INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 29. kedd
Mihály

koronavírus

jakab ferenc

virológus

teszt

vakcina

dr. Jakab Ferenc virológus

Jakab Ferenc a járvány berobbanásáról, a tesztekről és az ígéretes magyar gyógyszerről - nagyinterjú

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ígéretes hazai koronavírus-ellenszer klinikai tesztelését kezdik meg hamarosan – jelentette be Jakab Ferenc virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője beszélt arról is, hogy mely vírustesztek a megbízhatók, hogy mikor lehet vakcina, miért elkerülhetetlen a tömegoltás, és hogy végleg eltűnhet-e Földről az új típusú koronavírus.

Hol tart most a vakcina és a terápiás gyógyszer fejlesztése?

A vakcina megelőz, a terápia gyógyszer pedig gyógyít. Jelen pillanatban közel 130 vakcinafejlesztési projekt fut szerte a világon, ezek közül körülbelül 30 olyan projekt van, amely a klinikai vizsgálatok valamely szakaszában van. Jelenleg 6-8 olyan vakcinafejlesztési projekt van, amely már III-as, tehát az utolsó klinikai vizsgálati fázisba ért. Ezekből nemsokára ígéretes eredmény és vakcinázási program lesz. De ne szaladjunk ennyire előre. Sok fázisból áll egy vakcinafejlesztés. Először is megtervezzük a vakcinát, utána történnek a laboratóriumi kísérletek, amelyek végén eljutunk az állatkísérletig, utána a klinikai vizsgálatokhoz, majd jöhet a forgalom hozatal. A fázis I. vizsgálatban néhány tíz, fázis II-ben néhány száz, a fázis III-ban több tízezer önkéntes kapja meg ezt a vakcinát, és nézik a hatékonyságát, illetve a biztonságosságát. Ennek mindenképp meg kell várni az eredményét ahhoz, hogy ténylegesen azt tudjuk mondani, hogy egy vakcina megfelelően ütőképes és biztonságos. Lehetett hallani az orosz vakcináról, amely egy adenovírus vektor által alkalmazott vakcina, ami egy nagyon régóta bevett vakcinafejlesztési módszer, tehát ennek megfelelően akár jó is lehetne, de csak a fázis II. vizsgálatig jutottak el. Úgy engedélyezték ezt a vakcinát, hogy a fázis III. vizsgálatokat nem fejezték be, ami aggasztó, pedig ha jól tudom, a vakcina Oroszországban már kereskedelmi forgalomban is van. Például leállították az oxfordi vakcina programját azért, mert 50 ezer önkéntest vontak be a fázis III. vizsgálatba, és egy esetben súlyos gerincvelő-gyulladás lépett fel mint mellékhatás, pedig ez még egyáltalán nem bizonyított, lehet, hogy egy szerencsétlen véletlen, ami egy banális más vírusinfekció miatt következett be, vagy ténylegesen az oltás miatt alakult ki. Ez most vizsgálat alatt van, amint ennek az eredménye megvan, tudják folytatni az oltási programot. Ez az oxfordi vakcinafejlesztési program volt a legígéretesebb, a leghamarabb produkált volna eredményt, de ez a kis intermezzo most lelassítja a fejlesztési programot.

Mindenki, aki az új koronavírus elleni vakcinát fejleszt, ugyanazzal a módszerrel fejleszt?

Vannak a vakcinafejlesztésben a hagyományos módszerek, ilyen az elölt, inaktivált vagy gyengített vírusvakcinák, és vannak a modern, harmadik generációs vakcinák, amelyek már az RNS- vagy DNS-vakcinák. Nagyon sok vakcinafejlesztési protokoll indult el párhuzamosan, aztán amelyik a legjobb eredményt hozza, nyilván azt fogják alkalmazni. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy most lesz egy vakcina, amely nem lesz százszázalékos hatásfokú a vírus ellen, tehát gyengébb immunválaszt produkál, és majd kijön egy következő, amely ezt váltja. Most egy a cél: olyan hatékony vakcinát előállítani, amellyel tömegoltásként a járványt csökkenteni vagy megállítani lehet. 28 millió felett van már a fertőzöttek száma, és naponta 300 ezerrel nő, sajnos járvány van, és ezt csak az oltással lehet megállítani. Egyszerű járványügyi intézkedésekkel lassítani lehet, de megállítani valószínűleg már nem.

Mi történik az új koronavírussal, amikor megállítják a járványt? Visszavonul a világ valami eldugott zugába, és ott sírdogál, hogy vége a pályájának?

Példának a kanyarót tudom felhozni. Mindenki azt gondolja, hogy azok a betegségek, amelyek ellen oltunk, eltűnnek. Volt ilyen. Például a himlőt az oltással teljes mértékben a Földről ki tudtuk kipusztítani, egyszerűen nem volt már fogékony gazdafelület, amit megfertőzhet, és egyszerűen eltűnt. De kanyarójárvány tört ki nemrég a szomszédos országokban is, mert fellazult az oltási fegyelem és az oltási háló. Ezeknek a vírusok zöme nem tűnik el, csak egy jól strukturált, tervezett oltási stratégiával a háttérbe van szorítva. Ez fog történni reményeink szerint ezzel a vírussal is, erre számos példa volt már a történelemben. Kicsit visszakanyarodnék a hatóanyagokra is, mert a világ számos laboratóriumában folynak most terápiás célú hatóanyag-kísérletek, így nálunk, a Pécsi Egyetem laboratóriumában is, ahol egyfelől újonnan szintetizált hatóanyagokat, másfelől pedig már ismert és egyéb betegséget bevetett hatóanyagokat tesztelünk. Sikerrel, mert találtunk olyan hatóanyagot, amely drasztikusan csökkentette a vírus replikációs képességét a sejtekben. Ez tulajdonképpen a gyógyszerkincsünk újragondolása, mert olyan hatóanyagokat tesztelünk, amelyek valamilyen készítményben ott vannak a patikák polcain, valamilyen terápiás célú beteggyógyításban használjuk, de soha nem próbáltuk ki egy vírusfertőzésre. Ezzel hatalmas előnyre teszünk szert, mert ezek a hatóanyagok már engedélyt kaptak, azonnal klinikai vizsgálatba vonhatók, és pozitív vizsgálati eredmény esetén be lehet vonni a terápiába őket.

