INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 23. szerda
Tekla

gyurcsány ferenc

dk

interjú

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke feleségével, Dobrev Klárával a 14. évértékelő beszéde után 2018. január 27-én.

Gyurcsány Ferenc: Klára, most nem a férjeddel, hanem a pártelnökkel beszélsz

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ketté kell választania a magánéleti és a politikai viszonyát a feleségével Gyurcsány Ferencnek - derült ki az InfoRádió Aréna című műsorában. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Dobrev Klára még nem bizonyította, hogy a politikusi szakmát elsajátította. A volt miniszterelnök szerint az önkormányzati választáson eldől, milyen úton indul tovább az ellenzék, de szerinte csak a közös fellépés járható. A beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.

- Sok helyen van közös jelöltjük a Jobbikkal, amely egy olyan jelöltet is indít, aki a Duna-parti cipőkbe való beköpéssel lett országosan ismert politikus. Rendben van ez így?

- A demokratikus pártoknak igazi nagy és nehéz kihívás volt a Jobbikkal való együttműködés előfeltételeinek megteremtése és most meg maga az együttműködés. Nem is tudom, hogy melyik településen akart indulni eredetileg polgármesternek a szóban forgó jobbikos jelölt, de nagyon helyesen az őt támogató pártok közül az LMP és a Momentum visszavonta a támogatást. Mi abban nem voltunk eleve bent, és visszalépett a jelölt. Most én is úgy hallom, hogy valakinek a pártlistáján szerepel, de ez azoknak a pártoknak a dolga, amelyek őt jelölik, nem a miénk.

- Ha nem közös központi jelölt, akkor nem fontos?

- Nem az én felelősségem, hogy ki az InfoRádiónak a főszerkesztője, hanem a másé. Hogy egy párt vagy egy másik pártszövetség kit jelölt, az nem az én felelősségem, nem is tudok ebben véleményt mondani. A mi álláspontunk ezekben az ügyekben nagyon világos. A Jobbiknak voltak olyan évei, ami egészen tűrhetetlen és elfogadhatatlan cselekményekkel, szövegekkel volt tele. Hosszú, nehéz, vitatható út, amelyen a Jobbik jár, hogy egy radikális, szélsőjobboldali pártból hogyan lesz egy mérsékelt párt és mit csinál a saját múltjával és a múltat megtestesítő emberekkel. Nyilván nem konfliktusmentes ez a folyamat.

- Az önkormányzati választások után milyen parlamenti munkára számít? Marad a harcos obstrukció, vagy inkább a korábbi kerékvágásba simulás jön?

- Ez is, az is lesz. A parlamenti műfaj és a parlamenti kultúra mégiscsak olyan, hogy ott az embernek elsősorban beszélni lehet és kell. A szövegek a tartalma, stílusa mára az ellenzéki oldalon nagyjából világos. Éles kontrasztját jeleníti meg az ellenzék a Fidesz politikájának.

- A következő két évben elméletileg nincs választás, a közös ellenzéki politikai fellépés a kívánatosabb inkább, vagy külön-külön építkezés 2022-re?

- Ha azt a tanulságot vonják le az ellenzéki pártok az előttünk álló önkormányzati választás végeredményéből, amit még most nem ismerünk, hogy ez az együttműködés sikeres volt, akkor minden különösebb erőfeszítés nélkül afelé fog menni a világ, hogy 2022-re felépüljön egy egységes, országos ellenzéki alternatíva.

- Egy párt?

- Egy egységes országos ellenzéki alternatíva. Hogy ennek milyen a szervezeti kerete, nem tudom megmondani, de politikai értelemben nem is ezt tartom kulcskérdésnek, hanem azt, hogy

’22-re a választókerületek túlnyomó többségében a kormányjelölttel szemben egy ellenzéki jelölt és a kormány listájával szemben egy ellenzéki lista legyen.

Október 13. a tekintetben részint eligazító, részben kényszerítő lesz, hogy erre fog-e elindulni a magyar politika. Én azt szeretném, ha erre indulna el.

- Ha nem egyértelmű a végeredmény, akkor is le lehet vonni belőle valamilyen következtetést?

