Miért robbant be a járvány most, ha ez már egyáltalán a berobbanás?

Ennek egy kicsit hosszú története van. Az első hullám a gyors intézkedéssel és a nép egyértelmű együttműködésének köszönhetően nagyon hamar és erősen le lett fojtva. Az első két pozitív eset után 11 nappal megtörténtek az első intézkedések, és az egymásra épülő, nagyon szisztematikus döntésekkel az emberek közötti kapcsolatot több mint hatvan százalékkal csökkentették. Budapesten ez gyakran elérte a 90 százalékot. Ettől a vírus terjedési együtthatója, amit az R-értéknek nevezünk, egy alá esett, és a közösségi térben gyakorlatilag nem alakult ki járvány. A járvány azért jelen volt az intézményekben, az idősotthonokban nagy számú beteg volt. Ezért az első hullámnak az volt a jellegzetessége, hogy alacsony betegszámok mellett nagyon magas volt a halálozás. Ez nem valódi halálozási arány volt, mert a H-UNCOVER vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy a 14 év fölötti magánlakásban élők vonatkozásában 56 ezer eset volt, és így 14 százalékos halálozási ráta már csak 0,7 százalék. A vizsgálat azt is igazolta, hogy a közösségi térben nagyon alacsony a pozitívaknak a száma. Nyugodt két és fél hónapunk volt, ez abból adódott, hogy a közösségi térben nem volt vírus. Akármekkora bulit rendeztek a Balatonon, akármenyire csökkent a fegyelem, a számok nem emelkedtek. Ezen az változtatott, hogy a környező országokból kezdtek beszivárogni a pozitív esetek. Először Szerbia, Románia, Ukrajna volt a forrás, de ez sem rontott igazából a helyzeten, mert relatíve kevés volt behurcolt eset. Véleményem szerint a drámai fordulatot az hozta, hogy nagyon sok magyar ment Horvátországba, és ott éppen akkor drámaian emelkedett a fertőzések száma. Tulajdonképpen mi, magyarok hoztuk be a vírust, még egy kicsit megszaporodott a Balaton környékén, különböző nagyobb társasági összejöveteleken, bulikban. Szétszóródott, megduplázódott, és tulajdonképpen ma már a közösségi térben mért fertőzések esetében alig találunk igazi eredetet, tehát nincsen utazási anamnézis, mindenki a közösségi térből fertőződik. Tehát Horvátországból hoztuk be, és Magyarországon a közösségi térben nagy csoportosulások során, zárt térben terjedt el a vírus.

Nagyobb bajban vagyunk most, mint az első hullámban voltunk?

Az első hullámban egy ismeretlen vírussal néztünk szembe, és a fertőzöttek átlagos életkora 30-35 évvel magasabb volt, mint most. Tehát jelenleg kisebb a baj, de több a fertőzött, és a fenyegetettség nem kicsi, hiszen ez a nagyszámú fiatal át tudja adni a fertőzést az idősebbeknek, és ha nem vagyunk elég hatékonyak a védekezésben, akkor fönnáll a veszélye annak, hogy a halálozás jelentősen megnő.

Ugyanaz a vírus fertőz most, mint az első szakaszban?

Igen, úgy néz ki, hogy ugyanaz. A virológusok megcsinálták a vírus szekvenciáit, és gyakorlatilag nincs lényegi különbség. Jelentős mutáció nem jött létre. Azért bizakodunk egy picit, hogy némi virulenciát veszít a vírus, de ezt igazából négy-öt hét múlva tudjuk megmondani, ha kiegyenlítődik a korosztálybeli különbség az első fázis és a második fázis között. Most a domináns része a betegeknek 15 és 30 év közötti, ők most direktben találkoztak a vírussal. Hát ha ez nagyon megváltozik, és mondjuk, 65 év lesz az átlagos életkora a betegeknek, akkor derül ki, hogy igazából változott-e valami. Azért jobban kezeljük a járványt. Azzal a nagyon kevés gyógyszerrel, ami rendelkezésre áll, és a vérplazmakezeléssel bizakodunk, hogy le tudjuk csökkenteni a halálozást, ha a kórházi kezelések száma megnő. Azért látható módon nő. A Semmelweis Egyetemen 17-en vannak most pozitívak, akiket kezelünk. Június végén, július elején senki sem volt.

