengő demokráciaként tekinteni. Szerintem az, ahogy mondjuk erre más kis pártok, a DK vagy a Mi Hazánk tekint, hogy akkor 106 körzet, 106 jelölt, mindenhol szavazzanak ránk, és egyebek, ez picit egy elhazudtolása annak, hogy ez egy versengő demokrácia. A Fidesz nyilván ezzel vág föl, hogy ez aztán minden világok legdemokratikusabb világa. A Tisza meg alapvetően jóléti programmal, jóléti ígéretekkel indul, nem azzal, hogy az alkotmányt hogy toldoznák, foldoznák, egyebek. 2018-ban a Közös Ország Mozgalom még arról szólt, hogy nyerjünk együtt egy nagyot, írjuk át az alkotmányt, választási rendszer, egyebek, aztán csináljunk egy új választást. Most ez nincs, ilyen garanciáink nincsenek. Azt látom, hogy a külvilág egy versengő demokráciában érzi magát, miközben állandóan azzal érvel, hogy diktatúra van. Én örülök, hogy az MKKP tudja ezt a különutas logikát követni, hogy beszél is szavazatmegosztásról, de közben a listás szavazatokról is. Én azt gondolom, hogy tényleg ekkora Tisza előnynél azok, akik tartanak a kétpárti vagy hárompárti parlamenttől, vagy kételkednek abban, hogy mennyiben lesz rendszerváltás a Fidesz–Tisza–Mi Hazánk parlament, azok tényleg a legjobban azt teszik, ha a listás voksukat ránk adják, főleg, ha mi vagyunk nekik a legszimpatikusabbak, ilyen emberből meg tényleg van 7-8 százalék.

Ön azt mondja, hogy a saját egyéni választókerületi szavazata inkább a jó tiszás jelöltre menjen. Ebből következik az, hogyha bekerülnek listán a parlamentbe, lesz MKKP frakció, akkor a Tisza önökkel számolhat mint együttműködő partnerrel?

Miért ne számíthatna ránk együttműködő partnerként? A koalíciót nem tudom, az taggyűlési dolog, de együttműködésre persze. Az, hogy jogi úton megtámadták a jelöltjeinket, az egy teljesen váratlan fordulat volt. 6-8 helyen támadott a Tisza, 30 helyen Stekler Ottó, ez egy nagyon szokatlan és nagyon barátságtalan dolog – teszem hozzá, mi vagyunk a legjobban ellenőrzött párt 2026-ban. Ha jól tudom, még két rendőrségi feljelentés is volt, íveket is foglaltak le, úgyhogy minket aztán most nagyon átnéznek. Ezzel együtt ez egy olyan lépés, ahol a NER jogi eszközeit felhasználja a legnagyobb ellenzéki párt egy kisebb ellenzéki párt ellen.

És ennek ellenére ön ajánlja a jó tiszás jelöltet.

Nem. Az eredeti terv az volt, hogy simán bemondjuk a vége felé, hogy akkor egyéni Tisza, listán Kutyapárt, ezt sajnos szétverték. Mi ilyet a Tisza ellen soha hasonlót sem. Az, hogy néha mondunk róla kritikát, meg jót is mondunk róla, az teljesen más hozzáállás, mint hogy jogi úton megpróbálom ellehetetleníteni. Így később lettek nyilvántartásba véve a jelöltjeink, és már legalább 20 millió forintnyi közcélú pályázónk visszalépett, mert később kaptuk meg a kampánypénzt, amit mi egyedül pályáztatunk meg a köznép és a civil szervezetek között, ez is csúszott, és egy csomó projekt nem lesz meg. Ez egy barátságtalan döntés volt, de úgy döntöttünk, hogy az egyéni képviselők hatásköre, és én egyéni képviselő vagyok Újpesten, és megismerve a helyi csapatot, amely egyébként nagyon szimpatizál velünk, meg látják, hogy Bauer Bélával, amit ketten csinálunk az önkormányzatban, azt más párt nem csinálja Újpesten. Tehát őket én nyugodt szívvel tudom ajánlani, és nekik is tudom nyugodt szívvel tudom ajánlani, hogy listán viszont azokra szavazzanak, akikről már tudják, hogy mit csinálnak akár önkormányzati szinten.

Visszalépéses technikákra nem kell az MKKP-tól számítani a választásokig?

Harminc hellyel kevesebben indultunk. Én szerintem nagyon sok gesztust tettünk a Tisza felé. Azért azt látni kell, ha a képviselőjelölteket a jogi úton próbálják meg leszedni, akkor számíthat más támadásokra is. Nem tudom, hogy lesz-e ilyen, de 13 nap van hátra. Nagy a csend, nagyon sokat beszélünk az egyéni képviselőjelöltjeinkkel, én nagyon büszke vagyok rájuk, mert azért ezt végigcsinálni úgy, hogy ők biztos nem puhára esnek, nagyon nagy dolog. Úgyhogy én többet nem fogok tőlük kérni, nincs rá jogom, az ő döntésük az, hogy kérik-e a szavazatot vagy nem.