Azt mondta, hogy találtak hatékony hatóanyagot. Mi a neve? Mert a beszélgetésünk után négy másodperccel mindenki ezt fogja keresni a szomszédos patikában.

Igen, ez egy nagyon nehéz dolog, de már a sajtóban megneveztük: ez az azelasztin nevű hatóanyag. Laboratóriumi körülmények között hatékony volt, de egyáltalán nem biztos, hogy a szer a klinikai gyakorlatban, az élő szervezetben, egy betegnél alkalmazva is ugyanazt a hatást váltja ki. Nagyon sokszor látjuk azt, hogy egy hatóanyag jó a laboratóriumban, és abszolút semmilyen hatással nincs a klinikai vizsgálatban, és nagyon sokszor a fordítottját is láthatjuk, hogy gyengébben muzsikált a laborban, de amikor egy komplex biológiai rendszerben, mint az ember alkalmaztuk, ott meg nagyon jó hatásfokkal dolgozott. Tehát nagyon finoman kell azért bánni ezzel.

Azért biztatólag azt el tudja mondani, ha ez egy létező, már másra engedélyezett hatóanyag, akkor ha működik a klinikumban, akkor működni fog kint is?

Így van.

Mennyi idő ez?

Gyorsabban és könnyebben vonható klinikai vizsgálatba, jelenleg már a szervezése folyik. Nagyon bízom benne, hogy záros határidőn belül meg tudjuk kezdeni a klinikai vizsgálatokat is.

Ez hetek, hónapok kérdése?

Inkább hónapok. Ha a teljes klinikai vizsgálatot nézzük, az egy nagyon hosszú folyamat, maga a kipróbálás és az eredmények statisztikai értékelése és vizsgálata is hónapokat jelent.

A gyógyszer mindig ugyanazt célozza? A vírus reprodukciós képességének megállítását? Mert azt lehetett hallani, hogy ez a vírus nagyon sok szervet megtámad, és nyilván nem lehet minden szervet ugyanazzal a gyógyszerrel kezelni.

Nem. Vagy a vírusfertőzés tényleges megállítását tűztük ki célul a hatóanyagteszteknél, vagy citokinviharnak a csökkentését, tehát a vírusfertőzés következtében kialakuló súlyos tünetek kezelését. Ez a két alapvető terápiás út ennél a vírusfertőzésnél, de a felmerülő egyéb tüneteket is lokálisan próbáljuk csökkenteni, és gyógyítani a beteget.

Hogy lehet majd ősszel, amikor jön az influenzajárvány is, elkülöníteni, hogy ki koronás, ki influenzás, amikor a tünetek nagyon sokszor egybeesnek?

Ez a klinikus kollégáknak lenne inkább a kérdése, de válaszolok rá: sehogy. Nagyon hasonlók a tünetek, nagyon hasonló a klinikai megjelenési forma a két vírus esetében. Talán az influenzaoltásnak most még inkább van létjogosultsága és szerepe az idén, mint az elmúlt években. Talán most még jobban érdemes elgondolkodni azon, hogy valaki influenzaoltást adasson magának, jóllehet, és itt most mondok egy nagy de-t és egy nagy csavart a mondatomban: ha betartanánk azokat az egyszerű járványügyi intézkedéseket, hogy hordjál maszkot, tartsál távolságot, moss és fertőtleníts kezet, akkor két legyet üthetünk egy csapásra, és mind az influenzától, mind pedig SARS Covidtólól meg tudjuk magunkat kímélni. Ez ennyire egyszerű, mert ha az egyiket nem kapom meg ilyen intézkedések mellett, akkor a másikat sem fogom nagy valószínűséggel. A déli féltekén, ahol most volt influenzaszezon, publikáció jelent meg arról, hogy elmaradt az influenzaszezon.

Mert mindenki mosott kezet.

Mert a járványügyi intézkedések miatt nemcsak a koronavírust, hanem az influenzavírust is vissza tudták szorítani. Tehát ez ennyire egyszerű.

Hogy működik a nemzetközi együttműködés? A laborok látják egymás eredményeit? És ha valaki ment egy centit előre, akkor azt a többiek is azonnal tudják? Mert azért a végén ezekből gyógyszer, meg vakcina lesz, ami az üzleti életben létfontosságú.

Igen, de ebben az esetben most nem ez a szempont nagyon sok laboratóriumnál. Gyakorlatilag a külföldi kollégákkal a Twitteren hihetetlenül gyorsan megy az adatok közlése, az érdekes eredmények publikálása. Nekünk is volt olyan eredményünk, amiről azt gondoltuk, hogy fontos, és azonnal Twitteren közkinccsé tettük német, francia, amerikai és egyéb kollégáknak, akik rögtön kapcsolatba léptek velünk, és jöttek a kérdések. Tudományosan nagyon komoly összetartás, együttdolgozás és együttműködés látható most szerte a világban.

A cikk végére ért.
Nyitókép: Gűth Ervin
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018