Az számít, hogy hányan lehetnek pozitívak az országban? Azokon kívül, akikről tudják, hogy pozitívak?

Természetesen, ez azért számít, mert fertőzhetnek. Vannak arra számítások és klinikai adatok, hogy nemcsak a tünetes fertőz, sőt, láttam olyan cikket is, ahol azt mondják, hogy körülbelül 55 százaléka az újonnan megfertőzötteknek tünetmentestől fertőződik meg, és 45 százaléka tünetestől. Sőt a későbbiekben megbetegedő, úgynevezett pre-szimptomatikus személy a tünetek előtti szakban nagyon erősen fertőz. Ezért nem elegendő az, hogy kizárólag csak a tüneteseket szűrjük, ezért kell nagyon intenzív kontaktkutatást végeznünk, és a speciális kitett esetekben pedig célzottan szűrni.

Hogy lehet szűrni azt, akinek nincsenek tünetei?

A kontaktokat lehet, ebben mi relatíve szélesen szűrünk. Most ugyan mind a kettőnkön van maszk, egymástól másfél méterre vagyunk, és beszélgetünk, de ha, mondjuk, kiderül, hogy ön pozitív, akkor mivel itt egy órát töltöttünk ebben a helyiségben, lehet, hogy én megszűretem magamat a biztonság kedvéért. Ez egy viszonylag laza kontaktus, de némi aerosol azért felszabadul, még akkor is, ha van maszkunk.

Mindenesetre szabályosan viseljük.

Szabályosan.

Nekem FFP2-esem vannak, önnek, ha jól látom, nem.

Nekem egy háromrétegű maszkom van, amely jól simul az arcomra, és 60 fokban mosható. Ezt mi a Semmelweis Egyetemen dizájnoltuk, és ez az egyetem úgynevezett textil maszkja. Tehát a kontaktszűrés az egyik lehetőség, de még két olyan stratégia van, amelyet érdemes meggondolni. Az egyik, hogy akinek magas a rizikója, mert nagyon sok személlyel találkozik, ilyen lehet például egy tanár, egy egészségügyi alkalmazott vagy a szociális szférában dolgozó személy, azt érdemes többször szűrni, és emellett például az idősotthonokban lakók között is, még akkor is, ha nincs direkt kontaktus, de a fertőzés megjelent a környezetben. A veszélyeztetetteket, valamint azokat, akik bevihetik a fertőzést, direkt kontaktus és tüntetek nélkül is érdemes szűrni.

Mondjuk egy tanár maga szűressen? Mert egy PCR-tesztnek az ára most 30 ezer forint körül van a piacon, vagy ezek állami szűrések lennének?

Ez állami kell hogy legyen. Most kezdődött az iskola, a tanár lehetőség szerint a gyerekekkel tartja a másfél méteres távolságot, és ha már kicsit nagyobbak, akkor nagyon is megfelel, ha maszkot használ. Én egyre harcosabb szószólója vagyok a maszkhasználatnak, mert ez egy olcsó, mindenki által elérhető és nagyon hatékony módszere a fertőzés megakadályozásának. Vannak olyan számítások, ha egy adott populáció 80 százaléka használja, akkor nem tud nőni a fertőzések aránya. Ennek köszönhetően nagyon fegyelmezett együttműködéssel még az ország bezárása nélkül is vissza lehet szorítani bármilyen járványt. Természetesen a maszkhasználatot mindig ki kell egészíteni kézmosással, és ha ezt még egy kicsit kitoljuk ezzel az úgynevezett udvarias távolságtartással, akkor már egészen jó módszert találtunk arra, hogy hogyan lehet megállítani a járványt. Hogy hogyan kell a tanárokat szűrni, erre nagyon sok irodalmi adat nincsen. Érdemes vizsgálatokat csinálni kisebb körben, hogy milyen módon reprezentálja egy adott korosztály vagy a gyerekek fertőzöttségét egy tanár pozitivitása. Nekem is van egy nyolcéves gyermekem, úgy kezdte az iskolát, hogy első nap nagyon örült, minden barátját örömmel üdvözölte, majd másnap lázas lett, köhögött, és folyt az orra. Az apukája orvos, anyukája is egészségügyben dolgozik, hát le kellett szűrni, mert ha ő pozitív, akkor nekünk is otthon kell maradni. Negatív volt, de megvártuk a négy napot, meggyógyult, és most ismét jár az iskolába, és nagyon boldog. De azért láttam, hogy a nyolcéves gyerek nem szerette a szűrést.