Egy viccpárt, amely most már protestpárt is, veszít vagy nyer, ha muszáj elkezdenie komolyan politizálni, beül a képviselő-testületbe, és döntenie kell nap mint nap pénzről, mindenről? Ez jót tesz neki vagy rosszat?

Ezt meghaladta szerintem az idő. Ez 2019-ben volt kérdés. Gergőék akkor kerültek először testületbe. Azóta ez a párt a cselekvő és aktív állampolgáron, a cselekvőpárti léten túl tudott lépni, a viccpártin meg már azelőtt túl tudott lépni, és mindig tudott bővülni. Maradjon benne humor, ami nem mindig tetszik mindenkinek, maradjon benne cselekvés, ez ugye a padfelújítás, illetve az alsó szinten, ahol közhasznúan elkezdünk együtt dolgozni mozgalmi szinten, ez megmaradt a pártnak, és erre ráépült egy komoly önkormányzati munka, amit egyrészt Gergő, Suzy és Juhász Veronika elnökhelyettesünk vitt az arcával, nevével öt évig. Ezután lett 40 önkormányzati képviselőnk, immár vidéken is, Nyíregyházán, Szegeden vagy éppen Vöröstón és Szárligeten. Összességében ez a párt eddig tudott organikusan növekedni és bővülni, mindig tudta a jó utat választani, és mindig tudott úgy mozogni ebben a szörnyű rendszerben, hogy megtartotta az értékeit, megtartotta a feltartott ujjat a rendszernek, és eközben organikusan tudott többet nyújtani, okosabb lenni és tapasztalatot gyűjteni. Ennek lenne most a polgármesterség után a következő fejezete a parlamenti frakció.

Mi az MKKP mai identitása? A feltartott ujj, a részvételiség, az utcán való közreműködés, a dolgok jobbítására, a pad, a négyszínfestés, tehát mi most az identitás? Ez kéne, hogy önök szerint nekem eszembe jusson az MKKP-ről.

A cselekvő és kritikusan gondolkodó állampolgárok közössége. Ez most a Kutyapárt. A mindenkivel kritikus azt jelenti, hogy magammal is kritikus vagyok. Az, hogy a tevékenység piramisszerűen van felépítve, hogy először mindenki úgy kezdi, hogy az utcán rakjon rendbe valamit civilként, lokálpatriótaként, utána elfogynak az eszközei, akkor legyen önkormányzati képviselő, és ha már ő jó önkormányzati képviselő, akkor legyen polgármester, ha meg már polgármester és elfogytak az eszközei, akkor legyen parlamenti frakciója. Ez egy lassú építkezés, ami mindig hullámzik, mert egyszerűen ilyen a politika.

A pártelnök miért nem vesz részt az országos kampány tolásában?

Ő polgármester, de részt vesz. Rengeteget beszélünk Gergővel, de ez most az én küldetésem, a XII. kerület meg az ő küldetése. Nekem az a feladatom, hogy a közösséget, az identitást, a céljainkat, a politikánkat, meg azt az innovációt, amit szerintem jelentünk a magyar közéletben, bevigyem a parlamentbe ezzel a négy emberrel a hátamon.

Mekkora nyomás volt a Kétfarkú Kutyapárton, hogy lépjen vissza, menjen le a tábláról? Emlékszem, az előző választásokon az elnökkel beszélgettem itt, és azt mondta, hogy az ellenzéki egyeztetések 90 százaléka arról szólt, hogy a Kétfarkú Kutyapárt hol ne induljon el. Most milyenek voltak az egyeztetések?

Nem voltak egyeztetések.

Üzengetés van? Feljelentések vannak? Megakadályozása a jelöltállításnak?

Nyilván az ember, amikor lát valami jót vagy rosszat, megszólal. Mondok egy példát, amikor a tiszás adatbázist rakták térképre, névvel, arccal, profilképpel, mindennel, akkor én is írtam, hogy azért állj, mindennek van vége, és természetesen ott a másik véglet is, mikor mondjuk Magyar Péter ugyanúgy gyerekeket használ föl kampányra, mint Orbán Viktor, amikor azt mondjuk, hogy basszus, vannak határok. Ilyen, amikor betámadják a jelöltjeinket. Én ezt nem tekintem feltétlenül üzengetésnek, hál' Istennek elkerültük azt, hogy Magyar Péter úgy üzengessen a többi pártnak, mint a 2022-ben, hogy ki hol lépjen vissza. Én bízom abban, hogy a Tisza-központ, meg Péter látja azt, hogy alapvetően jót akarunk, és most már az utolsó két hétben tényleg nem azzal fognak foglalkozni, hogy össze akarjanak minket fideszezni, mert nem sikerül, túl távol vagyunk a Fidesztől.

