INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 29. kedd
Mihály

koronavírus

jakab ferenc

virológus

teszt

vakcina

dr. Jakab Ferenc virológus

Jakab Ferenc a járvány berobbanásáról, a tesztekről és az ígéretes magyar gyógyszerről - nagyinterjú

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ígéretes hazai koronavírus-ellenszer klinikai tesztelését kezdik meg hamarosan – jelentette be Jakab Ferenc virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője beszélt arról is, hogy mely vírustesztek a megbízhatók, hogy mikor lehet vakcina, miért elkerülhetetlen a tömegoltás, és hogy végleg eltűnhet-e Földről az új típusú koronavírus.

Az új típusú koronavírus tesztelési módszerei változtak?

Nem igazán. Nyilván a molekuláris biológiai tesztek a legegyértelműbb eredményt adják. Mindenféle közösségi oldalakon, médiában, itt-ott lehet hallani, hogy a PCR-teszt, a molekuláris teszt nem megbízható. Ez nem igaz. A molekuláris biológiai módszer, a PCR-teszt jelenleg a legmegbízhatóbb és legegyértelműbb eredményt adó vizsgálat a jelenlegi járványügyi helyzetben erre a vírusra is. Ezek a PCR-ek igen komoly, specifikus, hibridizációs és egyéb próbákkal megáldott diagnosztikai tesztek, amelyekben a hibatényező gyakorlatilag minimális. Nagyon szépen megkérek mindenkit, hogy ezeknek az összeesküvés-elméleteknek ne üljenek fel. Visszatérve az eredeti kérdésre, nem nagyon változott a diagnosztikai és molekuláris biológiai eljárás. Amikor megvan a vírus genetikai állománya, akkor számítógépes szoftverek garmada áll rendelkezésre ahhoz, hogy azonnal gyors, megbízható és specifikus molekuláris biológiai teszteket tervezzenek ezek a programok. Nyilván minimálisan lehet változtatni ezeket a diagnosztikai eljárásokat, de nagy általánosságban ezek a tesztek mindig jól használhatók és gyönyörű eredményeket produkálnak.

Hogy működik egy molekuláris biológiai teszt?

Képzeljenek el egy hosszú cérnaszálat, amely a vírus genetikai állománya. Ennek a cérnaszálnak egy általunk kiválasztott kis darabját sokszorozzuk meg ezzel a PCR-rel, tehát olyan, mint ha abból a kis szakaszból nagyon sokat előállítanánk. Ez maga a PCR vagy polimeráz láncreakciónak az eredménye. Aztán rakunk bele egy olyan próbát, ami hozzáköt a kis picike kis szakasznak a közepére. Ezen van két kis világítótestecske, ha mind a két világítótestecske jelen van, ez egy kis enzim, egy kis fluoreszcens jel, akkor kioltják egymás hatását, és nem világítanak. Ahogy nő ezeknek a száma és egy speciális enzim elhasítja ezt a bekötődő próbát, akkor ez a két kis világítótestecske eltávolodik egymástól, és már egymás hatását nem oltja ki, és elkezd világítani a reakció, ezt nevezzük fluoreszcens intenzitásnak, és ezt lehet mérni. Gyönyörű szép görbéket lehet ábrázolni, pontosan meg tudjuk mondani, hogy mennyi volt az adott vírus a betegben, hogy az most sok, kevés, milyen intenzitással adja a jelet. Ezért mondom azt, hogy aki azt meri állítani, hogy a PCR-teszt nem jó, az legkevésbé sem mond igazat. Ezek a tesztek egyértelmű eredményt adnak.

Van-e annak jelentősége, hogy a mintát hogyan, hol veszik és hogyan szállítják be a laboratóriumba?