Számol azzal, hogy elrendeli az operatív törzs a kötelező maszkhasználatot?

Ha rajtam múlna, én elrendelném zárt helyen. Például az iskolában a folyosón, a szünetben, az érkezéskor és a távozáskor mindenképpen, amikor az osztályok egymással keverednek. A felnőttek vonatkozásában zárt helyen abszolút kötelező. A Semmelweis Egyetem minden épületében kötelező a maszk használata mind az orvosoknak, mind az ápolóknak, mind pedig a betegeknek, hiszen vigyáznunk kell egymásra, mert ott ráadásul kitett személyek vannak. Tudjuk azt, hogy a koronavírus szinte minden szervrendszert meg tud betegíteni, és általában ott támad, ahol a gyengeség van.

PCR-teszten kívül más megbízható tesztmódszer van?

Az aktuális fertőzés bizonyítására nincs. Az átfertőzöttség mérésére a vérteszt is alkalmas, arra már van két-három egyértelműen elfogadott eljárás. Ha valaki átesett a fertőzésen, akkor egy picit hátradőlhet, mert annak a valószínűsége, hogy még egyszer átesik, irodalmi ritkaság. Ha az interneten egy vagy két esetről írnak, és van 27 millió ismert fertőzés, meg egy csomó, amit nem ismernek, akkor a kivétel erősíti a szabályt. Gyakorlatilag ezt a megbetegedést egyszer lehet elkapni.

Mivel lehet azt kimutatni, hogy már átestem-e a fertőzésen, és van-e értelme ezt vizsgáltatni?

Ha most megrohanná az egészségügyet tízmillió ember, akkor biztosan nem lenne könnyű… Május 16-án a reprezentatív vizsgálat alapján 14 év fölött magánháztartásokban lakó személyeknél ez 0,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 56 800 fő, plusz azok, akik az idősotthonokban voltak, tehát nagyjából 60 ezer megbetegedés volt az első hullámban. Ezt most biztosan meghaladtuk a második hullámban, a százezerhez közelít a megbetegedések száma. De ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor ez lakosságarányosan olyan 1,6 százalék pozitivitás, ez azt jelenti, hogy száz emberből nagyjából kicsivel több mint másfél, tehát sokkal nagyobb a valószínűség, hogy nem estünk át, és ez az oka annak is, hogy nincsen nyájimmunitás.

Sok és gyors teszteléssel elméletben elérhető, hogy ne általános korlátozást kelljen bevezetni, mint az első hullámban, hanem csak annyit és ott, ahol éppen szükséges?

Egy komplex csomagot kell létrehozni. Önmagában a tesztelés sem elegendő. Kell a védőeszközöknek a rendszeres és logikus használata, a kézfertőtlenítés, a kapcsolatok csökkentése. Az emberi kapcsolatról tudjuk, hogy hozzátartozik a mi társadalmi szerepünkhöz, de most láttuk a mediterrán országokban, hogy ez nem eredményt hoz, hanem inkább áldozatokat szed.

Bulitól a miséig?

A miséken a maszkhasználat abszolút fontos lenne, és vannak olyan ültetési rendek, amivel az udvarias távolságtartás is megoldható. A közös éneklés is közismerten nagyon veszélyes a vírus továbbadása szempontjából, és egy kicsit mindenben a logikát kell keresni. Mindenki dolgozik valahol, és ki kell találni, hogyan lehet a legkevesebb közvetlen kontaktussal ugyanazt az eredményt elérni, mint egyébként. Ezek együttesen vezethetnek eredményre. Fontos az idősek védelme is, valamikor itt lesz az ideje, hogy ismételten egyfajta biztonságos zónát adjunk ahhoz, hogy a mindennapi vásárlásaikat biztonsággal el tudják végezni, mert a fiatalok és az idősek kontaktusából le kell vennünk. Úgy kell ezt az egészet megszervezni, hogy ne utáljuk meg nagyon.

Annál jobban, mint amennyire most utáljuk?

