INFORÁDIÓ
2021. augusztus 2. hétfő
Lehel

orbán gábor

richter gedeon nyrt.

vezérigazgató

koronavírus

remdesivir

Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója beszédet mond a cég új irodaházának átadásán Debrecenben 2020. szeptember 30-án.

Orbán Gábor: Az ilyen kritikus helyzetekben mutatkozik meg a hazai gyógyszerfejlesztési és gyártási kapacitás stratégiai jelentősége

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a rekordidő alatt fejlesztett és legyártott koronavírus-gyógyszerről, a járványhelyzetre adott reakciókról, az ellátásbiztonságról mint társadalmi küldetésről és az általuk kifejlesztett originális gyógyszer amerikai sikersztorijáról.

Orbán Gábor az Arénában
 

Hol tart a koronavírus elleni egyik lehetséges hatékony készítményként elkönyvelt remdesivir bevezetése, gyártása, tesztelése, fejlesztése?

Október közepén ment ki az első szállítmány a Gyömrői útról hét hazai egészségügyi intézménybe, három kórházba és négy egyetemi klinikára. Azóta már egész sok beteg megkapta. Közben folyamatosan a gyártást szervezzük, minőségellenőrzésen van egy nagyobb tétel, mostanra összesen közel 15 ezer kisüveges adagot – ez egy infúziós készítmény – gyártott már le a Richter, és viszi folyamatosan egyre több kórházba.

A remdesivirt fejleszteni is kellett, vagy recept alapján gyártani volt szükséges?

A gyógyszeripar ebből a szempontból speciális. Olyan ez, mint a főzés, recept ebben az esetben éppen volt, de így is azt a folyamatot végig kell járni, amikor laborméretben, kisüzemi, félüzemi méretben, aztán pedig léptéket növelve üzemi méretben tudjuk gyártani a hatóanyagot. Nem úgy van, hogy elolvassuk a leírást, aztán kész van. Ez is egy fejlesztési folyamat, és gyakran egy évig is eltart, amíg egy hatóanyag így összeáll. Nálunk most öt hónap volt, és ez tényleg rekordidő.

Milyen pénzügyi konstrukcióban lehetett ezt megcsinálni?

A pénzügyi konstrukció volt a legkevésbé érdekes az egész történetben. Pár százmilliós a közvetlen költség, aminek a legnagyobb része anyagköltség. Amire itt a hangsúlyt helyezném, hogy rendelkezésre állt az a szakemberállomány, az a tudás és az a készülékpark Magyarországon, amivel ezt meg lehetett csinálni. Nem minden országban van ez meg, pénze mindenkinek több van, mint tudása. Ilyen helyzetekben értékelődik fel az az ipari bázis, az a kutatás-fejlesztési szaktudás, az a vegyészeti, gyógyszerkémiai szaktudás, ami a Richterben az évtizedek alatt fölépült.

A következő időszakban a mostani tapasztalatok alapján fel fog értékelődni az, ahol van fejlesztéstől gyártósorig minden?

Igen! A legelső pillanattól ezt éreztük a Richterben, amikor a járvány kitört. Itt a kollégák évtizedek óta abban a biztos tudatban dolgoznak, hogy nagyon lényeges társadalmi küldetést töltenek be, a munkájuk a társadalom szempontjából kiemelt jelentőségű. Amikor megjelent a honvédelmi irányító törzs a gyár területén, akkor ez bizonyítást is nyert. A DNS-ünkben van most már, hogy a gyógyszeripar, a hazai ipari fejlesztőképesség, infrastruktúra és szakemberállomány ilyen kritikus helyzetekben mekkora jelentőséggel bír.

Akinek ilyen nincs, az mit szokott csinálni? Külföldön gyártatja le?

