INFORÁDIÓ 
2019. december 14. szombat
Szilárda

barcza györgy

ákk

nemzeti kötvény

interjú

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a központi költségvetés 2017. évi finanszírozásáról tartott sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. december 28-án.

Barcza György: mindent vihet a nemzeti kötvény

Infostart

Júniustól jön a nemzeti kötvény, amely kiszámítható kamatozású, adómentes és a rugalmas befektetés lesz - mondta Barcza György az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az új állampapír bevezetésének részletei mellett beszélt a szintén idénre tervezett állami nyugdíjkötvényről, és arról is, hogy már külföldön is felfigyeltek az egyedülálló lakossági befektetési programra. Az interjú szerkesztett, rövidített változata.

A jelenlegi papírok kivezetését hogyan oldják majd meg?

Nagyon egyszerűen. A meglévő állampapírok közül a két legnépszerűbb, az egyéves és az inflációkövető prémium magyar állampapír megmarad. Ezekben nem lesz változás. A többi állampapírnál pedig egyszerűen lezárjuk a sorozatot, tehát új értékesítésre már nem kerül sor. A kibocsátott, piacon lévő, megvásárolt állampapírok ugyanúgy élnek tovább, de júniustól már nem lehet megvásárolni. Adósságkezelési szempontból a teljes állomány, amelynek az értékesítése megszűnt, nem éri el az 1400 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy a lakossági állampapírpiac 8000 milliárd forintos mértékéhez képest nem egy jelentős összeg.

Nagyjából tíz év múlva fut ki a legutolsó ilyen papír az 1400 milliárd forintból?

Ha precízen nézzük, akkor igen. Minimális az összeg, amely a tízéves futamidőn van, a legnagyobb a kétéves magyar állampapírnál van, tehát az két év alatt fog kifutni.

Mi az arány a lakossági és az intézményi befektetők állampapír-állománya között?

A lakossági állampapír-állomány 8000 milliárd forint körül mozog. A teljes államadósság durván 30 ezer milliárd forint, tehát negyede a magyar államadósságnak lakossági állampapírból áll. A lakossági állampapíron belül a magánszemélyi tulajdon 6000 milliárd forintot tesz ki, és ezt szeretnénk, ha a következő években dinamikusan emelkedne. Ezzel a 25 százalékos részaránnyal amúgy világelső Magyarország, Európában a második legmagasabb részarány Írországban van, ott 12 százalékos lakossági állampapírpiaci részesedést értek el. Ilyen szempontból innovatívnak kell lennünk, mert nincs előttünk olyan példa, amely mutatná, hogy 25 százalékos lakossági állampapír-piaci részaránynál mi a teendő. Ezt nekünk kell kitalálni, ezt nekünk kell végiggondolni, hogy merre érdemes lépni, mit érdemes csinálni.

Fennmarad a kettős kamatszint az intézményi, illetve a lakossági befektetések között?

Igen, ezt addig érdemes megtartani, ameddig a lakossági állományt szeretnénk bővíteni. Magyarország ebben tényleg innovatív szerepet játszik, amire nemzetközi szinten is már odafigyelnek. A Nemzetközi Valutaalaptól is kaptunk olyan véleményt, hogy érdeklődve figyelik ezt a lakossági programot, mert közgazdaságilag az az alapvető problémája minden fejlődő országnak, hogy alacsony a pénzügyi vagyon, ezért a befektetők által elvárt hozam viszonylag magas. A nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkező országok viszont már alacsonyabb hozamszinttel is megelégszenek, és innen áll elő egy olyan paradox helyzet, hogy egy ország államadósságának egyre nagyobb részét a külföld kezdi el birtokolni. Egyrészt ez egy függőségi és kockázati helyzet, másrészt pedig nem engedi meg, hogy a belföldi pénzügyi vagyon gyarapodjon, mert a külföldi befektető előbb megvásárolja az állampapírt. Erre a helyzetre ad egy megoldást ez a lakossági program, a kettős kamatszint.

Ez a verseny hogy hathat az intézményi befektetőkre, vagy az alapkezelők kockázatvállalására?

Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a lakossági állampapírok gyakorlatilag uralják a középtávú megtakarítási szegmenst. A pénzpiaci alapok, kötvényalapok nem jártak túl jól, de például az ingatlanalapokat ez nem érintette hátrányosan, ott is dinamikus növekedés. Az ingatlanpiaccal az elmúlt két évben még a lakossági állampapírok sem tudtak versenyezni, mert ott tíz százalék körüli hozamok voltak. A kulcs az, hogy ha a megtakarítás a lakosságnál megjelenik és elindul egy pénzügyi vagyongyarapodás, akkor a piacon többen is meg tudunk élni. De az biztos, hogy nagyobb a verseny, ezért olyan termékeket kell kínálni, amelyek vonzóbbak a lakosság számára.

A cikk végére ért.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018