INFORÁDIÓ
2021. május 12. szerda
Pongrác

salát gergely

koronavírus

kína

hongkong

Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE-BTK) docense, sinológus beszél a Magyarország lehetőségei keleten címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű, közéleti kérdésekkel foglalkozó négynapos ifjúsági rendezvénysorozaton a kőszegi Jurisics-várban 2013. augusztus 22-én.

Ami változik és ami nem – Salát Gergely nagyinterjúja a járvány első hulláma utáni Kínáról

Infostart / InfoRádió

Bár sokan dolgoznak rajta Kínában is, egyáltalán nem biztos, hogy erre a koronavírusfajtára valaha is lesz biztos oltás – mondta Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a koronavírus-járvány utáni változásokról, az új állatfogyasztási szabályokról, a kínai parlament sajátos működéséről és arról is, hogy Kína hogyan próbálja megszelídíteni a hongkongi aranytojást tojó tyúkot.

Az új vírus megjelenése miatt kellett az Országos Népi Gyűlés ülését, amelyet egyébként tavasszal tartanak minden évben, májusra halasztani. Hogyan működik a kínai törvényhozás?

Egy picit másképp, mint a mienk. Ötéves ciklusok vannak, és nem közvetlenül választják a tagjait, hanem a tartományi népi gyűlések választják az országos képviselőket, és a tartományi népi gyűléseket sem közvetlen választják az emberek, hanem az alacsonyabb szintűek. Egy ötszintű hierarchia legalján áll a választópolgár, aki jellemzően egy vagy maximum két jelöltből választhat, de mind a két jelölt ugyanazt a pártot képviseli. Ez egy olyan parlament, amely nagyon meg van szűrve, csak nagyon megbízható elvtársak kerülnek be. Nem egy valódi parlamentként működik, itt felvetik a főbb témákat és meghozzák azokat a kiemelten fontos döntéseket, amelyeket csak ez a testület hozhat meg. Ez inkább egy show-műsor, felvonul a politikai elit, bejelentik a bejelentenivalókat, elfogadják az előző évekről szóló jelentéseket. A valódi törvényhozói munkát nem ez a testület végzi, hanem az Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága, amely már nem egy több ezer fős testület, hanem néhány száz főből állt, közelebb áll egy normális parlamenthez. Ez kéthavonta ülésezik, és ez hozza igazából a törvényeket. Például a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt sem az Országos Népi Gyűlés fogadja el, hanem csak az irányelveket, és a részletes törvény majd legkorábban a júliusi ONGY állandó bizottsági ülésen fog megszületni.

Az állandó bizottság is ugyanolyan szintű törvényeket hozhat, mint az Országos Népi Gyűlés?

Igen, nagyon hasonló a kettő jogköre. Az alapvető különbség, hogy államelnököt csak a nagy testület választhat, illetve az alkotmányt is csak az Országos Népi Gyűlés módosíthatja, egyébként bármiféle törvényt az állandó bizottság is elfogadhat.

Viták zajlanak? Módosító indítványokat nyújtanak be a képviselők?

Nem, arra nagyon figyel a politikai elit, ha vannak is viták belül – márpedig egészen biztos, hogy vannak, időnként gyilkos viták is vannak, amelyeknek általában az a végük, hogy korrupciós váddal életfogytiglanra ítélnek valami magas szintű elvtársat – , hogy soha ne a nyilvánosság előtt folyjanak. A döntéseket a legfelső vezetés meghozza, utána beterjesztik a parlament elé a törvénytervezetet, és a 3000 képviselőből 2997 vagy 2998 megszavazza. Egy, két vagy három ember véletlenül a nem gombot szokta megnyomni, de viták nincsenek.

Több mint háromezer ember ment most el Pekingbe az ország legkülönbözőbb részeiről. Milyen egészségügyi biztonsági intézkedések mellett tartják az ülést? Nem tartanak attól, hogy újabb járvány indulhat ki emiatt?

Nagyon figyeltek, óriási blamázs lenne, ha megfertőződne ez a háromezer képviselő. Viszont muszáj volt megrendezni, mert azzal tudják bizonyítani a saját népességük meg a külvilág felé is, hogy urai a helyzetnek, ha megtartják a gyűlést. Minden képviselőnek negatív Covid-teszttel kellett rendelkeznie, szájmaszkot viselnek folyamatosan, kivéve az első számú vezetőket. Egy picit csodálkoztam, hogy Hszi Csin-ping, Li Ko-csiang, vagy a külügyminiszter Vang Ji nem viselt szájmaszkot, de rajtuk kívül lényegében mindenki. Az újságírókkal nem keveredhetnek a képviselők, és külföldi vendéget is minimális számban hívtak.

Mennyire nyilvánosak az ülések? Az előterjesztések, a javaslatok előzetesen megismerhetők?

Ez a témától függ. A plenáris ülések nyilvánosak szoktak lenni, de ez jobban hasolít egy jól megkoreografált szertartásra, semmit nem bíznak a véletlenre, az összes beszéd előre meg van írva, a sajtó gyakran még az előtt megkapja a teljes miniszterelnöki beszámoló szövegét, hogy elhangozna. A kísérő konferenciamegbeszélések, bizottsági ülések egy része nyilvános, másik része nem. Van olyan tervezet, amit nyilvánosságra hoznak előtte, van, amit nem. Például a már említett hongkongi nemzetbiztonsági törvénynek nem ismerjük a részleteit, néhány mondatot mondtak róla, de hogy pontosan hogy is fog kinézni, azt nem tudhatjuk.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Nyikos Péter
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018