Ilyen helyzetekben az ellátásbiztonság megkérdőjeleződik azokban az országokban, ahol nincs saját gyártóbázis. És Európa sajnos egyre inkább ilyen, hiszen a globalizációs folyamat egyik velejárója volt, hogy az ellátásbiztonság alárendelődött a költséghatékonysági, mérethatékonysági szempontoknak. Ez mostanában átértékelődött, és kezd egyre világosabbá válni, hogy a kockázat csökkentése érdekében adott esetben érdemes felvállalni bizonyos költséget is. A másik, hogy megnövekedett készletszinttel kell reagálni akkor, amikor az ellátási láncban zavarok támadnak. Az is pénzbe kerül, hiszen a szavatosság egy idő után le fog járni, finanszírozni kell, tárolni kell, őrizni kell. Én úgy gondolom, hogy itt Magyarországon és itt a Richterben mi ezt az egyensúlyt jobban megtaláltuk, mint sok helyen a világban.

Ennek a költségeit hogy lehet szétteríteni? Vállaljon belőle a mindenkori állam, amelynek elsődleges érdeke, hogy rendben menjen a gyógyszerellátás? Vállaljon belőle a polgár, akinek megint csak elsődleges érdeke, hogy ha kell valami, ahhoz hozzájusson azonnal?

Igen, minden érintettnek vállalnia kell ebből. Az a nyomás az árakon, amit a társadalombiztosítási kasszák felől tapasztal az egész világ, nem mehet a végtelenségig, az üteme nem fenntartható. Ezt az egyensúlyt kell megtalálni, amikor a megfelelő egyensúlyt keressük a generikus készítmények árszintje és az ellátás biztonsága, a hiányhelyzetek előállásának gyakorisága között.

Volt már a remdesivirhez hasonlóan gyors lefolyású gyógyszerbevezetésük?

Bevezetésről azért még nem beszélnék a klasszikus értelemben, hiszen itt egy létező terápia feltételesen van engedélyezve Amerikában és uniós tagállamokban is. A remdesivirt eredetileg az ebola ellen fejlesztette a Gilead cég. Itt arról van szó, hogy klinikai vizsgálatok keretében tudjuk Magyarországon betegekhez eljuttatni. Kereskedelmi forgalomba nem hozhatjuk, ez nem egy generikus készítmény, továbbra is védik a Gilead szabadalmai. Nálunk kutatás-fejlesztési céllal, klinikai vizsgálat keretében adható betegeknek. A kérésre válaszolva: nem tudok példát arra, hogy az ellátási láncnak ez a szakasza végig tudott volna pörögni fél év alatt.

Fejlesztenek-e más, a Coviddal kapcsolatos hatóanyagot még a Richternél?

A Richterben semmink nincs ahhoz, hogy vakcinát fejlesszünk vagy gyártsunk, viszont terápiás megoldásokat keresünk, és az Inovio céggel együttműködve egy vakcinajelölt töltését vállaltuk a debreceni üzemünkben. Ezenkívül három új gyógyszeres terápiát igyekszünk fejleszteni. Ebből kettő biologikum, a harmadik pedig a Favipiravir nevű, Japánban egyébként influenza ellen is használt készítmény. A biologikumok olyan szerek, amelyeket élő szervezetek állítanak elő. Az egyik a Tocilizumab, ami a koronavírus-fertőzöttek esetében gyakran megfigyelhető úgynevezett citokinvihar kezelésére szolgál. Ez egy reumatológiai készítmény, de keressük azt, hogy tud-e használni a betegeknek a jelen helyzetben. Az utolsó egy ACE-gátló fehérje, és sokkal korábbi stádiumban van, emberbe még nem kerülhet, ehhez még sokat kell dolgoznunk, de azt reméljük, hogy mint általános antivirális szer hasznos lesz a későbbiekben.

Nem foglalkoznak vakcinafejlesztéssel, de elképzelése van arról, ha egyszer meglesz az oltóanyag, hogy lehet világmennyiségben legyártani?