Igen, bár hozzáteszem, nagyon sok tanulmány bukkant fel. Az elején csak a már majdnem vérzésig megkotort garattörlet volt a jó, most már olyan tudományos cikkek is napvilágot láttak, hogy a nyállal kevert köpetből is kimutatható. Természetesen a mintavétel nagyon fontos, lehetőleg minél jobban próbáljuk meg tényleg megtörölni a garatot, de alapvetően nem a mintavétel az, amit nagyon el lehet rontani. A szállítás is fontos, hűtve kellene szállítani, de hozzáteszem, vannak speciális, úgynevezett vírustranszport tápközegek, amelyek nagyon sokáig kimutathatóvá teszik a vírust a tápfolyadékokban. Tehát ez sem mindig egyértelmű, hogy csak és kizárólag hűtött mintával lehet kimutatni. Ez nem egy annyira érzékeny vírus, hogy ha mindent a szakma szabályai teszünk meg, akkor ne lehessen kimutatni.

Miért kell második teszt?

Ez is járványügyi intézkedés, amire sok rálátásom nincsen, de egyfelől nyilván egy teszt nem teszt, másfelől előfordulhat az, hogy nem ürít a beteg akkor még, vagy kicsúszik az inkubátoridőből és kicsit késve kezdődik meg nála a vírusürítés. Valószínűleg ennek biztonsági okai vannak, de ezek 99 százalékban összhangban vannak, tehát ugyanazt az eredményt kapjuk az első vizsgálatból, mint a másodikból.

Van-e annak értelme, hogy valaki azt teszteltesse, átesett-e már a fertőzésen?

Ez is egy nagyon jó kérdés. A betegségen áteső emberek szervezetében az úgynevezett IGG típusú antitestek nagyon alacsony mennyiségben és nagyon rövid ideig vannak jelen, ha enyhe tünetekkel vagy szinte tünetmentesen vészelték át a betegséget. Aki azonban súlyosabb, esetleg kórházi, intenzív ápolást igénylő beteg volt, annál az antitestszint magasabb, de ott is azt látjuk, hogy nagyon gyorsan lecsökken az antitestválasz. De ne felejtsük el, hogy az úgynevezett antitestes immunválasz mellett ott van a celluláris immunválasz, ami nagyon fontos tényező ebben a vírusfertőzésben is, és jelenleg ez is kutatási téma. Az biztos, hogy jelen tudásunk szerint egy, maximum két olyan tudományosan alátámasztott esetről tudunk, amikor újra megkapta valaki ezt a betegséget, és akkor is a második esetben enyhébb tünetekkel vészelte át. Az, hogy most újrafertőződhetünk-e, egy nyitott kérdés. Én azt gondolom, hogy egy relatíve hosszú távú, pár hónapos, éves védettséget biztos, hogy kapunk. De ez majd az epidemiológiai, szero-epidemiológiai vizsgálatoknak lesz az eredménye, és csak a járvány után fogjuk igazából megtudni.

Van olyan, hogy gyorsteszt?

Nincs. Tudom, mire gondol, egy csepp vérből gyorsan megcsináljuk, mint egy terhességi tesztet, de ezek általában – tisztelet a kivételnek – megbízhatatlanok. Azt is azonban hozzá kell tenni, hogy néhány cég kifejlesztett olyan speciális antitest alapú kimutatást, ami viszont jó. Mind az akut, mind pedig az átvészelt fertőzést nagy biztonsággal meg lehet mondani, de ez nem az a teszt, amikor rácsöppentek egy kis vért. Az nem megbízható kategória.

Ez az antitest alapú tesztelési módszer van már a piacon?

Igen. Ezek már komolyabb infrastruktúrát és laboratóriumi hátteret igényelnek, de azoknál a cégeknél, amelyek ezt forgalmazzák, megvan az infrastrukturális háttér hazánkban is.

Szennyvízvizsgálatról is nagyon sokat hallottunk. Ezzel milyen pontosan modellezhető a járvány további lefolyása?

A szennyvízben a vírus örökítőanyagának a korai megjelenése utalhat arra, hogy ott halmozódni fognak a fertőzések, de ahhoz több tíz vagy száz beteg lokális megjelenése szükséges, hogy a nagy mennyiségű szennyvízből is ki lehessen mutatni a vírust. Bevett gyakorlat a többi európai és egyéb országban is, hogy a szennyvízvizsgálatok előrevetíthetik egy járványnak a kiteljesedését vagy emelkedését.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Gűth Ervin
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018