INFORÁDIÓ
2021. szeptember 26. vasárnap
Jusztina, Pál

varga judit

igazságügyi miniszter

eu-költségvetés

Varga Judit: fontos üzenet, hogy meg tudtuk védeni szuverenitásunkat

Varga Judit: fontos üzenet, hogy meg tudtuk védeni szuverenitásunkat

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az Európai Tanács által elfogadott megállapodás megfelelő biztonságot ad, hogy az uniós szerződéseket nem fogják a jövőben megsérteni – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A tárcavezető beszélt az új uniós források lehívásának módjáról, a Fidesz és Néppárt jövőbeni viszonyáról, az alaptörvény és számos fontos jogszabály módosításának hátteréről is.

Alaptörvényt módosított az Országgyűlés. Más jogszabályokban át kell vezetni majd ezeket a változtatásokat?

Sok módosítás már a parlament előtt volt, például a vagyonkezelői alapítványok legmagasabb szintű védelme és a felsőoktatási törvényben való rendezése is. Nagyon jelentős az az alaptörvény-módosítás, amely deklarálja a nyilvánvalót a családok és a gyermekek legmagasabb szintű védelme érdekében. Itt inkább egy értékkérdésről van szó, hogy a családot tekintjük a társadalom alapegységének, nem feltétlenül technikai leképeződést kell látni a döntés mögött.

Az alaptörvény módosításának indoklásában én a teremtett nem kifejezést is olvastam. Az elképzelhető, hogy konkrét bírósági döntésekben ilyen fordulatok előfordulnak?

Amire gondolt, az a természetes nem, amit születéskor DNS alapján meg lehet állapítani. Az alaptörvényi értelmezés természetesen a jövő kérdése lesz. Bizonyára fel fognak merülni majd esetek, ahol az Alkotmánybíróság feladat lesz ezt a jogértelmezés szintjén tisztázni. Minden alsóbb szintű jogszabály és annak alkalmazása az alaptörvényből vezethető le, éppen ezért ez az új normaszöveg is a továbbiakban majd kifejtésre kerül az Alkotmánybíróság gyakorlata, illetve a bíróságok alkalmazása során.

Mi lehetett annak az akadálya, hogy a választójogi eljárási törvényben, miután volt egy törvényalkotási bizottsági konszenzus, mégsem ment át a parlamenten az a rész, amely a Pest megyei választókerületek módosítását tartalmazta?

Ebben a parlamenti képviselők tárgyalása, konszenzusa döntött, mint a törvényjavaslatot előterjesztő, nem az én asztalom ebben a kérdésben dönteni.

Mint előterjesztő, a választási eljárással kapcsolatos további módosítások várhatók?

A Velencei Bizottság véleményét be szoktuk tartani, érdek az, hogy a választások előtt kellő időben váljanak nyilvánvalóvá a választások során alkalmazandó szabályok. Ez egy általános elv Európában, amelyet a magyar kormány is tart.

A fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítések szabályainak módosítása a gyakorlatban mit fog jelenteni?

Volt egy a társadalom igazságérzetét rendkívül mértékben zavaró joggyakorlat, a börtönbiznisz néven elhíresült gyakorlat. A tavasz folyamán sikerült a lendületét megtörni csupán azáltal, hogy előírtuk, a jövőben a börtönkártalanítási eljárásokból származó pénzeket nem lehet ügyvédi letéti számlára utalni, hanem közvetlenül az elítéltnek kell juttatni. Ez egy komplex intézkedésrendszer volt, hiszen maga a kiváltó ok is már megszűnt: a börtönférőhelyeket bővítették a nyár folyamán, jelenleg 95 százalékos a magyar börtönök kihasználtsága. Az volt a fő cél, hogy a börtönzsúfoltsági állapotot szüntesse meg a magyar kormány, ezt megszüntettük, és közben a kártalanítások kifizetésénél pedig egy olyan rendszert építettünk, hogy az áldozatok kerüljenek a központba, és olyan helyzetbe hozzuk a sértettet, hogy könnyebben tudja a kárigényét érvényesíteni. Ne állhasson elő olyan helyzet, hogy egy elítélt, aki például egy erőszakos bűncselekményt követett el a sértett ellen, a kártalanítással gazdagodik, míg a sértett nem jut a pénzéhez.

