eur:
395.08
usd:
371.03
bux:
65100.46
2024. április 19. péntek Emma
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy Márton: jövőre a 7 százalékos növekedés sem elképzelhetetlen

Minden esélyünk megvan arra, hogy a gazdasági növekedést idén akár 6 százalék közelébe is toljuk, jövőre pedig a 7 százalék sem elképzelhetetlen – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója arról is beszélt, hogy a legfontosabb kihívás most a gazdaság újraindítása, amiben főszerepet játszik az állami és a családi beruházás, és a következő hét évben erre 50 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Milyen évet zártunk és milyen lehet az idei esztendő?

2020-at lezártuk, körülbelül 6 százalékos lehetett a gazdaság visszaesése. Az idei év sokkal jobb lesz, 5-6 százalék közötti növekedés sem elképzelhetetlen, 2022-ben pedig akár 6-7 százalék közötti növekedésre is lehet. Hátunk mögött fogjuk hagyni a szomszédos országokat, újra a régió éllovasai lehetünk a válság után. Ez lényegében két dolognak köszönhető, egyrészről nagyon jó a magyar válságkezelés, hiszen beruházásközpontú, másrészt pedig a gazdaságunk 2019 végére olyan állapotba került, hogy amikor a válság jött, nagyon válságálló gazdasággal találkozott, így a helyreállási képessége a gazdaságnak nagyon gyors lesz.

A GDP-növekedés középtávon hogyan alakulhat?

Mindennek az az alapja, hogy milyen gyorsan tudjuk átoltani a népességet és mikor lehet kinyitni. A 2020-ban a harmadik negyedéves GDP azt mutatja, hogy a gazdaság, ha hagyjuk, akkor ténylegesen helyre tud állni. Már azt látjuk, hogy sok ágazat – ilyen az ipar, a kiskereskedelem – lényegében visszatért a válság előtti teljesítményéhez. Egyedül a szolgáltatói szektor nem állt helyre, de itt fizikai korlátok vannak, hiszen ha bezárunk egy éttermet, egy hotelt, az természetesen nem tud helyreállni. Ha a szolgáltatói szektorokban ezek a létesítmények újra kinyithatnak, itt is nagyon gyors helyreállás következhet be.

Vagyis akkor visszatérhetünk arra a pályára, ami a járvány előtt volt?

Vissza fogjuk kapni az életünket a válság előtti állapotban, és a gazdaság az akkori szerkezetben fog folytatódni. Természetesen lesznek változások, de ezeket én nem tartom olyan jelentősnek. A zöld gazdaság felé megyünk, de már előtte elkezdődött ez a folyamat. A digitalizáció is felgyorsul, egy kicsit nagyobb lendületet vesz, de ez nem radikális változás és nem fognak eltűnni szektorok.

Visszatérhet a járvány előtti időkre a turisztikai ágazat?

Igen, visszatérhet. Az országok közötti utazás, a határok átlépése valószínűleg szigorúbb ellenőrzéseket fog megkövetelni, de ez nem azt jelenti, hogy az utazási kedv vagy éppen a szektor teljesítménye vissza fog esni. Ki fogják találni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel gyorsan, de megfelelően tudják szabályozni azt, hogy ne legyen vírusbehordozás.

A koronavírus-járvány hatásainak enyhítésében és a helyreállításban jelentős szerepe van a fiskális és monetáris politikának. Kezdjük a fiskális politikával. Melyek a legfontosabb lépések?