Igen, hogy ne utáljuk ezeket a szabályrendszereket, hanem érezzük bennük a logikát. Addig kell ezt használni, ameddig a hatást maximalizálni tudjuk, és akkor nem lesz az, hogy belefáradunk az „ajánlásokba”, mert ma a maszkot egyre többen fölveszik, de zárt helyiségben jó esetben 50 százalékos a használata, pedig legalább 80 százalékot el kellene érnünk.

Tudnak-e erre a szakaszra többet arról, hogy milyen rövid és hosszú távú egészségkárosodást okozhat a fertőzés?

Azt tudjuk, hogy sajnálatos módon ott hagyja a nyomát az esetek egy részében. A fiatalok vonatkozásában semmilyen különbség nincs, ha egy vírusos influenzához hasonlítjuk, de idősebb korban, 65 év fölött összességében veszélyesebb, mint az influenza. Sokkalta nagyobb teher az egész szervezetnek, valamennyi szervrendszert megtámadhatja, és ott talál fogást, ahol van lehetősége. A gyerekeknél nagyon kevés szövődmény jelenik meg, de például az Egyesült Államokban autoimmun kórképeket generált náluk. Láttunk hirtelen szívhalált, fiataloknál embóliás szövődményeket, vérrögképződést, aztán idősebb korban a tüdőn és a vesén kívül tudjatámadni a szív- és érrendszert, és furcsa zavartságokat, pszichológiai, pszichiátriai, neurológiai, ideggyógyászati kórképeket tud okozni. Én azt mondom, ha elkerülhető a megbetegedés, kerüljük el. Ha meg jön, a lehető legjobb kondiban érjen minket, és akkor nyilvánvaló jó eséllyel túl is lehet élni, de az a mentalitás, hogy „essek rajta már gyorsan túl, mert akkor több gondot ez nem okoz”, sajnos a nagy számok törvénye alapján néha nagyon súlyos következménnyel jár.

Javasolt-e mindenkinek fölvenni a szezonális influenza elleni oltást?

Igen, azt mondják a hozzáértő virológus barátaim, hogy ennek nagy értelme van. Elsősorban a 65 év fölöttieknek, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéssel vagy krónikus tüdőbetegséggel szenvedőknek. Az oltás differenciáldiagnosztikai szempontból is jelentős, mert ha a Covid-járvány véletlenül elérni a beoltottat, akkor tudjuk már, hogy a megbetegedés nagy valószínűséggel nem az influenzához köthető.

Annyira hasonlítanak a kezdeti tünetek?

Nagyon sok esetben kevés a különbség. A panaszoknak, mint a felső légúti megbetegedés, az izomfájdalom, a fejfájás, az íz és a szaglás elvesztése, csak a 25 százaléka új típusú koronavírus és a háromnegyede más. Egyébként a járvány első felében még ennél is alacsonyabb volt az új típusú koronavírus okozta megbetegedés a tünetek mögött.

Van-e elérhető közelségben vakcina?

Tudomásom szerint hat vakcinát gyártanak, a kipróbálási szak utolsó fázisában vannak ezek az oltóanyagok. Az orosz vakcina kihagyta ezt a harmadik, utolsó fázist, a többiek ezt végzik, és tesztelik relatíve nagy számú személyen a hatékonyság mellett a biztonságosságot. A vakcina nem teljesen új terápia lesz, hiszen alapvetően egy ismert technológiára épül, csak egy másik örökítőanyagot használnak. Egy teljesen új típusú vakcináról van még szó az Egyesült Államokban, amely nem kvázi fertőz, hanem antitestet termel egy örökítőanyag, amit bejuttatnak a szervezetbe, és a szervezet ennek hatására a megadott minta alapján antitestet termel. Ezt úgy hívják, hogy messenger RNS, tehát egy RNS-típusú kódolt információt visznek be. Ilyen típusú antitestet még nem alkalmaztak, ezért nagyon széles körű a tesztelése, de ha ez beválik, akkor a jövőben bármely új típusú vírusfertőzésre nagyon egyszerű lesz a vakcina készítése, és hónapokon belül lehet oltóanyagot előállítani. Azért gondoljuk csak el, hogy a Marsra el tudunk juttatni bármit, amit akarunk, de itt van egy vírusjárvány, nagyjából tíz hónapja rettegésben tart hatalmas államokat, szedi az áldozatokat, 27 millió fölötti igazolt fertőzés van, közelít az egymillióhoz a bizonyított haláleseteknek a száma, és még mindig nincsen vakcina. Ennél azért előrébb kellene tartanunk.

