INFORÁDIÓ
2022. január 26. szerda
Paula, Vanda

koronavírus

müller viktor

vírus

kutatás

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ez egy kicsi valószínűségű balszerencse – mondta Müller Viktor biológus arról, hogy az új koronavírus hogyan kerülhetett át állatról emberre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy miként működnek a vírusok, hogy miért nem mindebkire veszélyes a koronavírus, és arról is, hogy mikor lehet ellenszere a fertőzésnek.

A vírus alkalmazkodik, ez azt jelenti, ha sikerül valamihez kapcsolódnia, akkor ez a folyamat lejátszódik, ha meg nem, akkor az a vírus megy a levesbe, nem sikerült neki továbbvinnie saját magát?

Gyakorlatilag igen. Hosszú távon az alkalmazkodás azt jelenti, hogy néha kialakul egy új változat, ami valamilyen szempontból másképpen működik, agresszívabb vagy kevésbé agresszív. Folyamatosan képződnek változatok.

Akkor hatékony egy vírus, ha jól tudja saját magát reprodukálni, és átalakítani annak a sejtnek a működését, amihez eredetileg kapcsolódott?

Igen, de egy dolog, hogy mit csinál a sejtben, képesnek kell lenni egyik egyedről a másikra is eljutni. Ehhez kompromisszumokat kell hoznia, nemcsak arra kell képesnek lennie, hogy a sejtben tudjon élni, hanem arra is, hogy el tudjon jutni egyik embertől a másikig, ha emberi fertőzésről van szó.

Miért betegít meg a vírus?

Többféleképpen lehetünk betegek. Az egyik, hogy magát a sejtet annyira megviselheti, hogy a vírus teljesen kifacsarja az erőforrásait, hogy elpusztul. Van vírus, amelyik nem nagyon bántja a sejtet, amit megfertőzött, van, amelyik eléggé bántja. De ezzel nem rettentő szorosan függ össze, hogy mi, magunk mennyire leszünk betegek. Még egy náthavírus, egy influenzavírus is pusztítja szépen a torkunkban a sejteket, de ettől nem leszek rettentően beteg, mert nem esett ki olyan funkció a szervezetemben, amitől nagy bajom lenne. Ha olyan szervet támad meg, ami életfontosságú és az kiesik, összeomlik, ott lehet a közvetlen károsodás az ok vagy lehet egy erőteljes immunreakció az ok. Tehát ha tüdőgyulladásba halunk bele, nem biztos, hogy arról van szó, hogy olyan sok tüdősejtet elpusztított a vírus. Az immunrendszer megpróbál védekezni, ennek egy része egy gyulladásos reakció, ami önmagában kárt tud okozni. Tehát bizonyos esetekben lehet ez a betegség közvetlen oka.

Nem tudja a szervezet a korábbi tapasztalatai alapján, hogy mekkora az az immunreakció, amit érdemes bevetni egy ilyen vírus ellen?

Az esetek túlnyomó többségében az immunrendszer jól dönt és jól működik, ezért élünk általában elég hosszú ideig. Körül vagyunk véve kórokozókkal, ezeknek a túlnyomó többségét úgy kivédi az immunrendszerünk, hogy nem is tudjuk, mennyi minden kering itt körülöttünk. Majdnem mindig jó döntéseket hoz. A korábbi találkozások segítenek, az immunrendszerünk egyik része tanulni képes. Az immunrendszer egy tanulórendszer, ugyanúgy tanul, mint az agyunk.

Amikor új vírus kerül elő, mint amilyen most ez az új koronavírus, akkor mit tud csinálni az ember immunrendszere?

Az immunrendszerünk egyik része tanulástól független, ez a velünk született immunválasz. Ez már nagyon-nagyon sok mindenre képes. Az, hogy nem kapjuk el másik gazdafajoknak a kórokozóit általában, azt már ez a rendszer simán kiszűri,. Ha csak a tanulásra lennénk utalva, akkor az első fertőzésbe belehalnánk. A veleszületett immunválasznak van sok eszköze arra, hogy vírusokkal, egyéb kórokozókkal megküzdjön, ez időt ad arra, hogy a tanuló immunválasz beinduljon, és ez akkor utána egy hatékony, sokkal célzottabb támadást tesz lehetővé egy adott kórokozótípus ellen.

Mit csinál a tanult immunválasz, amikor hatékony támadást indít egy adott kórokozó ellen?

Többféle eszköz áll rendelkezésére a tanuló immunválasznak, az egyik a sejtes immunitás, ez azt jelenti, hogy bizonyos immunsejtjeink monitorozzák, járőrözik a szervezetünket, és azt figyelik, hogy abban az adott sejtekben miféle fehérjék termelődnek. Minden sejtünknek – kicsit ez olyan, mint a rendőrségi igazoltatás – folyamatosan a felszínére ki kell rakni fehérjedarabokat abból, ami éppen benne képződik. Ha megfertőzi egy vírus, akkor a vírus fehérjéi fognak nagy mennyiségbe rátermelődni. Immunsejtjeink ezeket felismerik és elpusztítják. Ez kicsit ilyen felperzselt föld taktika. Saját sejtemet megölöm, de ezzel megállítom a vírus terjedését. Ha már átestünk egy fertőzésen, akkor ez a tanuló immunválasz megerősödik. A másik út az antitestek, ezt humorális immunitásnak hívják. A vérben kering antitest, amit szintén bizonyos immunsejtjeink képeznek. Itt az a trükk, hogy ugyanúgy fel kell ismerniük fehérjedarabokat. Nagyon változatos molekulákat gyártanak ezek az immunsejtek, és ha valami stimmel, akkor ők képesek olyan változatot gyártani ebből a felismerő molekulából, ami aztán bekerül a vérünkbe, és nagy mennyiségben kering. Ez az antitest, amely azt tudja, hogy a vírus felszínén lévő molekulákat felismeri, hozzákötődik, és megakadályozza azt, hogy a vírus ezeket a molekulákat fölhasználva hozzákötődjön egy megfertőzni kívánt sejthez.. Másrészt egy jelet ad a veleszületett immunrendszer komponenseinek, ezáltal be tudják fogni a vírusrészecskét és elpusztítani. Az antitesttermelő sejtekre is igaz, hogy ha egyszer találkoztak egy kórokozóval, amire ők hatékony immunantitestet termelnek, akkor elszaporodnak. Ha másodjára jön, már egy csomó ilyen sejtünk lesz, rögtön nagy mennyiségben tudjuk termelni az antitesteket ellene.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: A 2019-nCov humán koronavírus ultrastrukturális morfológiája (CDC/Alissa Eckert, MS; Dan Higgins, MAM / Centers for Disease Control and Prevention's Public Health Image Library)
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018