- Nem lesz fényes győzelem egyik és másik oldalon sem, ezt most meg tudom önnek mondani. Mindenki fog találni neki kedvező eredményeket. Színesebb lesz az önkormányzati világ, abban biztos vagyok. Sokkal több helyen lesz ellenzéki befolyás az önkormányzatokban, mint eddig volt. Az előző választáshoz képest az ellenzék sikerre van ítélve.

- Most úgy látja, hogy ez az együttműködést adó valamennyi pártnak egyaránt érdeke? Nemcsak annak, amelyik most az erősnek tűnik benne?

- Az a kérdés, hogy kinek mi van a politikai gondolkodásának a centrumában: a hazája vagy a pártja. Ez az egyetlen kérdés. Ebben a választási rendszerben egy közepes párt sem tud önmagában sikeres lenni. Hány bizonyíték kell még ahhoz az ellenzék pártjainak, hogy megértsék, csak együtt lehetnek sikeresek? Hatalmas utat tett meg az ellenzék. A Jobbikról már ejtettünk egy szót, és a Momentum tevékenységére is bizakodóan nézek. Most ezek a pártok is együttműködnek, ha úgy tetszik, átlépték saját identitásuk árnyékát. Nincs okom feltételezni, hogy visszafordulnak ezen az úton.

- De soha nem érzett – saját magát is ideértve – éhséget a több mandátum, a nagyobb hatalom iránt?

- Teljesen természetes, mindenki azt szeretné, hogy több képviselője legyen, de ennek a választási rendszernek az a sajátossága, hogy egyedül kevesebbet érsz el, mint közösen, mert a relatív többség elvisz mindent. Hiába van 10 vagy 20 százalékod, mind a kettővel megvernek, és egy képviselőd sincsen. Ha együttműködsz a többiekkel és együtt csinálsz 40 százalékot, akkor sokkal több képviselőd lesz. Merjünk nagyot álmodni, ha a mostani 14-18 százalékos mérések helyett másfél év múlva 25 százaléka lesz a DK-nak, az nagyon szép eredmény lenne, vitathatatlanul az ellenzék legjobb pártja lenne.

Mit lehet csinálni 25 százalékkal, ha a Fidesznek 48 van egy választáson? Semmit!

- Meg kell beszélni a többi ellenzéki párttal, hogy a 106 választókerületben hogyan működünk együtt, milyen arányokat fogunk majd képviselni, ez az ellenzéki alternatíva.

- Irányítási, vezetési szempontból ez kezelhető?

- Persze, minden kezelhető. Ennél sokkal bonyolultabb konstrukciók működnek. Nem a kockázata nagy az együttműködésnek, hanem a lehetősége. Azt remélem, hogy mindenkiben van annyi érettség és bölcsesség, hogy ezt belássa. Nem látom ennek semmilyen alternatíváját.

- Vezetőket továbbra is lehetőleg a pártoktól majdnem egyenlő távolságra kell majd választani? Tehát nem lehet, mondjuk, a DK elnöke a következő miniszterelnök-jelölt, meg az LMP-é, az MSZP-é sem?

- Én ezt egyáltalán nem így gondolom.

Hódít nálunk egy politikai gyermekbetegség, a civilség nimbusza. A politika egy szakma, amit sajnos nem lehet az iskolapadban megtanulni.

Az ember elkezdi csinálni, aztán téved, meg sikerei vannak, meg kudarcai vannak, és látja mások tévedését, és sok-sok év alatt lesz kellően bölcs ahhoz, hogy bonyolultabb dolgok között is eligazodjon. Ezért én azt gondolom, hogy a politikát inkább bízzuk politikusokra.

- Nem fogják megfúrni egy következő választásra valamelyik párthoz közelebbi miniszterelnök-jelölt nevét azzal, hogy nem a mi pártunkból van?

- Nem bonyolultabbak ezek a viszonyok, mint a párton belüliek. Teljesen természetes, hogy a politikusok egymás között is versengenek. De nem abból kell kiindulni, hogy ezek felelőtlen emberek, hogy fúrnak, hanem abból, hogy keressük a legjobb megoldást. Mint minden szakmában, a miénkben is vannak tehetségtelen, tisztességtelen emberek, és vannak nagyon jóra való, becsületes emberek. Okkal feltételezem, hogy a mi világunkban ez utóbbiaknak lesz akkor szavuk, mikor arról kell majd dönteni, hogy ki és hogyan fogja vezetni a mi oldalunkat.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018