Például az állami követelések nem voltak korábban is levonhatók?

Igen, de végrehajtás folyamán ez nem feltétlenül tudott érvényesülni, ezért nem mindegy, hogyan lehet a végrehajtási szakba juttatni egy-egy ilyen követelést. Most ezeket a helyzeteket tisztázza az új jogszabálycsomag.

Ha engem valaki baseballütővel agyba-főbe vert, akkor én lehet, hogy nem azon spekulálok, hogy majd a szabadulása után ő nekem mennyit fizessen, mert az lebeg a fejem előtt, hogy megint meg fog verni.

Ez nem a spekuláción múlik. A jogérvényesítés nyilván mindig egyfajta jogi tudatossággal is jár, tehát erről tájékoztatni kell a sértettet. Ha az ügyvédi társadalom is tudomást szerez majd ezekről a könnyítésekről, akkor a jogalkalmazásba is hamarabb át tud menni ez az új gyakorlat. Természetesen mindig az adott egyénnek a döntése lesz, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

A börtönzsúfoltság megszüntetése automatikusan okafogyottá teheti ezeket a kereseteket?

Itt egy jelenben beálló pillanatról beszélünk, ami a múltban még ilyen sérelmes helyzet volt, azokra vonatkozik ez az új kifizetési modell. Ha megszűnik a börtönzsúfoltság, akkor ilyen körülményre nem lehet majd alapítani kárigényt.

Már az év elején elhatározta a kormány, hogy a család- és gyermekvédelmi szabályokkal kapcsolatos jelzőrendszer, a kapcsolattartás, a gyermek-elhelyezési ügyekben a bírói gyakorlat áttekintését is tervezi. Ez a munka jogszabályokban testet öltött?

Nagyon aktuális a kérdése, hiszen éppen hétfőn volt egy családjogi civil munkacsoport-ülésünk online formában, ahol azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel együtt dolgoztunk tavasztól, értékeltük az év eredményeit. Nagyon sok eredményt tudunk felmutatni, hála a nagyon konstruktív együttműködésnek, a hatóságok aktivitásának. Ha csak a jogszabályokat tekintjük, akkor a feltételes szabadságra bocsátás szigorítása megtörtént. Fő szabály szerint nem lehet feltételes szabadságra bocsátani azt, aki személy elleni erőszakos bűncselekményt, élet elleni erőszakos bűncselekményt követett el vagy arra kísérletet tett. A másik fontos része volt ennek a munkának, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszert erősítettük. Sajnos a tavalyi év végének szörnyű családi tragédiája világított rá arra a hiányosságra, hogy az egyik kéz nem tudja, mit csinál a másik. Ha valakit azért fosztottak meg szabadságától, mert korábban gyermeke vagy közeli hozzátartozója életére tört, és utána ez az ember feltételesen szabadul, akkor ha a büntetés-végrehajtási intézet nem értesíti a gyermekvédelmi rendszerben dolgozókat, akkor nem tudhatja sem a hatóság, se senki, aki érintett a gyermekek védelmében, hogy újra kinn van a társadalomban az, aki korábban a gyermek életére tört. Össze kellett kapcsolni ezeket a hatóságokat. Most szavazta meg a parlament a polgári perrendtartás módosítását, volt ennek egy nagyon markáns része, a családjogi perek, ahol kifejezetten a kiskorú gyermek érdekeit figyelembe vevő módosítások születtek. Számtalan olyan jogalkotást érintő munkát végeztünk, amelyet most a családjogi civil munkacsoport résztvevői is üdvözöltek. A munka nem áll le, tehát az én szándékom az, hogy nemcsak jogalkotással, hanem hozzáállás-váltással, képzésekkel, érzékenyítéssel a gyermekvédelmi rendszerben dolgozókat is rá lehet vezetni arra, hogy lehet a szabályokat a leghumánusabb módon alkalmazni. 2020 az áldozatsegítés éve az Igazságügyi Minisztériumban, teljesítettük az idei vállalást, és megdupláztuk a megyeszékhelyeken található áldozatsegítő központok számát, Kecskeméten, Szegeden és Pécsett is nyitottunk idén a meglévő miskolci, szombathelyi és budapesti áldozatsegítő központ mellé. Elkezdünk egy nagyon fontos munkát, amivel célzott statisztikákat fogunk gyűjteni arról, hogy kimutathatók legyenek a különböző bűncselekményi áldozati körök. Fontos, hogy úgynevezett közvetlen áldozatelérési rendszert vezetünk be Magyarországon, ez azt jelenti, ha valaki áldozatként a rendőrségen megjelenik a rendszerben, akkor őt automatikusan megkeresik a különböző segítő szolgálatok, és felajánlják az anyagi, pszichológiai vagy bármilyen egyéb segítségnyújtási lehetőséget, neki nem kell aktívan kérelmeznie, legfeljebb csak le kell róla mondania.

