INFORÁDIÓ
2021. május 12. szerda
Pongrác

salát gergely

koronavírus

kína

hongkong

Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE-BTK) docense, sinológus beszél a Magyarország lehetőségei keleten címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű, közéleti kérdésekkel foglalkozó négynapos ifjúsági rendezvénysorozaton a kőszegi Jurisics-várban 2013. augusztus 22-én.

Ami változik és ami nem – Salát Gergely nagyinterjúja a járvány első hulláma utáni Kínáról

Infostart / InfoRádió

Bár sokan dolgoznak rajta Kínában is, egyáltalán nem biztos, hogy erre a koronavírusfajtára valaha is lesz biztos oltás – mondta Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a koronavírus-járvány utáni változásokról, az új állatfogyasztási szabályokról, a kínai parlament sajátos működéséről és arról is, hogy Kína hogyan próbálja megszelídíteni a hongkongi aranytojást tojó tyúkot.

Az Országos Népi Gyűlés ön által is említett témái között ott van a nemzetközi sajtóban már sokat emlegetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény, amely bejelentése pillanatától kezdve kritikák középpontjában van az Egyesült Államokban és részben az Európai Unióban is, ami miatt ráadásul a metropoliszban újabb tüntetések kezdődtek. Mit tartalmaz ez?

Most valamiféle irányelvgyűjteményt fogad el a parlament, amit nem ismerünk, és ezt fogják részletesen kibontani később a kisebb parlament eljárása során. Olyasmi derült ki, hogy lényegében azok a törvények, amelyek az izgatást, a zavarkeltést, a központi hatalom aláásását, a szeparatizmust, a terrorizmust szankcionálják a szárazföldi Kína területén, érvénybe lépnek Hongkongban is, és ezeknek a végrehajtására ott is fognak állomásozni népi kínai ügynökök. Hogy ezek milyen ügynökök lesznek, nem tudhatjuk, de elvi probléma, hogy állomásozhatnak majd Hongkongban a törvények végrehajtásáért felelős népi kínai hivatali személyek, mert ilyen eddig nem volt. És az is újdonság, hogy a Hongkongra vonatkozó törvényeket a hongkongi törvényhozó tanácsnak kell meghoznia, de jelen esetben megkerüli a hongkongi törvényhozást az igazából felette álló népi gyűlés, és hoz egy Hongkongra vonatkozó törvényt a hongkongi törvényhozás megkérdezése, beleegyezése nélkül. Ez példátlan az 1997-es visszatérés óta.

2003-ban már volt egy ehhez hasonló javaslat, amit akkor a tüntetések hatására elvetettek, de az a hongkongi törvényhozás előtt volt csak.

Valószínűleg ha most is a hongkongi törvényhozásra bízzák ezt a dolgot, akkor óriási botrányok lennének, ezért egyszerűbbnek tűnik Peking számára, hogy megkerülni ezt az egészet. Ilyen szubverziós, az államellenes bűncselekményekre vonatkozó törvény Kínában évtizedek óta létezik, és a hongkongi mini alkotmánynak nevezett alaptörvény, amely ’97-ben lépett érvénybe, tartalmazza azt, hogy Hongkongnak is kell majd hoznia egy ilyen saját törvényt, de 1997 óta nem sikerült ezt az alkotmányos rendelkezést végrehajtani. Egyszer próbálták meg, 2003-ban, de akkor a tüntetések miatt le is került a napirendről. Úgy tűnik, most látta elérkezettnek az időt a pekingi vezetés, hogy amíg a világ a járványra figyel, addig gyorsan átnyomja ezt a törvényt. Itt olyan dolgokról van szó, hogy, mondjuk, nem szabad az utcán majd azt kiabálni, hogy le a Kínai Népköztársasággal, meg független Hongkongot, nem szabad majd focimeccsen kifütyülni a kínai himnuszt, és ami még nagyon fontos, nem szabad külföldi NGO-kal meg mindenféle kormányszervekkel együttműködve azon dolgozni, hogy meggyengüljön a központi kormányzat hatalma Hongkongban. Ezek gumijogszabályok szoktak lenni, lényegében bármire ráhúzhatók lesznek, amit az elmúlt egy évben a hongkongi tüntetők elkövettek.