Ez a nagy kérdés. Sok szűk keresztmetszet van, a teljes átoltottságig nagyon sok akadályon keresztül vezet az út. Az első a gyártókapacitás: a technológiai transzfer hogyan tud megtörténni, azaz, hogy egy már bizonyított készítmény nagy tételben rendelkezésre is álljon. Utána be is kell oltani az embereket, aztán felmerül az, hogy meddig és milyen hatásosan véd, ezután pedig, hogy eljusson minél szélesebb körbe, hiszen akkor fékezhető meg a koronavírus, ha egy kritikus tömeget elér az immunis populáció nagysága.

Van már valamilyen modell, valamilyen elképzelés, hogy ezt hogy lehet megcsinálni? Nyilván kell hozzá raktár, ezeket nem lehet az utcán tárolni, érzékeny készítmények szoktak lenni, hőmérséklet-intervallumot kell benne tartani. Hol, hova lehet elrakni ennyit?

Valóban így van, a remdesivir kapcsán ritkán emlegetjük, de bizony itt a hűtést nagyon nem volt könnyű megoldani. A vakcináknál a fizikai feltételrendszert megteremteni talán könnyebb lesz, mint a többi logisztikai kihívásnak megfelelni. A legnagyobb vita ma a világban azon van, hogy a gazdag országok kapják-e először a védettséget, vagy valami más elv alapján legyen a sorrend. Például a Gates-foundation érvelt amellett nagyon hangsúlyosan, hogy nem az a hatékony megközelítés, hogy az kapja, aki a legtöbbet tud érte fizetni, mert oda-vissza, mint a pingponglabda fog menni a fertőzés, ha a fejlődő világnak legalább egy részén nem fékezik meg a koronavírus terjedését. Szerintem az átoltottságnak az elérésében ez az igazi kritikus nagy vita.

Hogyan kezelik a Covid-helyzetet a Richternél?

Két dolog lebegett a szemünk előtt az első perctől fogva, az egyik az, hogy az üzletmenet folytonosságát fenn tudjuk tartani, a másik pedig, hogy a kollégák egészségét meg tudjuk óvni. Az első a már említett ellátásbiztonsághoz kapcsolódik, és nagyon örülök annak, hogy ebben az évben minden igényt maradéktalanul ki tudtunk szolgálni, még azokban a nehéz időszakokban is, például március vége felé, amikor egyfajta pánikvásárlást láttunk a lakosság, patikák részéről. Soha ennyi gyógyszert nem gyártottunk le, mint az idén. Ilyen raktárkészletünk sem volt, mint az idén. Kollégáink védelmét megszervezni nem volt egyszerű, de sikerült biztonságos körülményeket teremteni. Az irodák, üzemek, laborok, raktárak külön a működési modelljét meg kellett találni. A fizikai távolságtartásra nagy figyelmet fordítottunk, a külföldi utazást nagyon hamar megtiltottuk, amellett szigorított takarítási protokollokkal, a maszkviselés erőltetésével igyekeztünk biztosítani, hogy itt ne terjedjen a fertőzés. Ezenkívül a kontaktkutatás-tesztelés a titka ennek a dolognak, nálunk, ha felmerül, hogy valaki primer kontakt volt, annak a tesztelését mi megszervezzük, az elkülönítéséről gondoskodunk.

Meg lehet csinálni, mondjuk, egy vezető kutatónál is azt, hogy két hétre elmegy karanténba és home office-ból kutat?

A laborban, a raktárakban és az üzemben ez gyakorlatilag a kivétel. Az irodai dolgozóink közül sem mindenki engedheti meg magának, hogy tartósan home office-ban van, és én azt vallom, hogy nem is tesz jót egy vállalat kultúrájának, az együttműködésnek, a kreativitásnak, ha valaki tartósan távolról kapcsolódik be a munkába. Az én meglátásom szerint a termelékenységre most nagyon sok tényező hatott egyszerre. Az egyik, ami nagyon pozitívan hatott, az a fluktuáció csökkenése. Sokkal jobban egyben van a csapat, mint akár tavaly. Viszont az a stressz, ami a járvánnyal együtt jár, nyilvánvalóan nem használ senkinek. Az együttműködés új csatornákra terelődött, a beszélgetések másképp zajlanak.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018