Van-e a jogalkotónak módja arra, hogy a gyermek érdekének mindenekfelett tartása mellett azzal is foglalkozzon, hogy a gyerek-elhelyezési perben az apa meg az anya pozíciója egyenlő legyen?

A munkacsoportban ott vannak az édesanyák és édesapám jogait védő szervezetek is, és sokszor nem is a kormánnyal, hanem inkább egymással van vitájuk, hiszen más oldalon állókat képviselnek és mindkét oldalon vannak sérelmek. Egy ilyen helyzetben legfontosabb, hogy azt a keretrendszert tudjuk biztosítani, hogy a lehető legkisebb mértékben lehessen visszaélni a szabályokkal.

A digitális tér szabályozásának európai bizottsági oldalról is van már előterjesztése és önnek is van egy olyan munkacsoportja, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Össze fog simulni a kettő, vagy nemzeti szabályozások lesznek?

A kettőt nem lehet természetesen egymástól függetlenül nézni, hiszen amikor beindul majd az uniós csomag részletes tárgyalása, akkor azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mi digitális szabadság bizottságunk munkája során összegyűjtöttünk, természetesen fel fogjuk használni a magyar álláspont kialakításához. Vannak hangsúlybeli eltolódások, hiszen uniós szinten leginkább a versenyjogi kihívásokat, a fogyasztóvédelmi kihívásokat, adózási kérdéseket igyekeznek kezelni, a techóriások monopóliumának a megrendszabályozására már sok biztos feltette a karrierjét több-kevesebb sikerrel, tehát ez egy nemzetközi szinten megoldható kérdés. A másik fontos súlypontja az uniós fellépésnek a terrorista tartalmak elleni fellépés. Németországban például meg tudták teremteni azt a kapcsolatot a techóriás és az adott tagállam joghatósága között, hogy kétmillió regisztrált felhasználó fölött kötelezettsége van egy ilyen szolgáltatónak feljelentést tenni, ha olyan tartalmat észlel az oldalán, ami bűncselekményt valósít meg. Amire én a hét elején a bejegyzésemben viszont fel próbáltam hívni a figyelmet, az egy egészen más kategória, az a véleménynyilvánítási szabadságunknak a kérdése, hogy vajon átlátható-e az a rendszer, amely alapján a mi üzeneteink konzekvensen el tudnak jutni a felhasználókhoz, hiszen nagyon furcsa az, amikor átlagos százezres elérési szám hirtelen a töredékére esik, ezáltal korlátozzák azok körét, akihez ez az üzenet eljuthat, és erről az ember semmiféle értesítést nem kap. Ha ez nem átlátható, ha erre nincsen előzetes értesítés, nincs figyelemfelhívás a techóriás részéről, akkor ez felveti azokat a garanciális kérdéseket, amelyekre minden tisztességes jogállamiban még egy techóriásnak is kellene válaszolnia. Mi ezeket a kérdéseket is vizsgáljuk, és fontos erre felhívni a figyelmet, hogy ez még egy megoldásra váró feladat, mert mindenképpen biztosítani kell az online térben is a demokráciát, az átláthatóságot és a jogállamisági garanciákat.

A cikk végére ért.

Nyitókép: Botár Gergely
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018