Amikor egy válság beüt, elsősre mindig nagyon gyorsan a monetáris politika reagál, mert a bankrendszeren keresztül pénzt pumpál és egy likviditási válságot kezel. Utána pedig megpróbálja azt elkerülni, hogy a hitelezési csatornák beduguljanak, a hitelezés áramoljon a gazdaságba, akár forgóeszközre, akár beruházási hitelre, akár a háztartások számára különböző célokra. A fiskális politika egy későbbi szakaszban kapcsolódik be – ez most is így volt –, mert számára két dolog a legfontosabb: az egyik a védekezés, a másik a helyreállítás. A védekezés szempontjából két nagyon fontos dolgot tudunk kiemelni. Az egyik a foglalkoztatottság megőrzése, a bértámogatási programok, a másik a moratórium. A gazdaság újraindítása tekintetében, amiben már most vagyunk, a helyreállítási szakaszban nagyon fontos az adó csökkentése. Ilyen a munkáltatói járulék csökkentése, az iparűzési adó felezése a kkv-szektornál, a fiataloknak szóló szja-mentesség. Aztán az állami és családi beruházások ösztönzése nagyon fontos lépés, és a családok védelme, illetve a 13. havi nyugdíj visszavezetése. A fiatalok 2022-től érvényes adómentessége nagyon nagy horderejű lépés. A 16-tól 24 évig tartó korosztályban egymillió ember van, ebből 280 ezren dolgoznak. Ráadásul nagyon magas az úgynevezett inaktivitási ráta, ez azt jelenti, hogy nem is keresnek munkát, de az szja-mentesség nagyobb ösztönző arra, hogy aktívabbak legyenek és munkát keressenek. Ezért a munkaerőpiacot ez segíti.

Hány fiatal léphet be a munkaerőpiacra ennek hatására?

Azt feltételezem, hogy tízezres nagyságrendek lépnek be a piacra, de óvatosan kell bánni ezekkel a számokkal, mert nagyon sok részmunkaidős és diákmunkás is van. Ne felejtsük el, hogy most ugyanúgy fizet szja-t a diákmunkás, de a kedvezmény őket is érinti, így ez a szám sokkal nagyobb lehet. Ma a diákmunkában dolgozók száma 180 ezer, ha összeadjuk a 280 ezret a 180 ezerrel, máris egy majdnem félmilliós rétegnél tartunk, akit érinteni fog ez az szja-mentesség.

Milyen a költségvetés helyzete? Lehetnek még új lazító intézkedések a 2021-es várható 6,5 százalékos költségvetési hiánycél mellett?

A legfontosabb kihívás most a gazdaság újraindítása, ebben a legfontosabb lépés a beruházások ösztönzése, mert beruházás alapú növekedés volt 2019 előtt. 2010 és 2019 között létrehoztunk egy beruházás alapú gazdasági növekedést 25 százalék fölötti beruházási rátával. Ezt kell visszahoznunk. Ebben a legjelentősebb lépés az állami és a családi beruházások ösztönzése.

Újabb adócsökkentések idén még beleférhetnek?

Jelen pillanatban a válságkezelő eszköztár közel teljes. Természetesen nem mondhatom azt, hogy nem várható még lépés, hiszen még nem látjuk, hogy mikor tudunk kinyitni. Jelen pillanatban azt látom a gazdaságban, hogy nagyon jól állunk. Megvan minden esélyünk arra, hogy a gazdasági növekedést idén akár 6 százalék közelébe is toljuk, jövőre pedig a 7 százalék sem elképzelhetetlen.

2020-ben csúcsra ugrott az államadósság. Hogyan tud újra tartósan csökkenő pályára állni?

2020-ban költségvetési hiány 9 százalék körül alakulhatott és az államadósság 82 százalék körül zárt GDP-arányosan. Ha nincs a válság, akkor 64 százalékos államadósság is kialakulhatott volna. Ez 18 százalékpontos különbség, ami annak köszönhető, hogy költöttünk a védekezésre, költöttünk az újraindításra, kiestek bevételek is a kisebb növekedés miatt, és ha a GDP visszaesik, akkor ez az arány is magasabb lesz. Tíz év konszolidációját, ha így nézzük, egy év alatt elvesztettük, de valójában ez egy nagyon szükséges lépés volt. És Európában ugyanekkorát ugrott az államadósság. Ha így nézzük, relatív előnyünk az Európai Unióhoz képest megmaradt, és ez egy nagyon fontos dolog. Nagyon jó politika volt 2010 és 2019 között az államadósságot csökkenteni, hiszen most megvolt a mozgásterünk arra, hogy ekkora pénzmennyiséget belepumpáljunk a gazdaságba.

