INFORÁDIÓ 
2020. április 1. szerda
Hugó

roska botond

látás

retina

szembetegség

A Semmelweis Budapest Award díjjal kitüntetett Roska Botond neurobiológus az elismerés átadása után a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2019. november 18-án.

Roska Botond: nincs olyan vakság, amelyen nem lehet segíteni

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Roska Botond, neurobiológus, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója véletlenül kezdett foglalkozni a problémával. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az átbuherált vírusokról és a legnagyobb félelmekről.

Színlátásról még nincs szó?

Még nincs. A színlátás nem lehetetlen, a színlátást el lehet érni, nem is olyan nehezen, de a legelső, legfontosabb kérdés volt, hogy biztonságos-a a terápia. Öt emberben ez az egyik terápia bent van Franciaországban és Angliában, és úgy látjuk, hogy a vírus által bevitt fehérje, ez algákból meg baktériumokból van, nem okoz gyulladást vagy immunválaszt, tehát azt tudjuk, hogy ez biztonságos.

Mit lát az az ember, aki egy ilyen kezelésen átesett, és azt mivel látja?

Ez a terápia, amit mi kitaláltunk, ez legalább négyfajta terápia, négyféle módon lehet alkalmazni. Különböző helyeket fényérzékennyé teszünk, attól függ, hogy pontosan melyik helyet, különböző módon fog az illető látni. A legjobb, ha a betegnél a fényérzékelő csapoknak a sejttestei még épek, mert akkor az egész retina ugyanúgy tud működni, mint előtte.

Kell valamilyen külső eszköz? Projektor, kamera a szem elé annak, aki ilyen kezelést kapott?

Kell egy optigenetikai szemüveg, ezt Franciaországban csinálta meg egy cég, amit együtt alapítottam társaimmal. Ez egy olyan szemüveg, amin egy videokamera van, amely veszi a külvilágból érkező képeket, és van egy kis projektor, amely arra a részre, amit mi fényérzékennyé tettünk, egy adott hullámhosszon és egy adott intenzitással vetíti a képet. Nagyon fontos, hogy ezeknek a baktériumokból vagy algákból kinyert fehérjéknek egy specifikus intenzitás és specifikus hullámhossz kell.

Látóideg-javítás elképzelhető?

Elképzelhető. Kétféle ötlet lehet, az egyik a látóideg-építés, ettől még nagyon messze vagyunk, sokan és mi is dolgozunk rajta. Van egy másik módszer, amely már közel van a terápiához és primitívebb válfaja már emberben van. A laboromban egy olyan metóduson dolgozunk, amikor egy másik részt teszünk fényérzékennyé, és most csinálunk egy olyan benyomható kis fénymozaikot, egy kamerát, amely az agynak erre a részére vezeti a fényt.

Ki kell bontani hátul hozzá az agyat, be kell építeni, vissza kell tenni a fejbőrt?

Pontosan. Állatkísérletekben vagyunk, vannak, akik nem fénnyel, hanem elektródákkal csinálják, azok már emberekben vannak. Rengeteg ember dolgozik ezen, és ezért mondom, hogy nincs olyan vakság, amin nem lehet segíteni, mert a laboratóriumban látjuk, hogy ezek ténylegesen tudnak javítani az emberek állapotán, csak azt nem tudjuk megmondani, hogy pontosan ez mikor fog elérkezni emberi használatra.

A kísérletek iránya nagyjából ugyanaz az egész világon?

Igen.

Mindenki ugyanazokat a módszereket próbálja tökéletesíteni?

Mindenki kicsit más módszert használ, de a fő vonal, hogy egy videóval felvenni a világot, és azt valahogy bevinni valahova a látórendszerbe.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018