INFORÁDIÓ
2021. május 16. vasárnap
Botond, Mózes

salát gergely

koronavírus

kína

hongkong

Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE-BTK) docense, sinológus beszél a Magyarország lehetőségei keleten címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű, közéleti kérdésekkel foglalkozó négynapos ifjúsági rendezvénysorozaton a kőszegi Jurisics-várban 2013. augusztus 22-én.

Ami változik és ami nem – Salát Gergely nagyinterjúja a járvány első hulláma utáni Kínáról

Infostart / InfoRádió

Bár sokan dolgoznak rajta Kínában is, egyáltalán nem biztos, hogy erre a koronavírusfajtára valaha is lesz biztos oltás – mondta Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a koronavírus-járvány utáni változásokról, az új állatfogyasztási szabályokról, a kínai parlament sajátos működéséről és arról is, hogy Kína hogyan próbálja megszelídíteni a hongkongi aranytojást tojó tyúkot.

Várhatóan lesz-e szó a járványról, illetve a felelősség kérdéséről ezen a mostani ülésen?

A járványról és a járvány hatásairól rengeteg szó esik. A kínai gazdaságot nagyon megrázta a járvány meg a következményei, és mivel az ONGY-nek az ülésein szokták elfogadni az előző év zárszámadását, illetve az évi költségvetést, nem lehet anélkül beszélni költségvetésről meg gazdasági programokról, tervekről, hogy ne említenék a koronavírus-járványt. A legfontosabb része a parlamenti ülésnek a miniszterelnök beszámolója. Ilyenkor a kormányfő, most Li Ko-csiang elmondja, hogy mi van most a kínai gazdasággal és mi lesz a következő egy évben. Hagyományosan be szokták ilyenkor jelenteni, hogy az idei GDP-növekedés ennyi meg ennyi százalék lesz, és általában annyi is szokott lenni. Egy év után konstatálják, hogy sikerült elérni, esetleg meghaladni azt a célt. Az idén a miniszterelnöki beszámolóban nem hangzott el ilyen konkrét szám, ami önmagában is sokatmondó, arra utal, hogy fogalma sincsen a kínai vezetésnek arról, hogyan is fog alakulni a gazdaság.

Viszont Hszi Csin-ping elnök azt mondta, hogy 6 százalék körüli gazdasági növekedést tűzhetett volna ki az idén Kína, ha nincs a járvány.

Ha a nagymamának kereke lett volna, akkor ő lett volna a villamos… Lehetett tudni, hogy valahova 5 és 6 százalék közé lőtték be már korábban, de ennyi biztos nem lesz, az első negyedéves adatok már megvannak, és 6,8 százalékos GDP-zuhanást hoztak. Ilyenre emberemlékezet óta nem volt példa.

Valóban nem tudja Peking megbecsülni, hogy milyen gazdasági növekedés várható az idén, vagy inkább próbálja ezt az adatot egy kicsit későbbre tartogatni? Merthogy az ön által említett miniszterelnöki beszédben több gazdasági mutatót is előrejelzett a miniszterelnök, csak a GDP-adatot nem.

Ezek az előrejelzések inkább célok. Ilyenkor a miniszterelnök nem azt mondja, hogy ennyi meg ennyi százalék lesz, hanem azt mondja, hogy azt szeretnénk, hogy ennyi legyen, és ezért fogunk dolgozni és mindent ennek fogunk alárendelni.

De nagyjából be is szokott jönni.

Igen, mert dolgoznak azon keményen, hogy a mutató rendben legyen, lehet, hogy egy olyan mutatónak a kárára, amely nem szerepelt abban a beszédben. Időnként fölmerül az a gyanú is, hogy annyira megfelelnek az utólag közölt hivatalos adatok a tényleges növekedésről a korábban bejelentett terveknek, hogy egy picit hozzáigazítják a számokat a valósághoz. De nem hinném, hogy lenne élő ember most, aki meg tudja mondani, hogy mi lesz a világgazdasággal vagy bármely ország gazdaságával, mondjuk, fél év múlva vagy az év végén. Kína nagyon kitett ország a világgazdaságnak, a többi országnak, a világ legnagyobb kereskedő nemzete. Jelen esetben szerintem inkább arról van szó, hogy tényleg nem tudják, mi lesz.