A csökkenő pályára állás mikorra képzelhető el?

A tavalyi és az idei év még nem erről szól. Öntenünk kell a pénzt a gazdaságba, főként gazdaságfejlesztésre és ezen belül is állami és családi beruházásokra. Ez akkor sikeres, ha egy forintot elköltünk, az egy forintnál nagyobb GDP-hatást vált ki. Ezt szakszóval fiskális multiplikátornak hívják: ha egynél nagyobb ez a szorzószám, akkor sikeres vagyok. Az állami beruházásoknak ez a szorzószáma másfél. Ha GDP-arányosan 1 százalékot elköltünk állami beruházásra a költségvetési hiányból, az 1,5 százalékos GDP-t hoz. Ennyit elköltünk idén. Tavaly 2500 milliárd volt egész évben, idén 3000 milliárd lesz, tehát 500 milliárd pluszt elköltünk, ami pont 1 százaléka a GDP-nek, ez 1,5 százalék GDP-t fog eredményezni és 50 ezer foglalkoztatottat. Máris a 6 százalékos növekedésből megvan 1,5 százalékpontunk. A másik a családi beruházások, az otthonteremtés. Itt is elköltünk 200-250 milliárdot, nagyjából fél százalékát a GDP-nek, és olyan 0,75–1 százalékos GDP-hatást tudunk elérni. Ha a kettőt összeadjuk, akkor 2,5-nél vagyunk és közel százezer új munkahelynél. És nem beszélünk még arról, hogy ezeknek vannak indirekt hatásai is, nemcsak foglalkoztatottságot növelnek, hanem vállalati magánberuházást, hiszen egy állami építőipari beruházásnál gépeket kell vásárolni, hogy nagyobb kapacitásunk legyen. Egy otthonteremtésnél, lakásépítésnél a vállalatnak, amely ezt kivitelezi, kell megfelelő eszközpark.

Említette, hogy 64 százalék lett volna a hiány. Amíg volt lehetőség az adósságcsökkentésre, miért nem haladtunk nagyobb lépésekkel?

Mindig fontos vita, hogy mi az optimális mértéke az államadósság-csökkentésnek. Ha túl lassan haladunk, akkor fönnmarad egy egyensúlytalanság. Ha túl gyorsan, annak növekedési áldozata van, hiszen sok állami pénzt veszünk ki a gazdaságból. Nagyjából 2,5 százalékponttal minden évben csökkentsük az államadósságot – ezt a szabályt tűzte ki a kormány, és ezt teljesítette ki is. Hatalmas siker, hogy 2020-ra Covid nélkül 64 százalékon lettünk volna. A válság elvitt 18 százalékpontot, de ez nem egy egyensúlytalanság, nem egy fiskális alkoholizmus, ami 2010 előtt volt jellemző, hanem alapvetően a válságkezelés eredménye.

Milyen módszerekkel lehetséges az államadósság csökkentése a jövőben?

Maga a növekedés helyreállítása is hoz már egy egyensúlyi konszolidációt, hiszen a nagyobb növekedés nagyobb bevételt jelent a költségvetésnek, ami önmagában már konszolidálja, és a kiadásokra kevesebb támogatást kell kiosztani, hiszen a gazdaság már önmagától működik. Lehet persze azt mondani, hogy mi a fontosabb, a növekedés vagy az egyensúly? De ez kéz a kézben jár. A növekedés helyreállításával jön az egyensúly is. Én ebben hiszek, és meg is fog valósulni.

Mire fókuszálnak az állami beruházások terén?