Milyen jogai és milyen kötelezettségei vannak Pekingnek az egykori brit gyarmattal, a Kínához 23 éve visszacsatolt Hongkonggal kapcsolatban?

Az, hogy Hongkong Kína területe, soha senki nem kérdőjelezte meg, kivéve mostanában néhány tüntetőt, tehát az, hogy Hongkong ügyeibe bele lehetne kívülről szólni, illúzió. Nemzetközi jogilag teljesen egyértelmű, hogy Hongkong Kína része, erről nem lehet vita, és nem nagyon lehet elvitatni a kínai kormányzattól azt a jogot, hogy Kína részének megtartsák Hongkongot, és fellépjenek a szeparatista törekvések ellen.

Akkor miért a kritikák?

A kritikák azon alapulnak, hogy még 1984-ben Teng Hsziao-ping, illetve a Margaret Thatcher-féle kormány kötött egy megállapodást Hongkong visszatéréséről, amelyben az volt benne, hogy 1997-től számítva ötven évig Hongkong megőrizheti a sajátos gazdasági, politikai, jogi, társadalmi rendszerét, tehát a Kínai Népköztársasághoz fog tartozni, de kap egy különleges státuszt a népköztársaságon belül. Például saját jogrendszere, saját politikai rendszere lehet, nem azok a törvények érvényesek rá, amelyek a Kínai Népköztársaság többi területére. Ehhez ötven éven keresztül a kínai kormányzat nem nyúlhat, és sokan úgy értelmezik, hogy a kínai kormányzat nem tartja magát ehhez a megállapodáshoz, lopakodva bele-belecsipeget Hongkong autonómiájába.

Elképzelhető, hogy szépen lassan próbálják megszüntetni a terület különleges státuszát? Érdekében állhat ez Pekingnek?

Hongkong jelentősége összességében csökkent az elmúlt húsz évben, mert felnőttek mellé olyan városok hasonló profillal, amelyek nagyobbak és fontosabbak most már nála, például Sanghaj vagy akár Sencsen. Nyilván nem arról van szó, hogy a kínaiak le akarják vágni az aranytojást tojó tyúkot, hanem arról, hogy meg akarják szelídíteni. Az nem merült fel a kínaiakban, hogy a hongkongi gazdasági rendszerbe vagy a cégek ügyeibe beleszóljanak, de ne fordulhasson elő az, hogy a folyamatosan a világ közvéleményének az érdeklődése által követett várost fél évig tüntetők béníták meg. Esik a hongkongi gazdaság, nem érkeznek a befektetők, és a világ tévénézői, köztük a kínaiak is azt látják, hogy diákok, akik amúgy a Kínai Népköztársaság állampolgárai, szabadon tehetnek azt az utcán, amit akarnak. Már csak azért is kell ez a törvény, nehogy aztán esetleg másnak, más kínai városban is megjöjjön a kedve az ilyesmihez.

Kína be tudná tartatni, ha ezt a törvényt elfogadnák? A hongkongi hatóságok ezt véghezvinnék?

A jelenleg Hongkongban hatalmon lévő párt, illetve hatóságok alapvetően együttműködnek Pekinggel, és kifejezetten támogatják ezt a törvényt. Carrie Lam, a hongkongi főkormányzó ott ül az Országos Népi Gyűlésben Pekingben, és nyomogatja az igen gombot. Ki is fejezte, hogy támogatni fogja ezt a törvényt. Tehát a hatóságok ezt megpróbálják majd végrehajtatni, a lakosságnak egy jelentős része pedig megint megpróbál ellenállni.

A cikk végére ért.

Nyitókép: MTI/Nyikos Péter
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018