Egyes felmérések szerint előfordulhat, hogy a kínai GDP-növekedés egy százalékra csökken. Elképzelhető ön szerint, hogy a kínai gazdasági növekedés negatívba forduljon?

Ahhoz azért nagyon sok tényezőnek együtt kellene állnia, hiszen vannak még jelentős tartalékok a kínai gazdaságban, meg olyan beruházások történtek az elmúlt években, hogy ha termelőre fordulnak, akkor jelentősen hozzá fognak járulni a gazdaság növekedéséhez. Ha nincs nagy összeomlás a külpiacokon, ha nincs olyan újabb hulláma a vírusnak, amely ismét több hónapos termeléskiesést kényszerít ki, akkor valószínűleg valamennyire pozitívban lesz a kínai gazdaság. Legalábbis azt fogják mondani, hogy pozitív. Elképzelhető, hogy a valóságban csökkenni fog valamelyest a GDP.

Lehet-e már azt sejteni, hogy miként változik Kína szerepe, pozíciója a világban?

A kínai gazdaság másfél-két hónapig nem nagyon termelt, kiesett másfél-két hónapnyi export, most meg lehet, hogy azért fog kiesni, mert nincs, aki megvegye a termékeket. Rövid távon az export meg az import is csökken, vagy lassul a növekedése. A hosszú távú következményekhez még nagyon korán van jósolni, de bizonyos termékek otthoni gyártását újra fogják gondolni Kína gazdasági partnerei. Megtanulta a világ, hogy az, hogy nem tudunk egy szájmaszkot legyártani, egy lélegeztető gépet összekalapálni, egy gyógyszeres dobozt összehajtogatni, mert mindent kiszerveztünk Kínába, tarthatatlan. Stratégiai fontosságú termékek gyártását akkor is haza kell telepíteni, ha veszteséges. Ez azért a termékeknek egy viszonylag kis körét érinti, tehát nem fog minden hazatelepülni Kínából. Az a folyamat, hogy egyre kevesebb összeszerelő tevékenység zajlik Kínában, már elkezdődött a járvány előtt is, ez nincs is a kínaiak ellenére, hiszen nem szeretnének hosszú távon a világ összeszerelő üzeme lenni. Feljebb akarnak lépni az értékláncon, és most már el is jutottak oda, hogy feljebb is tudnak lépni. Egy ilyen féléves kiesés, némi megbolydulás a termelési láncban nem lesz nagyon hosszú hatású, szépen helyre fog állni a világ rendje.

A világgazdaság számára kifejezetten fontos Kína mint felvevőpiac is. Kevesebbet vásárol-e majd várhatóan?

Ez is a jövő kérdése. Nagyon sokan elvesztették az állásukat Kínában, ami természetesen csökkenti Kínában a felvevőkészségét, a keresletet, és a bizonytalan helyzet miatt halasztják a költéseiket, és inkább fölhalmoznak. De azért enni továbbra is fog ez a majdnem másfélmilliárd ember, meg szükségük lesz egy csomó olyan termékre, amit eddig is külföldről szereztek be, és szükségük lesz az ipar működtetéséhez energiaforrásokra, nyersanyagokra, szükségük lesz a kínai embereknek luxustermékekre, hiszen az központi szerepet tölt be a kínai elit életében, hogy francia bort iszik és svájci órával jelenik meg az utcán még akkor is, ha éppen járvány van. Nagy összeomlásra ezen a téren nem számítunk.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Nyikos Péter
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018