A válság előtt 25 százalék fölötti beruházási rátával mentünk, ami azt jelenti, hogy a beruházás nagysága GDP-arányosan 25 százalék fölött volt, és ezzel lényegében vezettük az uniót. Az állami beruházás 6 százaléka a GDP-nek, nagy része építőipari, infrastrukturális beruházás, aminek iszonyú ereje van a gazdaság növekedése tekintetében. Itt tényleg elköltünk 1 forintot, az 1,5 forintot aktivizál és GDP-ben 1,5 forintot termel. Nagyon fontos az, hogy nemcsak azt kell eldöntenünk, hogy az állami beruházásokat hol hajtjuk végre, hanem a kivitelezésük is: gyorsan kell megvalósítani, hogy a növekedési hatás is minél gyorsabban megjelenjen. Megfelelő közbeszerzési struktúrával kell rendelkezni, gyors közbeszerzéseket kell lefolytatni. Az állami beruházások ebben az évben és jövő évben is uralni fogják a gazdaságot, viszont ez nem azt jelenti, hogy kiszorítja a magánberuházásokat, sőt, segíti, hiszen az út végén magánberuházásokat fog ösztönözni.

Mi a fő prioritás a családi beruházások esetében?

A felújítási program azonnal indulhat, vásárolunk, felújítjuk a lakásunkat, benyújtjuk a számlákat, visszakapjuk a felét 6 millió forintig. Azonnal megjelenik a gazdaságban, azonnal tud indulni, a megfelelő kapacitások is megvannak, és a növekedésen segít. Az új lakások tekintetében ez egy hosszabb folyamat, hiszen a lakásépítőknek tervezniük kell, el kell kezdeniük építeni az új lakást, ez éveket vesz igénybe. Az a fontos, hogy itt is minél hamarabb megjelenjen a növekedésben ez a hatás, egy új lakás építésének az adminisztratív terhei, az engedélyezés és a kivitelezés a lehető leggyorsabban valósuljon meg. Magyarországon sajnos ez 18 hónap átlagosan. Jó lenne ezt leszorítani, természetesen nem a minőség rovására. Az otthonteremtési programtól azt várjuk, hogy körülbelül 150 ezer család tudja majd felújítani a lakását a következő két évben, és évente 5000 új lakás épül pluszban. Újra visszamehetünk a 20 ezres újlakás-építési számhoz évente, ami fontos tényezője a növekedésnek.

Mekkora adóbevételre számítanak a program hatására? A számlaadás és az építőipari termékek megnövekedett forgalma is eredményezhet adóbevétel-növekedést.

Az állami beruházás is, az otthonteremtés is az építőipart érinti. Az egész építőipari stratégiát át kell gondolni, hiszen idén és jövőre építeni fog az ország. Nagyobb hatékonyság kell, kifehérítés kell, gyorsítani kell a folyamatokat, és nemcsak az építőipar, hanem az építőipar-alapanyag tekintetében is. Nagyon keveset szoktunk beszélni az építőanyag-iparról, pedig az éves árbevétele 2000 milliárd, plusz 100-150 milliárd a bányászaté, ez összességében nagyobb az építőipari termelésnél. Sajnos ennek az iparágnak a nagy része külföldi kézben van, és importálunk egy csomó építőanyagot külföldről, pedig a pénzt jó lenne úgy elkölteni, hogy az itthon marad és tényleg növekedést eredményez, ezért sok figyelmet fordítunk az építőiparra és az építőanyag-iparra is.

Terveznek programot, valamifajta segítséget a magyar beszállítók arányának növelésére?

Az építőanyag-iparban nagyon sok magyar cég van, de az éves árbevételnek az 56 százalékát a külföldi cégek adják, és ők nagyok, mondjuk, öten vannak. A magyar cégek meg több százan, tehát kicsik, mérethatékonytalanok, szétaprózódott a struktúra. Konszolidálni kell a piacot, hogy legyen néhány nagy magyar szereplő, aki képes versenyezni a külföldiekkel. Össze kell fogni ezeket a vállalatokat, és akkor képesek versenyezni a nagyobb cégekkel, és megfelelő hatékonyság mellett tudnak olyan termelést vállalni, amely az importhányadot nagymértékben csökkenteni tudja.

Az állam hogy tud ebben segíteni?

