INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 25. vasárnap
Lajos, Patrícia

vecsei miklós

roma felzárkóztatás

miniszteri biztos

stratégia

máltai szeretetszolgálat

Budapest, 2014. május 7. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke Budapesten, a szeretetszolgálat Batthyány téri központjának udvarán tartott sajtótájékoztatón 2014. május 7-én. Mögötte a szervezet parlamenti képviselőknek szóló üzenetét ábrázoló óriásmolinó. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Vecsei Miklós a romastratégiáról: rettenetes a súly rajtunk

Infostart

A nyomorúság parancsszóra meg pénzosztásra sem csökken, nagyon komoly lépéssorozatra van szükség - mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki most lett a diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos. A fogantatástól a foglalkoztatásig akarják felépíteni a programot, hogy a most születő roma fiatalok 2050-re a társadalom ragyogó tagjai legyenek.

Lehet egy állami szervezetnek ugyanolyan változatos eszközrendszere, mint amilyen a Máltának szokott lenni? A szemüvegtől kezdve a kölcsönkályhán át az ugrálóvárig? Hogy lehet lenyomni egy állami költségvetés torkán egy ugrálóvárat?

Ez döntés kérdése. Az a legfontosabb, hogy valóban találjuk ki, hogyan lehet a diagnózis mellé egyből és a lehető leggyorsabban rendelni a terápiákat. Nézzük meg például a kályhát. Az utolsó településen, ahol jártam, egy célszerszámot feldobnak a villanyvezetékre, és onnan vételezik az áramot. Ez azon kívül, hogy szabálytalan, életveszélyes is. Ez tulajdonképpen szerzett jogként működik harminc éve, nagyon sok szolgáltató inkább legyint, minthogy a sok konfliktust fölvállalja, és így rezsóval fűtenek nagyon sok lakásban, ahol adott esetben több gyerek van. Nem lehet ezért nekifutásból az igazság vagy a törvényesség nevében cselekedni. Nagyon sokan ezt tennék. Mi fölvesszük a kapcsolatot a szolgáltatóval. Nem nőhetnek úgy föl gyerekek egy közösségben, ahol ahhoz szoknak hozzá, hogy lehet lopni például áramot. Megbeszéljük a szülőkkel is mindezt, türelmi időt adunk, és valamivel majd fűteni kell. Nagyon gyakran találkozunk olyan családokkal vagy akár egész közösségekkel, ahol semmiféle jövőkép nincsen. A hiányok akkorára nőnek, hogy a pillanatnyi túlélés számít csak, ami táptalaja az uzsorának, a prostitúciónak és mindennek, ahol a kiszolgáltatott emberek megjelenhetnek. Ezért például a kályhát, ha csak úgy odaadjuk, akkor lehet, hogy egy hónap múlva nincs meg, mert elvitte az uzsorás. Mondjuk ötezer forintért. Ezt mi egy kályhakölcsönző rendszerben oldjuk meg. Majd megjelenik a szabályozott áram, az már előre fizetős rendszerű lesz. Ilyen rendszereket lehet beajánlani egy település közösségének, de ahhoz az kell, hogy ők is elfogadják.

Azt mondta, hogy általában úgy kezdik, ha odamennek valahova, hogy bérelnek egy ugyanolyan lakást, amiben az emberek laknak. Hol laknak ezek az emberek?

Ezeknek a településeknek, a nagyvárosok romatelepeinek is az egyik legsúlyosabb problémája a lakhatás. Ha végigsétálunk egy ilyen településen, akkor nagyon ijesztő képet látunk a lakások, a házak állapotáról, az udvarokról, a kertekről. A legnagyobb beruházást igénylő beavatkozás lesz ez. Ezekben a kis falvakban meg kell találnunk azokat a köztes megoldásokat, amiben benne lehet a tulajdonosi szemlélet, tehát valami vegyes tulajdon, szövetkezeti tulajdon, hogy ne jöhessen oda egy erős ember, és mondja azt, hogy te tartozol nekem, és ha nem is tudom elvenni a házadat, de majd megmondom, hogy ki lakik ott bent.

Vagy ha odamegy, akkor magával az állammal találja magát szemben.

Ez most is így lehetett volna, de hát ki tudja, hogy mi történik egy ilyen pici, isten háta mögötti faluban. Ha ezek a nagy karitatív szervezetek jelen vannak, akkor bármi már nem történhet meg. A jelenlétprogramok úgy is működnek egy kicsit, mint a kamerák.

A karitatív szervezetek az állam segítségével bérlakásprogramokat akarnak csinálni ezeken a területeken?

A mi javaslatunk most ebben a körben, hogy nézzük meg, milyen legyen a falukép, melyik házak maradhatnak, mi legyen azokkal a telkekkel, amelyeken romok vannak. Hogy azokra a telkekre, ahol már legalább van víz, meg villany, oda épüljenek meg a házak, legyen utcakép. És ezenkívül, amit ugyancsak át kell gondolni, hogy több száz négyszögöles telkek vannak, amiből egyetlenegy sincs már ezekben a falvakban megművelve. Több hektárnyi föld van szabadon, ebek harmincadján minden településen az utcák között. Az agrártárcával most beszélünk róla, hogy ezek nagyon értékes földtulajdonok.

Előbb ezeket valamilyen módon meg kell szerezni, és óriási pereskedések lesznek belőle, mihelyt meghallják, hogy ezért valaki hajlandó fizetni.

Kétfajta hozzáállás van ehhez a kérdéshez: az egyik a problémamegoldó, a másik a problémakereső. Nyilvánvalóan azokon a területeken fogunk tudni haladni gyorsabban, ahol a falu közössége, a falu vezetői együttműködők lesznek, és összekapcsolódhat az állami és a civil tudás. Nem az van, hogy kisajátítom feltétlenül, hanem hogy beadod. A romoknál egyébként vannak kemény eljárások is. Már bevontuk a különböző építési hatóságokat, tárgyalunk az Igazságügyi Minisztériummal is, megnézzük, hol vannak azok a lehetőségek, hogy ezzel lehetőleg mindenki jól járjon a végén. Egyébként ezeken a településeken egy teleknek egyáltalán nincs értéke, tehát egészen pici pénzekről lenne szó.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Szigetváry Zsolt (MTI)
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018