Legjobb esetben mikor lehet?

Amikor meglesznek a megfelelő bizonyítékok azon a szinten, amit megkövetel a mai eljárásrend. Én azt mondom, hogy ez két hónap.

Mostantól számítva?

Mostantól kezdve, és akkor onnantól az a kérdés, hogy ez hogyan lesz elérhető.

És kinek.

És kinek. Én attól nem félek, hogy az Európai Unióban ez nem lesz elérhető, nyilvánvalóan az Egyesült Államokban és az Európai Unióban szinte egy időben, az országokban egyszerre lesznek oltások. A leginkább kitett idősebb személyek fogják megkapni először, hiszen az ő életüket kell védeni, és nyilvánvaló, hogy a kitetteket kell legelőször oltani, ide tartoznakk például a szociális ellátórendszerben dolgozók, akik vektorként vihetik ezt a fertőzést.

Rendvédelem, katonaság, egészségügy?

Igen, az egészségügy, és ide tartoznak a tanárok is, hiszem nagyon sok gyerekkel vannak kapcsolatban, de ez csak az én elgondolásom. A vakcina rendelkezésre áll, mert előbb elkezdték a gyártását, mintsem hogy a harmadik fázisú kipróbálás eredménye meglegyen, hiszen százmilliós nagyságrendben lesz szükség a vakcinára. Folyamatos a gyártása.

Tehát ha a harmadik fázis zöld utat ad, akkor azonnal nagy mennyiség lesz?

Ez így van. Ezért van az, hogy az amerikai elnök rendkívüli módon sietteti az FDA-t, minél hamarabb hozzon döntést a vakcina befogadásáról. Ez az ő esetében politikai kérdés is, hiszen választások lesznek.

De annak van egy rendje, hogy meddig tart a kipróbálás.

Van rendje, de azért még egyszer mondom, ez nem egy teljesen új gyógyszer. A dilemma az, hogy van ma egy olyan járvány, amelyikben négynaponta egymillióval több fertőzött és naponta hatezer halott van a világon, és van egy vakcina, amelyikre csomó minden bizonyíték van, hogy biztonságos, de lehet némi szövődménye, például bőrpír, láz, izomfájdalom. Azt kell mérlegelni, hogy ha nem adjuk, akkor meg a továbbiakban is minden nap meghalhat hétezer ember és újabb négynaponként egymillió újabb fertőzött lesz. Ha egy új gyógyszer kvázi „békeidőben” keletkezik, akkor tényleg a legapróbb részletre is oda kell figyelni, itt viszont arra kell ügyelni, hogy a ritka kórképekben szenvedőknek is kellően biztonságos legyen. Ezért azt gondolom, hogy az első oltásokat azoknak kell megkapniuk, akiknél a fertőzés valószínűsége és a szövődmények előfordulása a megbetegedés miatt magas, ott biztos, hogy nettó jelentős hatékonyság, nyereség, élet lesz az eredménye.

A már beteg ember kezelésében, a terápiában van-e ugrás?

Abban nem sok van. Azt tudjuk, hogy alapvetően két rossz reakciója van a szervezetnek erre a vírusra, az egyik az alulreakció, ezt döntően idős betegeknél látjuk. Rátelepszik a vírus, és az immunrendszer nem bír vele semmit sem tenni, a szervezet ellenálló-képessége nem bírja fölvenni a harcot a vírussal. A másik a túlreagálás, ez döntően a fiatalokra jellemző, ezt úgy hívjuk, hogy citokinvihar keletkezik, tehát hirtelen nagyon sok mindent mobilizál a szervezet. Itt például a szteroid hatékony, és a vérhígító terápia is hatásos. Valami pozitív eredmény egy-egy antivirális szerrel is van, de átütő gyógyszeres kezelést nem látunk, és nagy valószínűséggel nem is lesz.

A társas rendezvénye kockázata most mitől függ? A távolságtól? A maszktól? A zártságtól? A hőmérséklettől? A páratartalomtól? Az ultraviola sugárzástól?