Ez ugyanolyan iparpolitikai kérdés, mint amikor arról gondolkodunk, melyik iparágat kell támogatni, átalakítani. Azonosítottunk egy új iparágat, amit építőanyag-iparnak hívunk, és a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet kell neki szentelni. Le kell ülni a szereplőkkel, meg kell nézni a struktúrát, de alapvetően a piacnak kell kialakítani ezt a folyamatot. Az első lépés föltárni a piacot, statisztikákat nézni, bemutatni a szereplőknek, és ösztönözni őket arra, hogy akár összeolvadással, akár összefogással képesek legyenek naggyá válni.

Úgy fogalmazott, hogy idén és jövőre az ország épít és nagyon sok építkezés, építés, felújítás lesz. Van elég szakember?

A terheltség növekedni fog. Ez munkaerőt is jelent, ezért munkaerőhiány felléphet. Külföldről ezt lehet pótolni. A kapacitás is egy nagy kérdés, hogy megfelelő gép, megfelelő számú daru van-e elég Magyarországon. A nagy építőipari cégek már egy évre előre lekötik a kapacitásukat, hiszen tudják, hogy iszonyú aktivitás lesz. Én arra ösztönzök mindenkit, hogy tervezzen előre, és már most próbáljon leszerződni a kivitelezőkkel.

A járványnak milyen hatása lehet rövid- és középtávon az elmúlt években tapasztalt jelentős béremelkedésre?

A foglalkoztatottság fenntartása megtörtént, ez egy nagyon nagy siker, mert a válságkor mindig attól félünk, hogy a vállalkozó sérül, és az első dolog az, hogy elbocsátja a munkaerőt. Ez nem történt meg. Bérben alkalmazkodnak a vállalatok, nem csökkentik a bért, hanem nem adnak akkora növelést. Tehát még ez is egy pozitív dolog, hogy lesz növekedés, csak nem akkora. Ugyanakkor ha a gazdaság beindul, a bérnövekedési ütem visszatérhet. Alapvetően csak egy évről van szó, amikor a bérnövekedés nem 8-9 százalékos, hanem, mondjuk, a fele, és nagyon pozitív dolog, hogy „így megúsztuk”, de ehhez kellett a jó magyar válságkezelés.

A következő, 2021-27 közötti európai uniós költségvetési ciklusra való felkészülés jelenleg is zajlik. Mi áll a tervezés középpontjában?

2021 és 2027 között soha nem látott összeg fog rendelkezésre állni. Magyarország számára továbbra is három dimenzió a legfontosabb: családok védelme, vidék felzárkóztatása, munkahelyek védelme. Emellett vannak nemzetgazdaság-stratégiai célok, amiben megjelenik a digitalizáció, az energetikai, zöld átállás, az oktatás, az egészségügy vagy a körforgásos gazdasággal történő átállásnak a szükségessége. Ezek mind olyan prioritások, amelyek a tervezésnél megjelennek. Az uniós helyreállítási alapból 6000 milliárd, a normál költségvetésből 9000 milliárd érkezhet, tehát összesen 15 ezer milliárd forint. Ennyi pénz sosem állt rendelkezésre, A központi költségvetésből is finanszírozunk beruházásokat, ez évente elérheti nagyjából az 1000-1300 milliárd forintot, tehát hét évre 9000 milliárdot adhatok hozzá ehhez a 15 ezer milliárdhoz. A Magyar Nemzeti Bank is segít gazdaságfejlesztésben, egy csomó forrást ad a gazdaságba, ami újabb 15 ezer milliárd. Állami pénzintézetek is vannak, és vannak még szupranacionális intézmények. Ez összesen 50 ezer milliárd, a GDP száz százaléka. És még nem beszéltem a magánberuházásokat finanszírozó hitelprogramról vagy működő tőkéről. Nagyon fontos, hogy ezeket a pénzeket jól kell elkölteni.

Az uniós pénzek a következő években mekkora GDP-növekedést jelentenek majd?