A jóakarat fogja eldönteni, a belátás vagy a matek, ha több kis párt elindul, akkor annak a végén az nekik nem jó?

Nem, ezt a végtelenségig tudom tagadni, hogy nem matek, ezek benyomások, választó emberek, akik éreznek valamit. Vagy azt érzik, hogy igen, jó, hogy van egy párt, ami valamiért dolgozik, és nem valami ellen, vagy azt érzik, hogy már annyira gyűlölik Magyar Pétert vagy Orbán Viktort, hogy csak az ellene leadott szavazat az elfogadható ajánlat, és egyébként az, hogy oszd meg a szavazatot, mert rohadtul nem tudjuk, hogy ez most egy rendszerfrissítés lesz vagy rendszerváltás. Bizakodó vagyok, tényleg nagyon vezet a Tisza, tényleg nagyon szeretnénk, hogy ez a kormány le legyen végre váltva, viszont garanciák nélkül szerintem nem lehet hátralépni.

Milyen a Kutyapárt országos szervezettsége? Itt Budapesten mindenhol lehet látni. De van országos szervezet?

2023-ban szerintem sok ziccert kihagytunk, ott a megyeszékhelyeket meg lehetett volna jobban erősíteni, illetve a nagyvárosi helyeken is a munkát nem jól végeztünk el, nagyon sok figyelmet fordítoltunk arra, hogy minden akció mindig legyen jó, de közben keveset HR-eztünk meg keveset toboroztunk. Nem pártként működtünk, hanem tényleg ez a mozgalmi jelleg hatotta ezt át. Ezt 2024 óta jól tudjuk ötvözni, és ennek meg is van az eredménye. Azért csak van 15 ezer ember a passzivista-adatbázisban, ebből utcán volt csak az aláírásgyűjtéskor legalább 1500-2000, és egyébként akcióban részt vett az elmúlt években több mint hatezer. Ezek fontos eredmények. Nagyon sok helyen egyébként személyi központú maradt a csapat, és, mondjuk valaki, az élő példa, elköltözött Debrecenből Szegedre, akkor Debrecenben egyszerűen újra kellett toborozni a csapatot.

Megszűnt?

Igen. Fontos, hogy legyen olyan párt a parlamentben, ami már túl van egy-két krízisen, és 2024-ben emlékszik mindenki, majdnem sikerült feloszlatni a pártot. 2020-ban is volt, '21-ben is volt, akkor más ügyekből, krízisek mindig vannak, és szerintem az fontos tapasztalat, hogy az ember szervezetileg, meg politikailag ezeket hogy heveri ki, meg leginkább emberileg. Hogy fejleszti a szervezetet, hogy HR-ezik, hogy tudja, nálunk is volt egy csomószor olyan, hogy egyszerűen annyira mérgező lett a helyzet, hogy muszáj volt vele valamit kezdeni, vagy mediátorral, vagy személycserével. Ezek fontos tapasztalatok, ami szerintem kell a parlamentben, és nemcsak az a típusú, hogy vagy megszoksz, vagy megszöksz.

Ha most ezen az országgyűlési választáson sikert aratnak, lesz parlamenti frakciójuk, akkor az örök élet? Vagy nem lesz parlamenti frakciójuk, ami azért egy politikai pártnál a hanyatlása jele szokott jönni, hogyha sokszor próbálja és nem sikerül?

Ez a párt sok szempontból máshogy működik. Én tényleg bizakodó vagyok, mert egyszerűen az a megfelelési kényszer, ami rajtunk volt, talán most már leesett. Tényleg nagyon vezet a Tisza, tényleg nem tudom a Fidesznél mi történt, nem vagyok politikai elemző, de nagyon rosszul néz ki, ami itt történt mondjuk Győrben. Az, hogy itt oroszok járkálnak ki-be az országban, most már nemcsak néha a szoftverekben, hanem az országban. Az, hogy itt egy független újságíró, aki oknyomozást végez, ezért beszél szolgálatokkal, ezért ő kémként van előállítva, ott van Szabó Bence esete is. Tényleg omladozik ez az egész, viszont fontos lenne azt látni, hogy 2010-ben sem jártunk jól azzal, hogy átlendültünk egyikből a másikba. És attól, hogy a társadalom megbillen, még az értékeket, amiket mi képviselünk, szerintem vinni kell tovább a következő parlamentbe. De ha nem jutunk be, ha nem jön össze az öt százalék, én például nem folytatom az országos politizálást a következőkben. Én pártigazgatóként sem veszek fel fizetést, ez is sokszor megjelenik, mi a párttámogatásunkat közjóra költjük, pályázatokra, civil szervezetek megsegítésére, akár a Gödért Egyesületet, de mást is ide lehet hozni, amiből az előző botrány volt, ott a vizsgálatokat mi végeztettük, meg mi segítettünk műszert szerezni még 2022-ben, most is van együttműködés. Szerintem kell, hogy maradjon olyan párt, amelyet nem a közhatalom és a pénz motivál, és nem ez fűzi fel a rendszerbe, hanem valami egészen más.