Szerintem elég egyszerű a kép: a zárt tértől. Ez egy igazi Janus-arcú vírus. Kint a szabadban, a melegben, az ultraibolya sugárzás mellett nagyon sérülékeny. A zárt térben, amikor a koncentrációja megnövekszik és nagy számú személy van jelen, ott sajnos rendkívül virulens. Kint a szabadban nem olyan erős, ezért is volt a szezonalitás, csak ezt át lehet törni. Például a zárt térben a légkondicionálóval.

Kalifornia példája…

Vagy akár a gazdagabb észak-afrikai és közel-keleti országoké. Senki nem megy ki ötven fokban, ott a vírus nem is él meg, de megél a zárt térben. Közép-Európában alapvetően nekünk jó esélyeink voltak, hogy szeptember végén jelentkezzen először a vírus második hulláma, de az országok nagy része nem várta meg az eredményes védekezést. A közösségi térben cirkuláló vírus megmaradt, és az ilyen sporadikus helyi járványokból azért csak összeszedte magát a vírus. Európában a szabad utazásnak köszönhetően ott csoportosult, ahol a legtöbb turista volt, onnan kellett hazahozni.

Sportoló kockázata sportágfüggő?

Ott, ahol sok kontaktus van, csapatsportokban sokkalta nagyobb a valószínűsége a megfertőződésnek. Azt láttuk, hogy kézilabdacsapat, vízilabdacsapat, jégkorongcsapat, futballcsapat volt érintett. Egyéni sportolók is, de itt két tényező van: a fiatal sportolók részt vesznek a fiatalok által kedvelt minden fontos eseményen is.

Rekreációs események.

Rekreációs buli van, lehetőleg minden nap legyen buli, de legalább kétnaponta. Teljesen érthető, hogy az emberek a tartós, fegyelmezett viselkedés után nyáron kiengedtek. Az elején nem is volt semmi baj, kezdetben javult, majd stagnált az eredmény. Amikor én már kezdtem egy picit aggódni, az augusztus első hete volt.

A KSH-val közösen végzett nagymintás vizsgálat folytatódik ősszel?

Igen, de egy ilyen reprezentatív vizsgálatot akkor kell végezni, amikor valami kérdés van. Tehát mondok egy példát, ha tartósan létrejött egy plató fázis, megtettünk már mindent azért, hogy stabilizáljuk a helyzetet, tehát sikerült elérni a maszkhasználatot, az éjszakai bulikat leoltottuk. Mert én azt gondolom, hogy itt semmi mást nem kell bezárni, csak az éjszakai bulikat első körben. Előtérbe kell helyezni a kis közösségek kerthelyiségben, szabad levegőn történő szórakozását. Jövőre szerintem már nyugodtan lehet majd bulizni. Ha megtettünk mindent, stabil a helyzet, és szeretnénk gondolkodni, hogy hogyan lépjünk tovább, akkor már nem lényegtelen tudni, hogy körülbelül milyen az átfertőzöttség az egész országban. Mi nagyon sokat tanultunk a járványvédekezésről a H-UNCOVER vizsgálatadatok feldolgozása során, ez is sokat segít majd abban, hogy a második hullámban sikeresek legyünk. Most az első feladat egyértelmű, vissza kell nyerni a lakosság együttműködését a járványügyi intézkedésekben, én a maszkra és a rendszeres kézfertőtlenítésre helyezném a hangsúlyt, az udvarias távolságtartást mindenki próbálja beépíteni a mindennapi életébe és annyi kapcsolatot tartson fönn, amivel tudja az R-értékét a maga szintjén csökkenteni.

A Semmelweis Egyetemen a külföldi hallgatókra és a klinikai gyakorlatokra külön szabályok vonatkoznak?

Mindenkire ugyanaz vonatkozik. Az összes első éves hallgatót leszűrtük, a magyarokat és a külföldieket egyaránt, és leszűrjük a klinikai gyakorlatra jövő hallgatókat. És van egy etikai kódex, amelyet szeretnénk majd a hallgatók körében terjeszteni, ami a kötelező járványügyi lépéseken kívül egyéb vállalásokat is mutat, és többek között benne van az, hogy kérjük őket, például a rendezvényeket, ameddig a járvány tart, próbálják elkerülni, hiszen nemcsak róluk van szó, hanem azokról a betegekről is, akiket ők látogatnak.