Ez fél–egy százalék közelében lehet, de alapvetően ez a kisebbség. A 15 ezer milliárd az 50 ezer milliárdnak a 30 százaléka. Az állami gazdaságfejlesztésbe 70 százalék fog jönni egyéb, főként belföldi forrásból. Tehát az uniós pénzek aránya csökken, és egyre jobban támaszkodunk a hazai forrásokra.

Milyen eszközei vannak a jelen helyzetre a monetáris politikának?

A jegybank iszonyú pénzeket összpontosított a gazdaságba, és nagyon jól, célzottan. Idén ez folytatódhat, bár kisebb mértékben. Nagyon sikeres volt a jegybank. A növekedési hitelprogramot nagyon gyorsan visszahozta tavasszal, mert a hitelezésnek folytatódnia kell, a hitelezési csatorna nem dugulhat el. Nagyon sok növekedési hitel ment ki év végéig, több mint húszezer vállalat szerződött le, és megközelítette az 1500 milliárdot a szerződés nagysága. Iszonyú pénzek mozdultak meg, egyetlen kérdés van, hogy sajnos még mindig lehet hitelt kiváltani a növekedési hitelprogramból. 2013-ban, amikor a jegybankban a növekedési hitelprogramot én is csináltam, három hónap múlva megtiltottuk a hitelkiváltást. Itt is célszerű lenne a hitelkiváltás helyett az új hitelezést ösztönözni. Aki már akarta, úgyis kiváltotta.

Lehet számítani a program bővítésére?

A növekedési hitelprogramnak a visszavezetése a lehető legbővebb volt. Igazából az evolúció tekintetében inkább a szűkítés az, ami fontos, a nagyobb célzás, hogy a vállalatok tényleg beruházásokra vegyék föl. A beruházási arányt tovább kell növelni a növekedési hitelprogramon és a kötvényprogramon belül is. Tehát minden pénznek lényegében beruházásra kell menni. Kicsit úgy lehet fogalmazni, hogy a Magyar Nemzeti Bank direkt módon finanszírozza a beruházásokat és célozza a magánberuházásokat, a fiskális politika pedig az állami beruházásokon és családi beruházásokon keresztül segít a vállalati szektornak a magánberuházások növelésében. Sem a fiskális politikában, sem a monetáris politikában a fogyasztás ösztönzése nem valósul meg, hiszen az káros. Mindenhol a beruházás van előtérben.

A növekedés beindulása után mikor állhat helyre az egyensúly, a költségvetés és a külső pozíció? Mikor kezdődhet a fiskális és monetáris politika konszolidációja?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Az, hogy kell, biztos. Az, hogy mikor, kérdéses. Hadd hívjam segítségül például az Európai Központi Bank eszközvásárlási programját, ez 2022 június végéig tart most. Tehát addig Európa legnagyobb jegybankja nem fog elkezdeni konszolidálni. A konszolidáció nemcsak arról szól, hogy az államadósságot tegyük helyre és csökkentsük, hanem a jegybank mérlegében is le kell állnia a növekedésnek, tehát nemcsak fiskális konszolidációról beszélünk, hanem monetáris politikai konszolidációról. Ezt 2022 második felére lehet tenni, és a fiskális politikában is.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: Gyurcsányozás és Budapest-ellenes minisztérium helyett a város legyen a középpontban!
választás 2024

Vitézy Dávid: Gyurcsányozás és Budapest-ellenes minisztérium helyett a város legyen a középpontban!

101 pontban hirdette meg főpolgármesteri választási programját. Sokkal több van szerinte Budapestben, ráadásul a külső kerületeket is magára hagyta a várospolitika, pedig ott lakik a budapestiek háromnegyede - mondta programadó-kampánynyitó rendezvényén Vitézy Dávid, az LMP által támogatott főpolgármester-jelölt. Elege van a "Gyurcsányozásból", és felidézte, mit csinált Karácsony Gergellyel a villamos, illetve a tram-train a 2022-es kampány ellenzéki előválasztásán.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×