Milyen tapasztalatokat szőttek le az önkormányzati politizálásból? Nézve a honlapjukat, hát általában nem hurráoptimista megnyilvánulásokról számolnak be.

Kemény, kemény. Rengeteg helyen fideszes polgármester van, mondjuk Bicskén, az egy nagyon kemény helyzet, és sokszor reménytelen. Nagyon sok helyen ellenzéki polgármester van, mondjuk Szegeden, Újbudán, Zuglóban, Újbudán, Újpesten, az is egy másik helyzet. Ez egyébként könnyen előállhat nagyban a parlamentben is. Erre is mondom, hogy az is egy fontos tapasztalat lehet, hogy mi már dolgoztunk együtt olyan ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal, ahol nagyban hasonlított a Fideszhez a működés. Például Újpesten, amikor éppen kikértük magunknak, hogy miért olyan padokat telepítenek Újpestre, amik középen vannak elválasztva. Ez azért van, hogy ne feküdhessen oda egy hajléktalan ember, de kérdezem én, hogy a hajléktalanság szociális meg közbiztonsági probléma, de hogy úgy tervezzük a várost, hogy van egy probléma, amit sose tudunk megoldani, olyan nincsen. Ezért én kaptam a lejárató cikkeket. Most már egyre több tapasztalatunk van abban a szerepben, mikor ellenzék vezeti a várost Újpesten – a stadion kapcsán is rengeteg kritikánk volt, amit más nem mert megfogalmazni politikai haszonszerzés miatt – ugyanígy azt gondolom, hogy egy Tisza-kormánynál is rengeteg olyan ügy lesz, ami el fog kallódni egész egyszerűen akkor, ha csak populista pártok vannak a parlamentben, mert a kis ügyeket – autista gyerekek, fedél nélküliek, egyszülős családok, ezek nem 50 százalék plusz egyes ügyek – is vinni kell valakinek.

Ha kiállnak a kis ügyek mellett, nem tartanak attól, hogy az örök életre bezárja önöket a kispárti pozícióba?

Szerintem nem mérlegelni kell, meg megígérni, mert annak úgyis az a vége, hogy bűnbakot keresek.

Jó, de egy pártnak nem az a célja, hogy végül nagy párt legyen és a végén kormányozzon? Azt szokták mondani, hogy minden ellenzéki pártnak az értelme az, hogy végül kormányra kerüljön.

Tíz év múlva az lesz a következő lépcső, de most, mikor a mozgalmi szintet, a civil lokálpatrióta szintet, az önkormányzati képviselő, végül a polgármesteri szintet meghaladtuk, most szerintem tudni kell eggyel előre látni és nem túl nagyot akarni. A legfontosabb most az, hogy elvigyük azoknak az embereknek a szavát a parlamentbe, akiket senki se hall, és akiknek senki sem veszi fel a telefont, mikor már bejutott a parlamentbe, legyen ez mondjuk egy vízkoalíció, legyen ez mondjuk egy K-monitor, vagy bármelyik civil szervezet, vagy akár elesett ember.

Beviszik a parlamentbe mondjuk a K-monitort, hogyha nekiáll kapargatni mondjuk egy következő, hasamra ütök, Tisza-kormány ügyeit, akkor önök neki fognak állni és azt mondják, hogy meg kéne kapargatni egy Tisza-kormány ügyeit?

Ez szerintem nem így működik. Párt nem ad utasítást civil szervezetek, civil szervezet érdekeit érvényesítheti úgy, hogy legyen hozzáférése a civil szervezetnek, ne legyenek 40 évre titkosítva. Nekünk az a dolgunk, hogy ezeket az ügyeket ne felejtsük el. Azoknak a szülőknek az ügyét se felejtsük el, akik 80 évesen a 60 éves autisztikus Down-szindrómás, halmozottan fogyatékos gyerkőcöket nevelik, kilátástalan az életük, leéltek egy borzasztó életet, és most a napokat számolgatják, hogy mikor fogják itt hagyni a gyereket egy olyan rendszerre, amiben nem lehet megbízni. Ezeket az ügyeket mi nem felejthetjük el, viszont a populista pártok sajnos a prioritási sorrend miatt el fogják felejteni, mert nekik választást kell nyerni. Nekünk meg ügyeket kell nyernünk.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Nagy Dávid az Arénában 2026. március 30-án
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást